Madárinfluenza miatt hullanak az átvonuló darvak

Vonulnak a vízimadarak, és több magyarországi vizes terület megállóként szolgál számukra. Azonban több olvasónk is jelezte, hogy sok elhullott darvat láttak, és erről írt a Délmagyar is.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága 2023. november 9-én és 10-én a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tiszadorogma, a Pest vármegyei Apaj, a Csongrád-Csanád vármegyei Csanytelek, Tömörkény, Sándorfalva település és Szeged város, a Hajdú-Bihar vármegyei Berettyóújfalu, Balmazújváros, Hajdúböszörmény, Hortobágy település területéről származó (daru) mintákból magas patogenitású madárinfluenza (H5N1) vírust mutatott ki – olvasható a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) közleményében, amiben fel akarták hívni a veszélyre a XII. Fehértavi Darvadozás résztvevőinek figyelmét.

Az esetről arról kérdeztük a nemzet parkot, hogy

• hány ilyen, madárinfluenzában elpusztult darvat találtak;
• mennyire érinti súlyosan a betegség a hazai populációt;
• milyen óvintézkedéseket tettek a járvány ellen;
• érint-e a járvány más nemzeti parkokat;
• veszélyeztet-e a betegség más fajokat.

Válaszukban azt írták, hogy a Nébih több vármegyében is kimutatta a daruból vett mintákból a magas patogenitású madárinfluenza vírusát, és országszerte jellemző a darvak tömeges hullása. Kiemelték azonban, hogy ez nemcsak Magyarországon, hanem a más országokat is érintő vonulási útvonalakra is igaz.

A vírus évről évre más törzsekkel próbálkozik, így a különböző fajokat máshogy érintheti. Így van ez idén is, és úgy néz ki, hogy „a darun kívül más, vele egy vizes élőhelyen előforduló vadmadárfajok nem pusztultak jelentős számban”.

„Annak oka egyelőre nem ismert, hogy más vadon élő vízimadárfajokat – ellentétben a madárinfluenza járványok korábbi tapasztalataival – miért nem érintett eddig ez a járvány érdemben”

– áll a KNP válaszában.

A szabadon élő madarak esetében viszonylag nehéz megfékezni a járványt, a KNP nem is tud olyan intézkedésről, amivel „a járvány terjedése a természetes élőhelyeken, illetve a szabadon élő, népesebb madárpopulációkban érdemben fékezhető lenne”. A vírus leginkább a madarak ürülékével, testváladékával terjed, és nem lehet megelőzni, hogy ezek a környezetbe kerüljenek. Másik nehézség, hogy az egyedek akár komoly tünetek nélkül is hatékonyan tudnak fertőzni, és nehéz ezeket izolálni.

Védeni leginkább a háziszárnyasokat lehet, méghozzá úgy, ha fedett, zárt helyen tartják őket, és a gazdák alkalmazzák a behurcolás ellen védő fertőtlenítéseket, például a cipőtalpak fertőtlenítését.

„Vizes élőhelyeken történő látogatás, madármegfigyelés után a vírus emberi környezetbe történő továbbhurcolásának esélyét csökkentheti a lábbelik talpának fertőtlenítése. Aki beteg, elhullott vagy agonizáló vadmadarat lát, ne érjen hozzá, és ne menjen a közelébe, hanem értesítse a területileg illetékes járási főállatorvost.”

Az elérhetőségeket itt megtalálja.