A magyarországi ingatlanok többsége zabálja az energiát, a családi házaknál a legrosszabb a helyzet

A teljes, 4,5 milliós magyarországi lakóingatlan-állomány nagy része korszerűtlen, a 2,8 millió családi házból 2,2 millióra tehető a szigeteletlen, rossz energiahatékonyságú ingatlanok száma – írja az Rtl.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont szakértői becslése alapján.

A tanulmány megállapításai szerint:

• bár a kiállított energetikai tanúsítványok között a „korszerű” kategória a leggyakoribb, az ilyen vagy még kedvezőbb besorolású ingatlanból a valóságban kevesebb mint 300 ezer lehet;
• a legtöbb hazai ingatlanra a HH, azaz a gyenge kategória jellemző;
• a társasházi lakások energetikai állapota sokkal jobb, mint a családi házaké.
• A házak energiaigénye Budapesten a legalacsonyabb, Észak-Magyarországon a legmagasabb.

Az energetikai állapot felmérése azért is fontos, mert a lakóingatlanoknak szinte teljesen meg kell újulni a következő évtizedekben ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja a klímasemlegesség európai uniós elvárásait.

Magyarországon ugyanis az épületek a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók és energiafogyasztók közé tartoznak.

A kormány 2021-ben fogadta el a hazai lakó- és nem lakóépületek 2050-ig tartó felújítását is tartalmazó Hosszú Távú Felújítási Stratégiát, eszerint mintegy 2,6 millió lakóingatlannál szükséges valamilyen mértékű energetikai korszerűsítés.

A lakásonként felhasznált energiamennyiséget tekintve Magyarország az EU legtöbbet fogyasztó tíz országa közé tartozik. Az épületállomány megújulási aránya növekvő tendenciát mutat, de a felújítási arány évente a lakóépületek esetében még mindig csak közel 1 százalék. A stratégiában meghatározott intézkedések megvalósításával elérhető lenne, hogy a felújítási ráta 2030-ig elérje az évi 3 százalékos arányt, ezzel pedig a lakóépületek összes energiafelhasználása és a szén-dioxid-kibocsátás akár 20 százalékkal tudna csökkenni – írja az Rtl.hu.

A tanúsítványok jobb képet mutatnak a valóságnál

Az Rtl.hu a tanulmány alapján azt írja, a legtöbb energetikai tanúsítványt 2016 és 2020 között ingatlanok adásvételéhez állították ki, ezekben az években pedig 10 százalék fölé nőtt az új lakások aránya, ezért nem meglepő, hogy a kiállított tanúsítványok 21 százaléka CC, azaz „korszerű” minősítésű.

Ehhez képest a statisztikusok által készített becslések alapján a legtöbb hazai ingatlanra a HH, azaz a „gyenge” kategória jellemző.

A családi házak túlnyomó többsége gyenge minőségű

Az arányon leginkább a családi házak rontanak, a 2,8 millióból:

• 650 ezernél is több az II, azaz „rossz” kategóriába sorolható;
• a GG („átlagost megközelítő”) és HH („gyenge”) kategóriába pedig megközelítőleg 1,5 millió ház tartozhat;

Bár a tanúsítványok között az AA, BB és CC kategória – azaz a „korszerű” vagy annál jobb – 20 százalékot tesz ki, a teljes állományra vonatkozó kivetítés szerint mindössze 3 százaléknyi korszerű vagy ennél jobb energetikai kategóriába eső családi ház van Magyarországon – állapította meg a tanulmány.

A társasházi lakásoknál jobb a helyzet: a tanúsítványok alapján több mint 10 százalékra tehető a „korszerű” ingatlanok aránya.

Észak-Magyarországon zabálják a legtöbb energiát a házak

Régiókra bontva, a házak energiaigénye Budapesten a legalacsonyabb, a legmagasabb határértékek a házak esetén Észak-Magyarországnál szerepelnek – tehát itt fogyasztják a legtöbb energiát a házak. Lakások esetében viszont a Dél-Dunántúl jobban teljesített a fővárosnál.

A legalacsonyabb és legmagasabb értékek között akár 100 kWh/négyzetméter eltérés is lehet a házaknál. A lakásoknál ez a különbség 20-30 kWh/négyzetméterre tehető.