Nem a szegénység a meghatározó, a gazdagok is a bűnözés felé fordulnak, ha romlik az életszínvonaluk

• Növekvő infláció mellett a gyilkosságok is gyakoribbá válnak Magyarországon. Erre jutott Kó József kriminológus, aki azt elemezte, milyen társadalmi-gazdasági tényezők hatnak az emberölések számára.
• A rendszerváltásig stabilan nagyjából évi 200 gyilkosság történt, utána viszont ez a szám felugrott 300-ra. A 90-es évek végétől csökkenni kezdett a gyilkosságok száma, tavaly viszont újra növekedés volt megfigyelhető.
• A Covid idején a tartós összezártság ellenére nem emelkedett az erőszakos bűncselekmények és az emberölések száma.
• Tévhit, hogy a szegénység determinál a bűnözésre. A vagyonosabbak is követnek el bűncselekményeket, ha romlik az életszínvonaluk.
• Egy ideje a világon mindenhol csökken a bűnözés, azonban egyre több az időskorú elkövető.
• Interjú Kó József kriminológussal, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársával.

Meglepte, hogy ennyire erős összefüggés van az infláció alakulása és az emberölések száma között? Miért pont az inflációt vizsgálta?

A kriminológia régóta vizsgálja, hogy milyen tényezők állnak az emberölések mögött. Ezek az elméletek többnyire a konkrét esetekből indulnak ki, az én megközelítésem más volt. Arra voltam kíváncsi, milyen háttértényezők alakítják az emberölések számát társadalmi szinten. Két okból is megleptek az eredmények. Egyrészt a társadalomtudományokban alkalmazott modell, amit én is használtam, általában közepes magyarázóerővel szokott bírni, de ebben az esetben az erre szolgáló mutató értéke jóval magasabb volt, mint általában lenni szokott. Ennek az lehet a magyarázata, hogy hosszú idősorokkal dolgoztam, mivel az 1960-os évektől kezdve vizsgáltam az emberölések számát 2021-ig bezárólag. Másrészt azt várnánk, hogy a gazdasági tényezők alapvetően a vagyon elleni bűncselekmények számára hatnak, de nem így van. A modellben az infláció mellett a munkanélküliség és a GDP alakulását is vizsgáltam, de az emberölések számának alakulása az inflációval mutatta a legerősebb kapcsolatot.

Az infláció megjeleníti a többi gazdasági jelenséget is, jó fokmérője annak, hogy az emberek egyre rosszabbul élnek. A megélhetési problémák miatt több feszültség lehet egy kapcsolatban, ami odavezethet, hogy emberölésig fajul egy vita vagy veszekedés. Az emberölések túlnyomó többségét, körülbelül 80 százalékát családon belül vagy ismeretségi körben követik el. A krimikben látott sorozatgyilkosságok gyakorlatilag nem léteznek. Nemcsak Magyarországon nem jellemzők a sorozatos elkövetések, hanem más országokban sem. Még az Egyesült Államokban sem mindennaposak a sorozatgyilkosságok, ahol egyébként gyakoribb az ilyesmi.

A KSH adatai szerint 2019 után megint nőtt az emberölések száma: abban az évben 60 emberölés volt, 2022-ben viszont már 89. Ez már az elmúlt években látott rekordmagas infláció hatását jelzi?

Igen, számomra is úgy tűnik, hogy úgy változik az emberölések száma, ahogyan a modell jósolja. Nehéz a jövőbe látni, a magas infláció a növekedés, az alacsony munkanélküliség viszont a csökkenés irányába hat, de ha az alkoholfogyasztási adatok nem változnak, akkor a következő 1-2 évben arra számíthatunk, hogy valamelyest nőni fog a gyilkosságok száma.

A tanulmányában is említi, hogy van némi időbeli elcsúszás az adatokban, mivel a gyilkosságok a nyomozati vagy az ügyészi szakasz lezárultával kerülnek be a végső statisztikába, nem az elkövetés évében. Ez nem torzítja a modellt?

Nem, mert hosszútávú idősorokkal dolgoztam, és emiatt kiegyenlítődnek ezek a hatások, magát a hosszú távú tendenciát nem befolyásolják.

Akkor a 2019 után látott növekedés az emberölések számában nem is feltétlenül az inflációnak tudható be?

Ez egy leíró modell, nincs ok-okozati kapcsolat az infláció és az emberölések száma között. Tehát valójában azt nem mondhatjuk, hogy az infláció emelkedése okozza az emberölések számának növekedését. Amit állíthatunk, hogy ez a két tényező együtt jár. Vannak olyan társadalmi hatások, amelyek egyrészt az infláció növekedését okozzák, másrészt az emberölések gyakoribbá válásához vezetnek, vagyis mindkét jelenség mögött ugyanazok a tényezők húzódnak meg.

Lehetséges, hogy statisztika trükközés, az adatok kozmetikázása áll az emberölések számának tartós csökkenése mögött?

Lehetnek problémák a statisztikával, ami sajnos elkerülhetetlen, ha valaki a saját tevékenységéről vezet nyilvántartást. A törvényi szabályozás változása is alakíthatja a statisztikát. Amikor 50 ezer forintra emelték a szabálysértési értékhatárt, hirtelen 50-60 ezerrel csökkent a vagyon elleni bűncselekmények száma. Éppen azért választottam az emberölést az elemzéshez, mert ott nem történhet ilyesmi. Egy-egy esetben előfordulhat, hogy a hatóságok nem ismerik fel, hogy emberölés történt, de hogy ez tömeges lenne, az kizárt. Valódi társadalmi hatások állnak a gyilkosságok számának alakulása mögött. Erre a legjobb példa, hogy a rendszerváltással lezajlott társadalmi változások hatása megjelent a bűnügyi statisztikában is. Az 1970-80-as években kisebb ingadozásokkal, stabilan évi 200 gyilkosság történt. Ez a rendszerváltás után felugrott 300-ra, ami nagyon jelentős növekedés. Más bűncselekmények is gyakoribbá váltak, a korábbi 200 ezres esetszám 500-600 ezerre nőtt. Tehát nagyon jelentősen megnövekedett a bűnözés, viszont ez idővel lecsengett, és azóta is tart a gyilkosságok számának csökkenése. Meglátjuk, hogy meddig.

Magyar sajátosságnak nevezte, hogy az infláció és az emberölések száma között ennyire szoros a kapcsolat. Miért gondolja ezt magyar sajátosságnak? A magyar lakosság kitettebb a negatív gazdasági folyamatoknak?

Nem ismerjük a külföld adatokat. Azt viszont tudjuk, hogy a magyarokra jellemző a presztízsfogyasztás, vagyis a lakosság jelentős része többet fogyaszt, mint amennyit megengedhetne magának, nagyobb autót vagy lakást tart fenn. Elképzelhető, hogy emiatt érzékenyebben reagálnak, ha romlik az anyagi helyzetük. Azt szokták mondani, hogy a szegények követik el a bűncselekményeket, de ez nem igaz, ez egy közkeletű tévhit. Valójában a szegénység nem determinál a bűnelkövetésre. Akkor követ el valaki bűncselekményt, ha jelentős mértékben megváltozik az anyagi helyzete. Ha megszokott egy életszínvonalat, és hirtelen rosszabbul kezd el élni. Ez azt is rosszul érinti, akinek a Mercedeséről vagy a svájci síeléséről kell lemondani, nem csak azt, aki eleve kevés pénzből próbál megélni. Ez olyan, minthogy a bűnözésnek is van egy szintje, amivel a lakosság megtanul együtt élni. Akkor van probléma, amikor ez hirtelen növekedni kezd, függetlenül attól, hogy milyen szintről indult. Ezért állhat elő az a furcsaság, hogy Hamburgban nagyobb biztonságban érzik magukat az emberek, mint Budapesten, pedig a magyar fővárosban harmadannyi bűncselekményt követnek el.

Miért tartja magát ez a tévhit, hogy a bűnözés elsősorban a szegényeket érinti?

Részben azért, mert a bűnözők többsége rossz anyagi körülmények között él. Egy átlagos bűnelkövető aluliskolázott, rossz körülmények között él, sok esetben valamelyik kisebbséghez tartozik. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok általában felülreprezentáltak a bűnelkövetők között. Ebből vonják le sokan azt a következtetést, hogy ők azok, akik bűncselekményeket követnek el. De ez nem teljesen így van, a felülreprezentáltság egyik oka, hogy sokkal rosszabb az érdekérvényesítő képességük. Egy roma gyereket biztosan megbüntetnek, ha csokit lop a boltban, akár még ki is emelik a családból, ha többször előfordul. Ha ezt egy középosztálybeli család gyereke követi el, annak nem lesznek ilyen súlyos következményei. Bizonyos típusú bűncselekmények esetében elképzelhető, hogy többségben vannak a szegények, de a bűnözés egészére ez biztosan nem igaz. Még úgy sem, hogy őket nagyobb eséllyel marasztalják el, míg a látens bűnözés nagyobb részét azok teszik ki, akik el tudják kerülni, hogy eljárás induljon ellenük.

A Covid milyen hatással lehetett az emberölések számára?

Sokan azt várták, hogy növekedni fog az erőszakos bűncselekmények és az emberölések száma az összezártság miatt, de nem így történt. Hogy miért, azt nem tudjuk. A családon belüli erőszak esetében nagyon magas a látencia, ami lehet egy magyarázat. Szeretjük azt gondolni, hogy a gyilkosságok esetében alacsony a látencia, de ez nem feltétlenül van így. Magyarországon több ezer embert keresnek eltűntként, és körülbelül 300-400 esetben nem kerülnek elő ezek az emberek. Ha csak egy kis részük is bűncselekmény áldozatává vált, az jelentősen módosíthatná az emberölési statisztika alakulását. De érdemben ez sem befolyásolja az általam használt modellt, mert nincs okunk feltételezni, hogy a látencia mértéke egyik évről a másikra jelentősen változna. Vannak olyan bűncselekmények, amelyekből kimutathatóan többet regisztrálnak, ha mondjuk több figyelmet fordítanak rájuk a hatóságok. Ilyen például a szexuális erőszakkal kapcsolatos bűncselekmények számának a növekedése. Az elmúlt években híres emberek, hollywoodi sztárok sora állt elő a saját történetével, ami másokat is arra ösztönzött, hogy jelentse ezeket.

Mi az oka, hogy a rendszerváltás utáni évektől kezdve egyre kevesebb gyilkosság történt?

Jó kérdés, ezt senki nem tudja pontosan. Sokáig világszerte axiómának számított, hogy a bűnözés növekszik, együtt kell élnünk ezzel. Ezt arra alapozták, hogy a második világháborút követően a fejlett ipari országokban körülbelül az 1980-as évekig évi 1-3 százalékkal, de töretlenül nőtt a bűnözés. Ez így volt Németországban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban és az Egyesült Államokban is. A 20. század végére azonban megtört ez a folyamat, és szépen lassan elkezdett csökkenni a bűnözés. Nálunk 2012-2013 táján jelent meg igazán látványosan ez a trend, mostanra a 80-as évek szintjére esett vissza a bűncselekmények száma. Magyarországon volt olyan év, amikor 60 ezer betörés történt, most 20 ezer alatt van ez a szám. A bűncselekmények döntő többségét a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki. Az erőszakos bűnözés csak kis hányadát adja a bűnözésnek, az emberölésre pedig még inkább igaz ez. Vagyis amikor az összbűnözés csökkenni kezd, akkor túlnyomórészt a vagyon elleni bűncselekmények száma csökken drasztikusan.

Egyes elméletek szerint a biztonsági rendszerek fejlődése miatt csökkent a bűncselekmények száma. Én ebben kevésbé hiszek, szerintem aki be akar törni valahova, az be is fog. A saját hipotézisem az, hogy a híradástechnikai termékek árának csökkenése miatt lett kevesebb betöréses lopás. A 80-as években még komoly értéke képviselt egy videómagnó, ezért megérte elvinni, egy havi fizetés simán kijött belőle. Most egy DVD-lejátszó körülbelül ötezer forintot ér, de még annyiért sem lehet adni. Ami szerintem fontos lehet még, hogy kevesebb készpénzt tartanak otthon az emberek.

Viszont közben megjelentek a mobiltelefonok és a különböző kütyük.

Valóban, a mobiltelefon nem létezett a 80-as években, most viszont slágercikknek számít. Internet sem létezett, most pedig vannak internetes csalások. A bűnözők rendkívül innovatívak, az elsők között követik le a technológiai újításokat és a társadalmi változásokat. Nyilván megjelentek új vadászterületek, de összességében még így is csökken a bűnözés mindenhol.

A jóléti társadalmak elöregedése szerepet játszhat a bűnözés csökkenésében?

Nem, mert világszerte szignifikánsan növekszik a 60-70 év feletti bűnelkövetők száma. Japánban jelent meg először az időskorú bűnözés problémája, az ázsiai országban vannak kilencven feletti bűnelkövetők is. Sok esetben arról van szó, hogy időskorában sincs nagyon más lehetőségük, mint a bűnözés. Sajnos az is megtörténik, hogy idősek direkt azért követnek el kisebb súlyú bűncselekményeket, hogy börtönbe kerüljenek, mert legalább ott van szállás és ellátás. A hajléktalan emberek körében előfordul, hogy így vészelik át a téli hónapokat.

Említette, hogy az 1970-80-as években világszerte nőtt a bűnözés. Magyarországon viszont gyakorlatilag stagnált a bűnözés a rendszerváltás előtt, az emberölések számában sem voltak nagy kilengések. Mi volt ennek az oka? Az egypártrendszernek tudható be?

A statisztikák azt mutatják, hogy a diktatúrákban jellemzően alacsonyabb a bűnözés, mert jobban kézben tartják a társadalmi folyamatokat. Azt is szokták mondani, hogy a magasabb bűnözés a demokrácia ára. Tehát minél liberálisabb, megengedőbb egy társadalom, annál magasabb bűnözéssel kell együtt élnie. Ez valószínűleg tényleg így van. A rendszerváltás utáni politikai-gazdasági átrendeződésben sokáig nem lehetett tudni, hogy mi számít bűncselekménynek és mi nem. Addig volt egy diktatórikus államberendezkedés, ami összeomlott, és minden szabaddá vált. Ahogy rendeződtek a viszonyok, elkezdett nálunk is csökkenni a bűnözés.

Ehhez a cikkhez fizetett együttműködés keretében az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást használtuk.