Több száz ingatlant sajátítana ki a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal építése miatt
2023. november 15. – 10:20
A „műszaki tartalom változása” miatt módosítanák a Budapest-Belgrád vasútfejlesztés kormányrendeletét. Ez azt jelenti, hogy több száz ingatlant sajátítana ki a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal építése miatt – írja a Népszava.
A kisajátítandó területek csaknem fele Budapesten található a IX., a XX. és a XXIII. kerületben. De a mellékletben szerepelnek például dömsödi, kiskőrösi, kiskunhalasi kül- és belterületi, valamint taksonyi zártkerti ingatlanok is.
A Vasúti Hatósági Főosztály 2021-ben jóváhagyta az engedélyezési terveket, de „sok esetben további területek igénybevétele iránti igény merül fel” – válaszolta az Építési és Közlekedési Minisztérium a Népszava kérdésére.
Arra a kérdésre, hogy az új, nagy számú kisajátítás a vasúti pálya nyomvonalának módosítása miatt vált-e szükségessé, a tárca azt válaszolta:
„a kiviteli tervezés szintjén olyan területi igények jelentek meg, amelyek az engedélyezési terv készítésekor még nem voltak láthatók – felsővezeték-tartó oszlopok elhelyezhetősége, további zajvédőfal építése, kapcsolódó utak tervezése, stb.”.
A kisajátítás menetrendje a következő: elsőként levelet küldenek az érintett ingatlantulajdonosoknak, majd igazságügyi szakértőt rendelnek ki, aki 60 napon belül előzetes szakvéleményt készít, amelyben meghatározza az ingatlan(rész)ért fizetendő kártalanítási összeget.
Ez az összeg viszont nem volt mindig magasnak mondható: a Népszava szerint a Kelebia község egy 3000 négyzetméter erdőért összesen 1,316 millió forintot kapott, vagyis négyzetméterenként 440 forintot. Kiskőrösön volt olyan külterületi földrészlet, amelynek négyzetméteréért 555 forintot fizetett a MÁV. A megajánlott árral elégedetlen ingatlantulajdonosok új szakértő kirendelését kérhették.
A kormány szeptemberben további pluszforrásokat rendelt a vasútvonal fejlesztésére. Az északi, Ferencváros–Soroksár szakaszra
összesen mintegy 650 millió forint plusz pénzt biztosítanak, jövő tavasszal a korábbi 1,5 milliárd helyett 2,5 milliárdot rendelnek erre a célra, míg 2023–2026 között 3,56 milliárd helyett 4,56 milliárdot.
