A kórházak felében nincs elég dietetikus, és kevés a gyakorlati hely a magánpraxisba készülőknek

Egyre fontosabb szerepet játszik az életben a helyes táplálkozás, a mozgás fontossága, a betegségek pszichés hátterének kutatása. Az orvosok ideális esetben csapatban dolgoznak, ahol például pszichológusok, dietetikusok is segítik a munkájukat. Magyarországon is egyre nagyobb az igény a dietetikusokra, ugyanis az étkezés megreformálása megelőzheti súlyos betegségek kialakulását, és hozzájárulhat a különböző betegségekben szenvedők életminőségének javításához.

A téma iránti érdeklődés abból is látszik, hogy idén 1663-an jelentkeztek dietetikus BSc nappali és levelező tagozatra, ami rekordnak számít. Az egészségtudományi képzésre jelentkezők 23 százaléka dietetikus szeretne lenni. A szak a Semmelweis Egyetemen a legnépszerűbb, ott 255-en kezdték meg tanulmányaikat szeptemberben, és idén ötszörös volt a túljelentkezés.

Elméletben tehát olyan területről van szó, ahol van szakmai utánpótlás, viszont a gyakorlatban az látszik: sokkal több dietetikusra lenne szükség az állami egészségügyben. Táplálkozási szakemberként el lehet helyezkedni az állami vagy magánegészségügyben, élelmezési területen, kutatásban, élelmiszeriparban, prevenciós területen. Valószínűleg az egyik legnépszerűbb – és kétségkívül a legjobb anyagi lehetőséget jelenti –, ha valaki vállalkozóként lesz egyéni tanácsadó. Ehhez viszont szükség van két év felügyelet alatt végzett szakmai gyakorlatra.

És itt jön a probléma: ugyanis a lapunknak nyilatkozó dietetikusok és szakmai szervezetek szerint pénzügyi okok miatt a kórházak nem hirdettek meg elég státuszt a kórházakban.

Ez azt jelenti, hogy sok frissen végzett dietetikust nem vesznek fel arra a helyre, ahol szeretné a két év felügyelet alatt végzett munkát teljesíteni.

„Rendszerszinten problémát jelent, hogy az egyetem elvégzése után nem tudunk dietetikusként elhelyezkedni” – mondta a Telexnek Barbara, aki 2014-ben végzett a Semmelweis Egyetemen.

Nem előírás, hogy csak kórházban lehet teljesíteni ezt a két év gyakorlatot. A lényeg inkább az, hogy a végzett dietetikusok még szakmai tapasztalatot szerezzenek egy orvosi team felügyelete alatt, mielőtt magánpraxisba kezdenek, de a lapunknak nyilatkozó dietetikusok egyetértettek abban, hogy ennek a legjobb terepe, ha egy állami kórházban kapnak státuszt. Viszont mivel oda nehéz bekerülni, így többen elhagyják a pályát, vagy úgy kezdenek el tanácsadóként dolgozni, hogy azt jogszerűen nem tehetnék meg.

Csak minden második kórházban van elég dietetikus

Mikor a képzésre jártam, nem gondoltam volna, hogy nehéz lesz majd munkahelyet találnom – mondta a Telexnek Barbara. Ő állami kórházban szerette volna abszolválni a két év felügyelet alatt végzett munkát, de a diploma megszerzése után nem tudott rögtön elhelyezkedni. Elment a Decathlonba árufeltöltőnek, aztán a közétkeztetésbe, ahol iskolai étlapok tervezése volt a feladata. Végül egy évvel a diplomaosztója után egy vidéki kórházban tudott munkát vállalni, így el kellett költöznie a fővárosból.

A Telexnek beszélt tapasztalatairól Beáta is, aki 2021-ben végzett a Semmelweis Egyetemen. Azt mondta, ő szerencsésnek tartja magát, mert egyből el tudott helyezkedni egy budapesti kórházban. Elméletben teljesen késznek érezte magát a munkára, de fogalma sem volt róla, hogyan kell egy beteghez hozzáállni, így hasznos volt neki a kétéves gyakorlat. Ő is azt tapasztalta, hogy nagyon sokan akarnak elhelyezkedni, de kevés a férőhely.

A minimum elvárás az lenne, hogy egy kórházban ezer ágyra tíz dietetikus jusson, de ez csak minden második intézményben valósul meg – derül ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Dietetikai Szakmai Tagozatának kutatásából.

„A hazai egészségügyi rendszerben nehéz hozzájutni a dietetikai szaktanácsadáshoz azért, mert a jogszabályban meghatározott személyi minimumfeltételek részlegesen teljesülnek” – mondta a Telexnek Szűcs Zsuzsanna, az MDOSZ elnöke. Az is javítaná a helyzetet, ha a háziorvosi praxisközösségekben legalább egy dietetikus dolgozna, de Szűcs Zsuzsanna azt mondta lapunknak, hogy az alapellátásban pillanatnyilag nem elérhető a dietetikai szakellátás – pedig a prevenció egyik alapköve a helyes táplálkozás.

Tehát az egészségügyi rendszerben elméletileg lenne hely a végzett dietetikusok elhelyezkedésére, ugyanakkor ez elsősorban finanszírozási okokból nem valósul meg. „Szakmai szervezetünk mind a minimumfeltételek, mind pedig az alapellátás miatt az elmúlt években több alkalommal is tett javaslatot az Országos Kórházi Főigazgatóságnak (OKFŐ)” – mondta a Telexnek az MDOSZ elnöke. Eddig úgy tűnik, hiába, mert nem bővítették a felvehető dietetikusok létszámát.

Kevesen váltják ki a működési engedélyt

A MESZK a nyilvántartási adatok elemzésével megnézte, hogy egy adott évben hányan szereztek dietetikus szakképesítést, és közülük 2022. október 1-jén hányan rendelkeztek működési engedéllyel. Ugyanis a működési nyilvántartásba vétel kötelező minden dietetikusnak, aki egészségügyi tevékenységet végez – függetlenül attól, hogy ezt állami vagy magánhelyen teszi. Ezekből az adatokból az látszik, hogy

a 2018-ban végzettek 65, a 2021-ben végzettek 39, a tavaly végzettek közül pedig csak 19 százaléknak volt működési engedélye 2022 októberében.

Dobák Zita, a MESZK országos tagozatvezetője szerint ezek a számok egyrészt megerősíthetik azt a tapasztalatot, hogy a végzett dietetikusok nehezen tudnak az állami betegellátásban elhelyezkedni, ezért nem kapnak működési kártyát sem. De arra is lehet következtetni, hogy többen egyből vállalkozók lesznek vagy cégekhez mennek, és úgy végeznek egészségügyi tevékenységet, hogy nincsen működési engedélyük.

Több dietetikussal is beszéltünk, akik szerint a kialakult helyzetben sokszor csak úgy tudnak elhelyezkedni, ha átlépik a szakmai határaikat. A 2014-ben végzett Barbara szerint ha valaki komolyabb szakmai tapasztalatot szeretne szerezni, annak elengedhetetlen a kórházi gyakorlat. Szerinte az egyéni tanácsadásból meg lehetne élni ugyan, de ehhez kell az a szakmai tudás, amit a kórházban sajátítanak el. Ő úgy látja, sokan ezt a rögös utat nem akarják bejárni. A kórházi munka szerinte azért is fontos, mert ott találkoznak a különböző érdekes, szakmailag kihívást jelentő esetekkel.

Barbara szerint a kétéves, felügyelet alatt végzett gyakorlatot többen úgy játsszák ki, hogy nem hívják magukat dietetikusnak, hanem „táplálkozási tanácsadóként” kezdenek el dolgozni. Dobák Zita szerint komoly probléma, hogy bárki – akár egy hétvégi tanfolyam után is – hívhatja magát „táplálkozási szakértőnek”, ezeket a megnevezéseket senki nem ellenőrzi.

Beáta szerint ebből az is következik, hogy nekik szakemberként nemcsak egymással kell versenyezniük, hanem azokkal a tanácsadókkal is, akik egy pár hetes tanfolyam után kezdenek magánpraxisba. „Nehéz érvényesülni a szakmában, ha nem akarsz marketinggel foglalkozni” – mondta a 2021-ben végzett Beáta a Telexnek.

A Pécsi Tudományegyetem rendszeresen végez diplomáspálya-követést. Ebből az látszik: az utóbbi két év adatai alapján a frissen végzett dietetikusok 75 százaléka hasznosítja a képzés alatt megszerzett ismereteket a munkavégzésben, 58 százalék dolgozik az állami szférában. A Pécsi Tudományegyetem nem tud arról, hogy végzett hallgatóik közül bárki szakmai tapasztalat nélkül kezdett volna magánpraxisba – válaszolta megkeresésünkre az egyetem.

A dietetikusok érdeke lenne a kórházi gyakorlat

Dobák Zita szerint a végzett hallgatók sokszor akadálynak és szankciónak élik meg a magánpraxisban történő elhelyezkedés előtti kötelező két év szakmai gyakorlatot, pedig ez az ő biztonságukat szolgálná.

„A diákok közül mindenki vállalkozni akar, de nagyon nehéz egy praxist úgy kiépíteni, hogy nincs az ember mögött szakmai tudás vagy orvosi csapat”

– mondta a Telexnek.

Szerinte hosszabb távon egy dietetikus munkáját hiteltelenné teszi, ha megfelelő szakmai gyakorlat nélkül végzi a munkáját. Fontos lenne, hogy az egyetemet végzettek legalább a karrierjük elején az orvosi team részeként próbáljanak meg dolgozni – mondta a MESZK tagozatvezetője. Szerinte a betegeknek sem mindegy, milyen hosszú utat járnak be, míg megfelelő szakemberhez kerülnek. Egy rosszul beállított diéta ugyanis nehezítheti a kórlefolyást, és akár egészségkárosodással is járhat.

A legtöbb kórházban dolgozó dietetikus kénytelen másodállást vállalni

Általános tapasztalatunk volt, hogy még ha sikerül is a dietetikusoknak kórházban vagy más állami helyen elhelyezkedniük, a legtöbben kénytelenek magáncégnél vagy tanácsadóként másodállást vállalni. Ezt erősítette meg Dobák Zita is, aki szerint sokan délelőtt kórházi dietetikusok, délután meg magánklinikán rendelnek, hogy kiegészítsék a bérüket. Annak ellenére van ez így, hogy Dobák Zita szerint emelkedett a bértábla a kórházi dietetikusoknál – igaz, az infláció mértékét nem követte. Viszont bérfeszültséget okozhat, hogy nem a tapasztalatnak megfelelően növekszik a dietetikusok fizetése: vagyis egy 30 éve dolgozó dietetikus pár tízezer forinttal keres többet egy pályakezdőnél.

Barbara szerint mind a nehéz elhelyezkedés, mind az alacsony fizetések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy rengetegen lesznek pályaelhagyók. Ő a kórházi gyakorlata után magánintézményben dolgozott dietetikusként, és egyéni tanácsadásba is kezdett. Ebből a vállalkozói létből ment el szülni, és most azon gondolkodik, maradjon-e a pályán:

„Sok sikert értem el ebben a szakmában, mégis hatalmasat csalódtam, nem ismerik el a dietetikusok munkáját.”

Beáta havonta 270 ezer forint nettót keresett a kétéves kórházi munkája alatt. Nyáron hagyta ott az intézményt, most Koppenhágában tanul mesterképzésen.

A gyakori pályaelhagyáshoz hozzájárulhat az is, hogy a szakmán belül sem mindig becsülik meg a dietetikusok munkáját. Dobák Zita a Telexnek azt mondta: vannak olyan kórházak, ahol a dietetikus csak dokumentál. A MESZK tagozatvezetője szerint a probléma abban gyökerezik, hogy sokan máig nem értik, mennyit tud segíteni egy beteg állapotán a szakszerű dietetikai tanácsadás.