Nyilvános vécé lesz a soproni középkori palotában
2023. október 12. – 05:01
Hat éve arról volt szó, hogy a Modern Városok Program keretében felújítják a soproni belváros egyik gyöngyszemét, a Zichy–Meskó-palotát. Az előző polgármester még helyi ’56-os gyűjteményt és páneurópai piknik múzeumot képzelt a háromszintes épületbe, a tervek is elkészültek már. De a valaha városházaként is funkcionáló épület csak kívülről kapott új ruhát, most pedig nyilvános vécévé alakítják földszinti helyiségeit. A szűk utcában egy társasház ablakai nyílnak az illemhelyre.
A Zichy–Meskó-palota alig száz méterre található a soproni Fő tértől. A műemlék épület 1370-ben már biztosan állt, Luxemburgi Zsigmond magyar király 1422-ben adományozta Sopronnak városháza céljára. Itt dolgoztak az első polgármesterek és tanácsnokok az akkor még egyemeletes, lakótornyos házban, ami a 18. században alakult át főúri palotává.
Változnak az idők: városházából palota, főúri lakból bérlakások, most pedig nyilvános vécé – egy soproni épület hétszáz éve egyetlen mondatban.
Magyarázat, indok nincs
A már elég rossz állapotban lévő épület tetejét, lábazatát és homlokzatát 2021-re felújították ugyan, de a belső terek továbbra is meglehetősen elhanyagolt állapotban vannak, egyedül a díszteremben található freskót konzerválták. A Telex szerette volna megtudni, miért egy kiemelten értékes palotában építenek ki nyilvános vécét. A Sopron jegyzőjének napokkal ezelőtt írt kérdésünkre azonban nem érkezett válasz, és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal sem reagált írásban. Telefonon annyit mondtak, megkapták a kérdéseket, igyekeznek még aznap megírni a választ. Azóta napok teltek el.
A műemlékvédelemben jártas szakemberek ugyanakkor azt mondják, minden funkció jobb annál, mintha üresen állna egy épület. A vécét fűteni fogják, a palota Kolostor utcai bejárata felől külön nyílik majd a női, a férfi és a mozgássérült illemhely.
Van ugyan innen nem messze, a Várkerületen is egy nyilvános mosdó száz forinttal működő automata ajtóval, de ott mindig alpáriak az állapotok. Állítólag ezért is van szükség egy újabbra. Hogy a történelmi belváros közepén ne legyen „alpári” a helyzet, ezt a vécét információink szerint őrizni is fogják. Arra nincs válasz, hogy miért nem a néhány éve épült várkerületi közvécét teszik rendbe és vigyázzák. Ott legalább csak egy parkolóra nyílnak az ajtók, a szűk Kolostor utcában viszont egy társasház ablakaira.
Az egyébként bájos középkori utca egyelőre nagyon csöndes. A presszó is rég bezárt, a műemlék épületek földszintjére tervezett „mesterségek utcája” iparosok, vállalkozók és kereskedők érdeklődésének hiányában nem valósult meg. Az önkormányzat úgy gondolkodott, ha lesznek üzletek a belvárosban, jönnek majd a turisták is. A vállalkozók viszont azt mondják, majd ha lesz vendég, akkor lesz üzlet is. Úgyhogy most egyik sincs, lett viszont vécé – abból rögtön három.
Múzeum helyett
Sopron még mindig kihagyhatatlan turisztikai célpontja az osztálykirándulásoknak, a családi hétvégéknek. A város küzd is a látogatókért: idén például a felújított Múzeumnegyedet adták át, néhány éve új arculatot kapott a belvárost körbeölelő Várkerület is. Mindehhez a Modern Városok Program adott pénzügyi hátteret, ami eredetileg több középkori palota, kiemelt műemlékek helyreállítását is tartalmazta.
A Modern Városok Program indítását 2015-ben éppen Sopronban jelentette be Orbán Viktor. Akkor úgy tűnt, minden fontos feladatra lesz pénz. A Zichy–Meskó-palotára is elkészültek a tervek miután végre az épület műemléki kutatása is lezajlott. Hat évvel ezelőtt, a közmeghallgatáson Fodor Tamás akkori polgármester kijelentette: a Zichy–Meskó-palota felújítása a műemlékvédelmi szabályokat követve és azokat szigorúan betartva történik majd. Múzeumokat akartak az épületben, szó volt ’56-os gyűjteményről és páneurópai piknik múzeumról is. Közben megtört a lendület, elfogyott a pénz, nem minden alakult a tervek szerint.
A Zichy–Meskó-palota a soproni belváros egyik ékköve lehetne. A házasságban egyesülő Zichy–Meskó család a 18. században alakította át a középkori épületet, eleganciával és újdonságokkal. A család egészen 1945-ig birtokolta a háromszintes épületet, ami a huszadik században már bérházként funkcionált. Államosításakor tizenhét lakás volt benne. A hatvanas években nagyon rossz állapotban volt a ház, renoválták is, ha lehet egyáltalán felújításnak nevezni egy olyan építkezést, amihez a lakóknak ki sem kellett költözniük. Az évszázados falakat ráadásul nem is kutatták, műemléki feltárása csak 2014-ben kezdődött meg. Szakemberek szerint a palota kimagasló építészeti értékét nagyszerűen átgondolt alaprajza, funkcionális kialakítása adja, no meg a történelme.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.