Kevesebb pénzt kapnának azok az általános iskolák, ahol az előírtnál kevesebb a hátrányos helyzetű gyerek
2023. október 5. – 12:29
„A köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről” címmel nyújtott be törvényjavaslatot a kormány. A Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium javaslata szerint csökkentenék azoknak az általános iskoláknak az állami támogatását, ahol az előírtnál kevesebb hátrányos helyzetű gyerek tanul.
A szabályozás értelmében ellenőrizni kell, hogy az általános iskolákban a hátrányos helyzetű gyermekek aránya eltér-e jelentősen a települési átlagtól. Abban az esetben, ha az általános iskolában ez az arány jelentősen kisebb, mint az adott településen, úgy a fenntartók felé a következő évben csökkentett összegű támogatás kerül folyósításra.
A törvényjavaslat szerint 10 százalékkal csökkentének az adott évi költségvetési támogatás összegét azoknak az általános iskoláknak az esetében, amelyek több általános iskolával rendelkező településeken működnek, és ahol a hátrányos helyzetű tanulók aránya
- a törvény hatálybalépésének évében, valamint az azt követő évben indult tanév elején több mint 20 százalékponttal alacsonyabb, mint a meghatározott átlagos arány azon településen, ahol az általános iskola működik.
- A törvény hatálybalépését követő második évben induló tanévtől szigorodik a jogszabály: ha több mint 15 százalékponttal alacsonyabb a hátrányos helyzetű diákok aránya, mint a meghatározott átlagos arány az adott településen, az iskola forrásmegvonásra számíthat.
A törvényjavaslat értelmében az általános iskolák átszervezése esetén kötelező lesz vizsgálni, hogy „kialakítható-e a hátrányos helyzetű tanulók kiegyenlített, az azonos évfolyamok párhuzamos osztályai közti huszonöt százalékos különbséget meg nem haladó aránya az átszervezéssel érintett nevelési-oktatási intézményben, valamint biztosítható-e a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának folyamatossága”. Ennek teljesülését évente ellenőrizni kell majd az iskolai beiratkozás során.
Az nem szerepel a törvényjavaslatban, hogy mikor lépne hatályba.
„A szabályozás célja az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszban, valamint Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében foglalt feltételek teljesítéséhez szükséges rendelkezések megalkotása” – áll a beadványban. Ez azt jelenti, hogy a szegregációellenes rendelkezéssel az Európai Bizottság felé tett vállalásait teljesítené a kormány – bár a javaslat – az elfogadása esetén – csak egy újabb, hatályba léptető törvénnyel válna jogszabállyá.
A 444 az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Közgazdaságtudományi Intézetének 2021-es kiadványára hivatkozva azt írja, 2010 és 2020 között jelentős mértékben emelkedett az iskolai szegregáció mértéke a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek körében:
- a hátrányos helyzetű tanulók esetében 27,2-ről 40,7-re,
- a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében 29,2-ről 37,5-re nőtt a szegregációs index, melynek mértéke az iskolai elkülönülés nagyságát jelzi.