Akkumulátorgyár után munkásszálló – újabb hidegzuhany Mikepércsnek

Legfontosabb

2023. szeptember 29. – 10:35

Akkumulátorgyár után munkásszálló – újabb hidegzuhany Mikepércsnek
Drónfelvételen a debreceni Déli Ipari Park, ahol többek között a CATL akkumulátorgyár is épül, nem messze Mikepércstől – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Ratalics László
Debreceni tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

A Debrecen melletti Mikepércset sorozatos meglepetések érik, mióta kiderült, hogy a kínai CATL oda építi az akkumulátorgyárát. A nyáron jegyzői eljárás indult, mert egy átlagos családi házban legalább ötven ázsiai munkást szállásoltak el. Az újabb váratlan fordulat az volt, amikor szeptember elején a polgármester is csak a Magyar Közlönyből tudta meg, hogy Debrecen határába, a falujukhoz nagyon közel egy többszáz ember befogadására alkalmas munkásszálló fog épülni. Tímár Zoltán, Mikepércs fideszes polgármestere a Telexnek azt mondta: a sajtó mindkét oldaláról érik támadások, egyik az ellehetetlenítésére törekszik, a másik mindenféle kormányellenes kijelentést akar kicsikarni belőle, de ő csak a helyiek érdekeit akarja képviselni.

Hatósági eljárás folyik a Debrecenhez közeli Mikepércsen amiatt, hogy egy kínai cég munkásszállónak használt egy családi házat. A jegyző által nyáron indított vizsgálat még nem zárult le, de az ázsiai munkavállalókat már elköltöztették – mondta el a Telex érdeklődésére Tímár Zoltán, a CATL épülő akkumulátorgyárához legközelebb eső település fideszes polgármestere.

Az ötezres Mikepércs vezetője körülbelül egy hónappal ezelőtt közleményben számolt be a jegyzői eljárásról. A helyszíni beszámolókból és a lakossági bejelentésekből már akkor kiderült, hogy legalább ötven ázsiai munkást szállásoltak el egy Irinyi utcai, amúgy átlagos családi házban. Maguk az üzemeltetők árulták el, hogy itt alkalmanként 150 adag ételt készítettek a Hungary Huake Eng Kft. munkavállalóinak. Az udvaron mobilvécéket használtak, a konyhaként funkcionáló, szendvicspanellel körbevett garázsbeállón élelmiszeres műanyag tárolók tucatjait halmozták egymásra, miként arról fényképek tanúskodnak.

Tímár Zoltán, Mikepércs polgármestere telefonján mutat egy fényképet még abból az időszakból, amikor telt házzal üzemelt a munkásszállóként használt mikepércsi családi ház – Fotó: Ratalics László / Telex
Tímár Zoltán, Mikepércs polgármestere telefonján mutat egy fényképet még abból az időszakból, amikor telt házzal üzemelt a munkásszállóként használt mikepércsi családi ház – Fotó: Ratalics László / Telex

A jegyző a katasztrófavédelmet, a kormányhivatalt és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot is bevonta a július végén indított eljárásba. Az egyelőre kérdéses, hogy milyen eredményre jutnak a hatóságok. Főként azért, mert a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 2003-as kormányrendelet jelen esetre vonatkoztatható részeit 2019-ben hatályon kívül helyezték egy kormányhatározatban. Információink szerint élelmesebb ügyvédek tisztában lehetnek a jogszabályok bizonytalanságával, ezért gondolhattak arra a kínai mérnökcég tulajdonosai, hogy munkásszállóként használják a családi házat.

Az eljárás hatására, illetve a házat tulajdonló kínai céggel folytatott megbeszélés eredményeképp végül

a házban lakó vendégmunkások nagy részét elköltöztették, elbontották az engedélyek nélkül üzemelő üzemi konyhát, rendezték a környezetet.

A cég képviselői ígéretet tettek arra, hogy más megoldás után néznek, az összes vendégmunkást elköltöztetik Mikepércsről. „A szemmel látható változásoknak Mikepércs lakói örülnek, hiszen ők is úgy látják, hogy a családi házas övezetbe nem való semmilyen szálláshely, amit munkásszállóként működtetnek” – közölte a Telexszel Tímár Zoltán.

A Hungary Huake Eng Kft. egyébként az akkumulátorgyártáshoz szükséges szeparátorfóliakat előállító, szintén kínai Semcorpnak dolgozik. A vállalat a CATL szomszédja Debrecen Déli Gazdasági Övezet nevű ipari parkjában.

Szólhattak volna

Az érzékenyebb mikepércsiek idegeit azonban most más borzolja: a debreceni iparosítás jegyében ugyanis egy szeptember 5-i kormányhatározat értelmében egy többszáz fős munkásszálló épülhet Debrecen szélére, a községtől karnyújtásnyira.

A beruházó az egyik legfeltörekvőbb városi cégcsoport, a Xanga, a vállalat a multimilliárdos Herdon Istváné. Az üzletember már a kétezres évek legelején ráérzett a repülőtér és környékének fejlesztési potenciáljára, és jól fogadott a kínaiak növekvő szerepére is. Júniusban Nyíregyházán készültek el egy 200 fős, 50-50 százalékban magántőkéből és állami támogatásból megvalósított modern munkásszállóval.

A Xanga vezérigazgatója, Herdon István úgy nyilatkozott a Telexnek, hogy a beruházó a vállalat egyik projektcége. A piaci igények felmérése alapján két kétemeletes épületegyüttest terveznek 224 emberre. Az általuk „menedzserapartmannak” nevezett létesítményben alapból egy ember kap helyet egy lakóegységben, de ha nőnek az igények, akkor ketten is lakhatnak egy szobában, így az épületek maximális befogadóképessége 448 fő is lehet. A szállón az ipari parkba érkező technológiák telepítésében, karbantartásában, üzemeltetésében közreműködő, többségében külföldi mérnököket és operátorokat (gépkezelőket) helyezik el, mondta Herdon István a Telexnek.

A megrendelő számára nagyon fontos, hogy a szállások a gyárakhoz közel legyenek, de színvonalas, kényelmes elhelyezést nyújtsanak. Ennek megfelelően a menedzserapartman kialakításakor a sportolási, a szabadidős, a pihenési lehetőségek támogatása is szerepet kap. A kivitelezést még idén elkezdenék, hogy 2025 elejére biztosan elkészüljenek, de akár előbb is befejezhetik. A szóban forgó beruházást teljesen piaci alapon és árazással készítik elő, és jelen állás szerint saját erőből valósítják meg.

A gond csak az, hogy minderről elfelejtettek előre szólni a mikepércsi polgármesternek.

„Önkormányzatunk semmilyen értesítést, jelzést nem kapott a tervezett munkásszálló építéséről Debrecen vezetésétől, és a Xanga cégcsoporttól sem. Mi is a Magyar Közlönyből értesültünk arról, hogy a település közigazgatási határa mellé, debreceni területre többszáz fős munkásszállót tervez egy magánbefektető építeni” – mondta Mikepércs polgármestere

Annak ellenére sem kaptak jelzést, hogy a polgármester arra kérte Debrecen vezetését, mentesítse Mikepércset a debreceni iparosítás okozta következményektől. „A két település között van kommunikáció, ezért is érthetetlen Debrecen vezetése részéről ennek a kérdéskörnek a kezelése” – jelentette ki Tímár Zoltán.

A munkásszálló persze Debrecenben épül, de a község infrastruktúráját, intézményi működését igenis érintheti a beruházás, tudniuk kellene róla, hiszen terhelheti az egészségügyi ellátórendszerüket, a közlekedésről nem is beszélve. „Ezeket a kérdéseket tájékoztatást kérve felteszem Debrecen vezetésének is. A Xanga cégcsoport is megtehette volna, hogy gondol a mikepércsiekre, és megkeresi az önkormányzatot” – jelezte a polgármester. Úgy tudjuk, a Xanga azóta bejelentkezett Tímár Zoltánnál.

Romló közérzet

A mikepércsiekkel nap mint nap folytatott beszélgetésekből a polgármester számára világos, hogy nem örülnek a déli ipari övezetben zajló beruházásoknak, félnek a jövőtől, a következményektől. Az is a teljes képhez tartozik azonban, hogy a helyiek üdvözöltek néhány beruházást, sok mikepércsi dolgozik ugyanis a csomagolástechnológiával foglalkozó Kronesnél és Deufolnál, illetve a Continentalnál, ugyanakkor a veszélyes, környezetterhelő akkumulátorgyárak betelepítése ellen joggal tiltakoznak az egészségükre, a település jövőjére, a megszokott családias környezetre hivatkozva – mondta Tímár Zoltán.

A polgármester szerint a közelségük miatt sokan úgy látják, hogy az akkumulátoripari beruházások egyedüli vesztese Mikepércs lesz. Érdemes ezért alaposabban megnézni a várható környezeti következményeket, folyamatokat. Tímár Zoltán szerint tudományos vizsgálódás eredményeként gyorsan megállapítható, hogy a lehetséges szennyezés akár a talajvízben, a levegőben vagy a talajban nagymértékben érinti Debrecent és a környék településeit is. „Elég csak a széltérképre, vagy a talajvíz terjedési irányára tekinteni. Bizonyos tekintetben lehetnek Mikepércsnél kitettebb települések is. Ettől függetlenül nekem elsősorban a községem érdekeit kell szem előtt tartanom, és meg kell próbálnom megvédeni azokat az eredményeket, amelyekért olyan sok éven át küzdöttünk” – mutatott rá.

A CATL képviselői a 2022. novemberi mikepércsi közmeghallgatás előtt jártak a polgármesternél bemutatkozó látogatáson. „Szerettem volna többet megtudni a beruházásról, különösen az alkalmazott technológiáról, de ezzel kapcsolatban kitérő válaszokat kaptam. Nagyon úgy tűnt akkor, hogy nem igazán tudják még, mit is építenek, milyen technológiát fognak használni. Sajnos ez a bizonytalanság megmaradt, sok az ellentmondás, a nyitott kérdés a beruházás körül” – mondta a Telexnek Tímár.

Ezen a területen, a most még művelésre fogott talajon épülne fel a tervezett munkásszálló, Mikepércs és Debrecen határában – Fotó: Ratalics László / Telex
Ezen a területen, a most még művelésre fogott talajon épülne fel a tervezett munkásszálló, Mikepércs és Debrecen határában – Fotó: Ratalics László / Telex

A polgármester meghívta a gyár képviselőit a közmeghallgatásra, hogy válaszoljanak a mikepércsiekben felmerült kérdésekre, de nem jöttek el – emlékezett vissza Tímár. Ugyanakkor Debrecen városa és a Debreceni Egyetem megállapodott egy monitoringrendszer létrehozásában, amelynek Mikepércsen is lesz mintavételi pontja. Jelenleg ennek kialakításán dolgoznak az egyetemi munkacsoportok, és mint Tímár Zoltán fogalmazott, ők maguk türelmetlenül várják az első alapállapot-méréseket. Hozzátette: Mikepércs önálló monitoringot is szeretne, jelenleg az alapállapot-mérésekre keresik a pénzforrást.

A Mediaworks nem kímélte

Arra a felvetésünkre, hogy egyetért-e az akkumulátorgyártás magyarországi felfuttatására alapozó gazdaságpolitikával, és fideszes polgármesterként miként tudja ezt összeegyeztetni a politikai szerepével, Tímár Zoltán ezt válaszolta:

„Nem gazdasági szakemberként nekem is van egy elgondolásom, de szerencsére a kormányzati gazdaságpolitikai irány meghatározása nem az én feladatom. Nem érzem a problémát és a konfliktust aközött, hogy a Fidesz tagjaként, polgármesterként képviselnem kell a településen élőket. Az itt élők választottak polgármesterré, számomra nyilvánvaló, hogy az érdekeiket kell képviselnem, ezt teszem több mint 20 éve.”

Hogy részesült-e fideszes útmutatásban arra nézve, miként kell jól menedzselni egy ilyen összetett helyzetet, esetleg kapott-e kritikát a megszólalásai után, Tímár Zoltán úgy felelt: „a környéken senki nincs hasonló helyzetben, tanácsot sem tud senki adni, hogyan kell ezt a helyzetet kezelni.

Minden kollégám elmondja, hogy nem lenne a helyemben.

De ha mégis hasonló helyzetbe kerülne, akkor ő sem tenne másként, mint képviselné a települése, a lakók érdekeit” – fűzte hozzá.

Kérdésünkre, hogy folytatná-e polgármesterként 2024 után, Tímár azt mondta: olvasta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint nem is akar már polgármester lenni. „Csodálkoztam is, honnan tudják, ha meg sem kérdeztek róla. Mostanában írnak furcsaságokat, még a debreceni helyi sajtó is, gondolom politikai megrendelésre, mert van, akinek nem tetszik a kiállásom. Ezzel együtt kell élni, sajnos a mai politikai kultúra része a másik lejáratása.”

Amikor a polgármester „sajtótámadásról” beszélt, a kormányzati szócsőként működő Mediaworks által kiadott megyei napilap egyik cikkére utalt. Ebben arról írtak, hogy a fideszes polgármester által vezetett képviselő-testület még 2003-ban „jogellenesen fogadott el rendeleteket”. Tímárék akkor ezt cáfolták, de nem kérdés, hogy az eset nyugtalanítóan hatott rá.

„A sajtó mindkét oldaláról érnek támadások. Az egyik az ellehetetlenítésemre törekszik, a másik mindenféle kormányellenes kijelentést akar kicsikarni belőlem. Nem foglalkozok ezzel, végzem a dolgom. A jövőben is Mikepércs érdekeit kívánom képviselni” – utalt ezzel arra, hogy indulni fog a jövő évi önkormányzati választáson.



A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!