Tehetetlenek a természetkárosítás ellen az önkormányzatok, a Párbeszéd nemzeti zöld infrastruktúra kerettörvényt sürget

A Párbeszéd – Zöldek az őszi ülésszakban, a parlamentben kezdeményezni fogja a nemzeti zöld infrastruktúra kerettörvény megalkotását, és azt szeretné elérni, hogy az önkormányzatoknak jogi eszközeik legyenek például a természetkárosítás szankcionálására – jelentették be az ellenzéki párt elnökségi tagjai szombati online sajtótájékoztatójukon az MTI híradása szerint.

Váradiné Naszályi Márta, a Párbeszéd – Zöldek elnökségi tagja, az I. kerület polgármestere felhívta a figyelmet arra, hogy ma Magyarországon a közműveket szabadon át lehet vezetni akár a fák gyökérzetén is, miközben fát ültetni csak a megfelelő védőtávolságban lehet a közművektől. Mint mondta, azt az értéket, amit például egy 50 éves fa képvisel, nem lehet egyik pillanatról a másikra pótolni, és ez az érték alapvetően határozza meg egy város élhetőségét, a lakók egészségét.

Az elmúlt évtizedekben a városi zöldfelületekre kevesebb figyelem jutott, mint a közműhálózat fejlesztésére, így például Budapesten egy főre csak feleannyi zöldfelület jut, mint kellene a nemzetközi ajánlások alapján.

A politikus elmondta azt is, hogy

a kerettörvény abban is segítené az önkormányzatokat, hogy a beruházásoknál érvényesíteni tudják érdekeiket a zöldfelületek védelmére. Ugyanakkor a jogszabály normatív támogatáshoz juttatná az önkormányzatokat a zöldfelületeik fenntartására.

Temesvári Szilvia, a Párbeszéd – Zöldek elnökségi tagja, Terézváros alpolgármestere a sajtótájékoztatón elmondta:

„Az Alkotmánybíróság határozatban ismerte el, hogy az egészséges környezethez való jog alkotmányos jog, amelyet a városokban, mint például Budapesten a zöldfelületek biztosíthatnak. Ezt az alkotmánybírósági határozatot azonban semmilyen törvény nem támasztja alá,

ami azért probléma, mert például a terézvárosi önkormányzatnak nincsen jogköre a szándékos természetkárosítás, természetrongálás esetén. Mi azt gondoljuk, hogy (...) ez egy nagyon-nagyon rossz gyakorlat és ennek megálljt kell mondani és el kell érni valahogy, például a hatósági jogkörrel, hogy ezt az elkövetők ne tehessék meg büntetlenül.”

Legutóbb július végén Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze fakadt ki a Facebook-oldalán azon, hogy az önkormányzatok tehetetlenek a természetkárosításokkal szemben. A posztját az az eset ihlette, amikor valaki többször belefúrt egy életképes japánakác gyökérnyakába Budapest XV. kerületében, és gázolajat vagy valamilyen vegyszert juttatott bele azért, hogy a fa elpusztuljon.

A főtájépítész szerint bár megtették a rendőrségi bejelentést ismeretlen tettes ellen, bírságot nem róhatnak ki az elkövető ellen, a költségeket pedig csak hosszadalmas polgári peres úton érvényesíthetik, már ha a rendőrségnek sikerül felderítenie a tettest.

Mint írta, azért nincs ilyen jogkörük, „mert a települési zöldfelületek esetében egyik önkormányzat sem hatóság. Nincs olyan törvényi, jogszabályi háttér, ami a hatósági jogkört megalapítaná. Ezért a károkozókkal szemben csak a bíróságon vehetünk elégtételt.

Települési Zöldinfrastruktúra Kerettörvény. 2009 óta mondjuk, hogy erre van szüksége az önkormányzatoknak, hogy többek között meg tudjuk védeni a ránk bízott zöldvagyont. Látható mértékű, az ilyen barbarizmust elrettentő mértékkel bírságolni képes felhatalmazásokkal. Mert ami itt történt az szégyen, de csak a jéghegy csúcsa a közterületi zöld károkozások terén.”