Itt vannak az idei felvételi ponthatárok: az ELTE pszichológia szakára 455 pont kellett

• Szerda este 8-kor közzétették az idei felvételi ponthatárokat, így kiderült, kit vettek fel a szeptemberben induló egyetemi képzésekre.
• Voltak szakok, ahova idén nehezebb volt bekerülni: például a Szegedi Tudományegyetem általános orvos szakon nyolc ponttal emelték meg a ponthatárt, a BME mérnökinformatikus képzésére 390 helyett 399 pont kellett.
• Máshol lejjebb vitték a ponthatárt: például a Corvinus nemzetközi tanulmányok szakra hét ponttal kevesebb is elég volt, mint tavaly.
• A jogászképzések közül az ELTE-n, az orvosi képzések közül a Semmelweis Egyetemen a legmagasabbak a ponthatárok.

Szerda este 8 órakor közzétették a felvételi ponthatárokat a Felvi.hu oldalán. A jelentkezők ezek alapján tudhatják, hogy felvették-e őket valamelyik szakra, és ha igen, hova. Mindenkit csak egy helyre vehettek fel, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma elérte vagy meghaladta a megállapított ponthatárt. Ebben a táblázatban néhány fontos és népszerű szak idei és tavalyi ponthatárait gyűjtöttük össze. Itt csak az állami ösztöndíjas, nappali 3-4 éves alapképzések, valamint az 5-6 éves osztatlan képzések pontszámai szerepelnek.

Több népszerű szakon csökkent a ponthatár a tavalyi évhez képest. Például a Budapesti Corvinus Egyetemen a nemzetközi tanulmányok szakra hét ponttal kevesebb is elég volt a bejutáshoz. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mechatronikai mérnök szakára pedig 429 helyett idén elég volt 414 pont a sikeres felvételihez. Az ELTE programtervező informatikus szakra nyolc ponttal kevesebbre volt szükség a bejutáshoz.

De vannak olyan szakok, ahol emeltek a ponthatáron: például a Szegedi Tudományegyetem általános orvos szakon nyolc ponttal emelték meg a bekerülési küszöböt, és a BME népszerű mérnökinformatikus képzésére jelentkezőknek is nehezebb volt idén bejutniuk: 390 helyett 399 pontra volt ehhez szükség. A Budapesti Gazdasági Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon tíz ponttal kellett többet elérnie a felvételizőknek, mint tavaly. A jogász szakok közül továbbra is az ELTE-re, az általános orvosi szakok közül továbbra is a Semmelweis Egyetemre kellett a legtöbb pont.

Pontszámítás

Az idei felvételin is maximum 500 pontot lehetett elérni: legfeljebb 200 pont jár a középiskolai tanulmányi eredményekért. Ezeknek az egyik felét a középiskolai osztályzatok adják: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy, legalább két évig tanult (vagy két, legalább egy évig tanult) természettudományos tantárgy utolsó két év végi jegyeit adják össze, majd szorozzák meg kettővel.

A tanulmányi pontok másik felét az érettségi átlageredményéből számolták. Az érettségi bizonyítványban szereplő érettségi vizsgaeredmények közül a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, (illetve az idegen nyelv hiánya esetén egyéb érettségi vizsgatárgy) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy legjobb százalékos eredményeinek átlagát kell egész számra kerekíteni.

Az érettségi pontokkal további 200 pontot lehetett szerezni, ezt két érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből számítják ki. Illetve 100 többletpontot lehetett kapni például az emelt szintű érettségi vizsgaeredményéért (amennyiben abból számítják az érettségi pontot), nyelvtudásért, tanulmányi, művészeti és szakmai versenyeredményekért.

Mi határozza meg a ponthatárt?

A magasabb vagy alacsonyabb bejutási ponthatárok nem feltétlenül jelentik azt, hogy az egyik szak jobb vagy rosszabb a másiknál. A felvételi ponthatárt az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma, az általuk megjelölt jelentkezési sorrend és az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám figyelembevételével állapítják meg. A ponthatárokat tehát most alapvetően az határozza meg, hogy egy szakon hány hely van, és oda hányan és milyen eredménnyel jelentkeztek. Magas lehet a ponthatár ott, ahova sok magas pontszámú jelentkező akar bejutni, de ott is, amelyre nagyon kevés (1–5) embert vesznek fel, és nagyon kevesen jelentkeznek rá magas pontszámmal.

Több olyan szak van, amelyre csak kevés hallgató képzését finanszírozza az állam, ezért ott eleve magasan húzzák meg a ponthatárt. A nagyobb létszámú szakok összehasonlításánál ezért érdemesebb a felvettek átlagpontszámát nézni, tehát azt, hogy átlagosan milyen magas pontszámmal érkeznek az új hallgatók.

A gazdálkodási és menedzsment szak a lista élén

Az Eduline idén is összesítette, hogy melyik 10 szakra jelentkezett a legtöbb felvételiző:

• gazdálkodási és menedzsment (14 375 jelentkező)
• kereskedelem és marketing (9802 jelentkező)
• pszichológia (7174 jelentkező)
• ápolás és betegellátás (7153 jelentkező)
• mérnökinformatikus (6666 jelentkező)
• jogász (5641 jelentkező)
• pénzügy és számvitel (5441 jelentkező)
• kommunikáció- és médiatudomány (5387 jelentkező)
• nemzetközi gazdálkodás (5146 jelentkező)
• programtervező informatikus (4918 jelentkező)

Idén 126 ezer diák adta le a jelentkezését valamelyik magyar főiskola vagy egyetem képzésére, ez 27 ezerrel több, mint a tavalyi évben.

Van, ahol előre meghatároztak egy limitet

Több diák bekerülését segítheti az egyetemekre, hogy 2023-tól megszűnt a minimumponthatár: a maximum 500 pontos felvételi rendszerben az alapképzésre és osztatlan képzésre eddig nem lehetett bejutni 280 pont alatt, a felsőoktatási szakképzésre pedig 240 pontnál kevesebbel. Mostantól nincs ilyen központi minimális elvárás, tehát elméletben azok is mehetnek egyetemre, akik nem érik el ezt a pontszámot. De az egyetemek maguk is meghatározhatnak szakonként minimumpontszámot.

A korábbi években nem volt ritka, hogy bizonyos szakokon előzetes ponthatárokat húztak. Ezek azt jelentették, hogy az itt meghatározott pontszám alatt nem vehettek fel senkit egy adott szak állami ösztöndíjas képzésére. Az átalakítások miatt ezek az előzetes ponthatárhúzások sem kötelezők már. Ennek ellenére például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a gazdálkodási és menedzsment képzésére, és az összes gazdasági, építőmérnöki, társadalomtudományi, közlekedésmérnöki és járműmérnöki, természettudományi és villamosmérnöki képzésére is csak legalább 280 fölötti ponttal lehetett bekerülni. Például az építészmérnöki, a vegyészmérnöki és a gépészmérnöki szakoknál nincs ilyen minimum elvárás. A Corvinusra való sikeres bekerüléshez már legalább 400 pontot kellett teljesítenie az önköltséges képzésre jelentkezőknek, írja az Eduline. Az ELTE gazdasági képzésein nincsenek előzetes ponthatárok, de a

nemzetközi tanulmányokra, pszichológiára és a jogászképzésekre jelentkezőknek legalább 350 pontot kellett elérniük.