Csák János: A koreaiak a rokonaink, csak Dzsungáriából mi nyugatra mentünk, ők meg keletre

„A koreaiak nekünk rokonaink, csak Dzsungáriából mi nyugatra jöttünk, ők meg keletre mentek”, a közös pedig most bennünk például a K-pop. „Koreában tőlünk kaptak vissza dallamokat, és mérhetetlenül boldogok ennek hatására”

– így fejtegette a gondolatait a magát csak kultuszminiszternek nevező Csák János kulturális és innovációs miniszter pénteken Tusványoson a magyar kultúráról.

A miniszter szerint a magyar kormány 500 milliárd forintot költ a kultúrára, így aztán „az állam igenis kőkeményen beleáll abba, hogy amit államként megtehetünk az adóbevételekből, abból a kultúrába tereljünk vissza minél több pénzt”, bár elismeri, hogy ennek vannak vadhajtásai. Szerinte nem szabad hinni azoknak a cikkeknek, amikben arról írnak, hogy ő visszavág a támogatásokból: „csak a Budapest-fejűséget egy kicsit csökkentem, és máshova is juttatok pénzt” – fogalmazott.

Ezután saját magát egész egyszerűen így jellemezte: „én komolyan veszem, hogy Klebelsberg Kuno utódja vagyok”. Klebersberg művelődéspolitikus és belügyminiszter is volt az 1900-as évek elején.

Csák ezután többféle – néha már-már látomásos költészetbe átmenő – fejtegetést adott elő elő arról, szerinte mi a kultúra. Például:

• „a kultúra nem úgy van, hogy csak úgy csomagként lepottyan”;
• „a kultúrát a családban adjuk át, ott kezdődik, hogy beszélsz a feleségeddel, hogy beszélsz a férjeddel”;
• „az egész kultúra maga egy innovációs kultúra, a változás kultúrája, arról szól, mi az, amit elengedek, és mi az, amit magamnak tartok”;
• „ha nem szánunk rá időt, el fog fogyni a kultúra”;
• „kultúra, amikor énekelünk, civilizáció az, amikor hallgatjuk, hogy mások énekelnek”;
• az Egyesült Államoknak nagy a cselekvőképessége, de nincs közös identitása, amire támaszkodhat, így meg olyan az egész, „mint a halott, akinek nő a körme. Történik a dolog fizikailag, de már nincs ott mögötte a lét”;
• identitás nélkül „testi gépek, ösztönlények lennénk”, és identitás nélkül nincs önrendelkezés.

Csák azt a kulisszatitkot is elárulta, hogy ő a minisztériumában azt próbálja meg elmondani a kollégáinak, hogy az innovációban és a kultúrában is olyan ügyeket kell támogatni, „ami mélyen fekvő emberi szükségleteket elégít ki, és az emberben a legmélyebben fekvő szükséglet a kötődés szükséglete”. De a kötődést nem lehet számítógépen, Skype-on keresztül kielégíteni, mert az embernek napi legalább tizenöt érintésre van szüksége. „A gépnek nincsenek érzései, a gép nem fárad el, nem iszik bort”, mondta a kulturális miniszter.

Egy ponton a gyerekbombát is ledobta: „legyen sok gyerek, akiknek van mit átadni”, neki is van négy gyereke és hét unokája.

A Telex egész héten helyszíni beszámolókkal és videókkal jelentkezik Tusványosról, ezeket itt lehet megtalálni.