Államtitkár: Azért éri sok támadás a magyar felsőoktatást, mert jó irányba megy

„Sok támadás éri a magyar felsőoktatást, ami azt jelenti, hogy jó irányba megyünk”, mondta Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár csütörtökön a 32. Tusványos fesztiválon. Az államtitkár Az egyetemek szerepe a területfejlesztésben elnevezésű beszélgetésen vett részt többek között az Óbudai Egyetem rektorával és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel.

Az államtitkár szerint az egyetemek idén a kitűzött célok 78 százalékét érték el, és „ha ma valaki diplomát szerez, 36 nap alatt elhelyezkedik, ha ma valaki diplomát szerez, az másfélszeres bérszorzó. Azt kell mondjam, nem rossz modell az, amit összepakoltunk. Ezt a viszonylag összetett, komplex rendszert néhány év alatt sikerült egészen jó irányba továbbvinnünk” – mondta Hankó, aki szerint ennek A Kulcsa (így, kiemelve) a modellváltás volt, amikor vagyonkezelői alapítványokba szervezték ki az egyetemeket.

Erre kapcsolódott rá az Óbudai Egyetem rektora (akinek kisebb rajongótábora gyűlt össze a közönségben). Kovács Levente szerint a modellváltás legfontosabb szerepe, hogy az ipar számára képezzen azonnal bevethető szakembereket, ehhez pedig az állam régiónként külön kezeli az egyetemeket, és „nem klónokat gyárt az állam a konkrét régiókban”.

Az államtitkár ezután a pápától is idézett, miszerint „az egyetemek a reménység laboratóriumai”. Hankó ezt meg is magyarázta, szerinte az egyetemek a jövőt tudják formálni, úgy, hogy a magyar nemzetnek tudáselőnye legyen. Háromféle egyetemet különít el:

1. Sapientia, mint magyar és magyar indentitású egyetemek;
2. román egyetemek, amik magyar nyelven oktatnak;
3. magyarországi egyetemek.

Az államtitkár szerint az a feladat, hogy a magyarországi egyetemek olyan képzéseket végezzenek külhoni diákokkal – akár kihelyezett képzéseket –, amik hiánypótlók, és nem konkurenciái a külhoni felsőoktatási képzésnek. A másik legfontosabb dolog szerinte az, hogy „a magyar identitású egyetemeinket kell megerősíteni, nemcsak diáklétszámban, hanem oktatói- és képzésiprofil-létszámban is”.

Az államtitkár szerint nem árul azzal zsákbamacskát, hogy elárulja,

az elmúlt fél évben nagyon sokat egyeztettek arról, hogy a magyarországi „eredmény-orientáltságú modellt hogyan tudnánk a lehető leghatékonyabban és a legjobban implementálni Erdélybe is, mert nekünk sok olyan diákra van szükségünk, akik olyan képzésben vesznek részt, ami a térség és magyarság szempontjából fontos, és mindezt magyar identitással, magyar szívvel-lélekkel teszik, mert innentől mondhatjuk azt, hogy ténylegesen a reménység laboratóriumai vagyunk”.

Navracsics: A modellváltó egyetemek nem belső partizánok

„Amikor párhuzamosan futtatom az oktatói és politikai pályafutásomat, akkor vannak szakmán belül, akik arról beszélnek, milyen rosszul csinálom ezt, mert a politikatudomány egy elméleti tudomány, és ezt nem szabadna nekem a gyakorlatban űznöm, mert az ilyen bűnös tevékenység, amivel megszentségtelenítem a politikatudományt, hiszen a hétköznapok sarával mocskolom össze” – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a beszélgetésben.

A politikus szerint amikor tavaly megalakult az ötödik Orbán-kormány, és belőle újra miniszter lett, feladataiban kitüntetett szerepet kaptak az egyetemek, ebben pedig sokat segített neki a korábbi miniszteri élete és akkori kapcsolatai. Majd arról értekezett, hogy az egyetemek az európai civilizáció óriási vívmányai, és már kezd elterjedni az a finn modell, amiben a megyénként létrehozott egyetemeket ruházták fel azzal a szereppel, hogy közvetítsenek a politikai-, gazdasági-, kulturális szereplők között.

Navracsics szerint az egyetemek nem csak „a tudás elefántcsonttornyai”, hanem szerinte az is fontos, hogy azok bekapcsolódjanak az adott térség gazdasági-, tudományos életébe, és specifikus tudásuk legyen az adott térségről, pl. az Óbudai Egyetem ismerje Óbudát és Budapestet. Ez teszi szerinte gyakorlati szempontból hasznossá az egyetemeket, mert ha például valakinek infó kell Óbudáról, akkor az egyetem ebben tud segíteni.

A miniszter arra jutott, kényelmesebb az egyetemeken Hegel filozófiájával foglalkozni, mint a térségre vonatkozó speciális tudással, a helyi folklórral, a gazdasági helyzettel. Ez a tudás pedig szerinte csak egy-két helyen van meg, de ők sincsenek megbecsülve.

Erre rákapcsolódva az Óbudai Egyetem rektora azt mondta, szerinte Békásmegyeren az ő egyeteme a meghatározó egyetem, a kerület vezetésével mégsincs szimbiózisuk, (Óbudának egyébként ellenzéki polgármestere van), így pedig szerinte nagyon nehéz területet fejleszteni. Nemtetszését fejezte ki arról is, hogy ők szerették volna, hogy legyen egy megálló Óbudai Egyetem néven, de ebbe meg Budapest vezetése nem ment bele szerinte, pedig még a kerület is támogatta őket.

A beszélgetés végén röviden érintették a befagyasztott uniós pénzeket, ezekről Navracsics újat nem mondott az elmúlt hónapokhoz képest. A miniszter szerint nem szabadna ideológiai kérdésként tekinteni az uniós pénzek odaadására, hiszen nem arról van szó, hogy a modellváltó egyetemek „egyfajta belső partizánként próbálnák az integrációt szétzilálni. (...) Ezek az egyetemek uniós források nélkül is az unió versenyképességi céljait szolgálják, és amikor az unió ezt a pénzt megtagadja, akkor pontosan a saját maga versenyképességét veszélyezteti” – mondta végül Navracsics.

A Telex az idei Tusványos fesztiválról is helyszíni beszámolókkal, videókkal jelentkezik, ezeket itt lehet megnézni.