Puzsér: Orbán nemzeti tulajdonba vette az Origót, aztán kiderült, hogy a csöcsök a legjobb, amit tenni tud vele

„Vasvári Viviennel vagy csöcskontentekkel, ezekkel mennyire reprezentálódik a nemzeti érték, hogyha megnyitjátok az Origót?”

– kérdezte Puzsér Róbert Tusványoson, a magyar médiahelyzetről szóló beszélgetésen. Az Infotér Egyesület által szervezett kerekasztal-beszélgetésen Balogh Ákos Gergely (a Mandiner korábbi főszerkesztője) moderálása mellett a kék sarokba Puzsér Róbertet, a pirosba pedig két, kormányhoz közeli médium munkatársát, Szöllősi Györgyöt (Nemzeti Sport főszerkesztője) és Pócza Istvánt (Mandiner) hívták el.

Hiába a piros sarok túlsúlya, Tusványosnak láthatóan nagy falat volt Puzsér: a fesztiválra 32 év után először elhívott médiaszemélyiség kritizálta a mai magyar sajtóhelyzetet, a „kormányközeli médiumok igénytelenségét” és azt, hogy a sajtó elvesztette hatalmi ág jellegét. Beszélgetőtársai, ha reagáltak, visszakérdezéssel, sorosozással, németországozással reagáltak, az eredmény pedig így:

Puzsér one-man-show Tusványoson.

Puzsér: Ti egyetértetek a miniszterelnök úr azon kijelentésével, hogy „Grofó a király”?

Pócza: Virágozzék száz virág.

Puzsér: Nem, ez azt jelenti, hogy egy virág mindfelett.

Pócza: Elvitatod a miniszterelnöktől a személyes véleményét?

Szöllősi: Ez mindössze ténymegállapítás.

Balogh: Téged zavar Grofó?

Puzsér: Nem gondolom azt, hogy három szavazatért érdemes hozzádörgölőzni. Igen, zavar.

A tusványosi, magyar médiáról szóló beszélgetést Szöllősi György kezdte azzal, hogy a rendszerváltáskori média teljesen másról szólt, mint ma: az volt a feladatuk, hogy „falazzanak a[z akkori] hatalom- és vagyonátmentésnek. (...) kézivezérléssel megmondta az embereknek, amit gondoljanak.” Az eredetileg a média-rendszerváltásokról szóló beszélgetés hamar igazi vitává alakult át Tusványoson, amikor Puzsér erre a felvezetésre azt válaszolta:

„Miért, akkorát változott a helyzet? Amiről beszéltél, hogy a politikai hatalom, gazdasági hatalom konvertálása, médiahegemónia átalakítása. Ilyen jeleket ma nem látunk? Nem annak a tükre 2010 és ami azóta történt?”

– kérdezett vissza Puzsér, mire Szöllősi a technológiai forradalomra hivatkozva azt mondta, az internet miatt „többféle hangnak van lehetősége megszólalni”. Szöllősi gyorsan át is nyargalt ezután a „globális folyamatokra”, amik korlátozzák, „mi hova juthat el”. „Én ebből azt érzem ki, hogy a NER törekszik arra, hogy leuralja a médiát, csak az internet révén erre már nem képes. Ha jól értem, nem a szándék hiányzik, hanem a képesség” – mondta erre Puzsér.

Van-e sajtószabadság Magyarországon?

Puzsér szerint hogyha ma Magyarországon valaki ellenzéki, „akkor van sajtószabadság abban az értelemben, hogy kapitalizmus van. Ha rendszerpárti vagy, akkor feudalizmus van. A feudális sajtószabadság ugye értjük, hogy könnyebb?” Mint Puzsér kifejtette, utóbbihoz

„nem a piacon kell megélni, hanem az állambácsi, a jóságos rendszer meghajlítja azt nekünk”.

Balogh kérdésére, miszerint mi feudális ebben a rendszerben, Puzsér azt mondta, hogy az államhoz közeli média esetében a „sajtótermékeknek a piacon nem kell megküzdeniük (...) van itt csomó mindenki, aki úgy kaszinózik hogy a ház pénzével játszik, és ha elveszíti a pénzt, kap újat”.

Pócza erre rácsatlakozva azzal válaszolt, hogy a buborékok nagyobbak a mai médiahelyzetben, meg amúgy is, „mennyire kapitalista logika, hogy különböző sajtótermékeket külföldről Soros György és társai finanszíroznak?”. Szerinte „számtalan nemzetközi tanulmány” bizonyítja ugyanis, hogy a pénzzel támogatott újságok próbálnak „vélt vagy valós” kényszereknek megfelelni, így pedig a kapitalista vonal mentén szerinte két-három nagy ember fog felvásárolni minden médiumot.

Mi lesz Kis Grofó csöcseivel?

„Orbán nemzeti tulajdonba vette az Origót és kiderült, hogy a legjobb, amit tehet vele, azok a csöcsök”

– mondta Puzsér Róbert, miután beszélgetőtársait arról kérdezte, mi a véleményük arról, hogy Orbán Viktor azt posztolta Facebookra, hogy Kis Grofó a király. Az előadók legélesebb összeveszése akkor következett, amikor a jelenlévők összeugrottak azon, hogy Kis Grofó király-e. „Te nem látod akkor a szakadékot, ami Tamási Áront és Kis Grofót elválasztja” – jelezte Puzsér Pócza felé, Pócza pedig kétszer elismételte, hogy „szerintem lenézed az emberek egy részét”.

„Az emberek nem véletlen ilyen igénytelenek. Meg kell nézni, mi az a kulturális nívó, amin a NER megszólítja az embereket, vagy amin a Megafon kommunikál”.

– mondta Puzsér, feltéve a kérdést, hogy az-e a jó sajtó, ami visszatükrözi az emberek félelmeit: „tekinthető az egyáltalán sajtónak?” Az asztalnál ülők ezután egymás szavába vágva „bezzeg az RTL”-ezésbe kezdtek, mire Puzsér azt kérdezte tőlük, hogy

„ha nézed a TV2-t vagy az Origót, azt érzed, hogy na, végre a nemzet van hatalmon Magyarországon?”

Ezután még hosszasan azon vitatkoztak az előadók, hogy szabad-e kedvelni Kis Grofót vagy lehet-e Puzsérnak baja a Kis Grofó-poszttal. Egyértelmű konszenzus ebben a kérdésben végül nem született, Szöllősi adta az utolsó pofont a nagybetűs Vitának: mint fogalmazott Puzsér felé, „úgy látom nem vagy tisztában Kis Grofóval, hiszen ez az ő munkásságából vett idézet. No roksza áj, te vagy a király”.

Mi a szabadság?

Puzsér arról is beszélt, hogy előadótársai válaszaiból azt érzi ki, hogy „amikor a jobboldal művel valamit, arra az az érv, hogy ez a sajtó és a kultúra szabadsága. Amikor a baloldal műveli, az a nemzet elsorvasztása”. Szerinte ha azt mondják, hogy az RTL-en is ez megy, akkor „ezzel az a feladata, hogy merőlegest állítson rá, nem az, hogy párhuzamost”. Pócza erre megkérdezte Puzsért, hogy látja-e „mi megy Németországban”, mire Puzsér azt kérdezte tőle, hogy:

„Bekapcsolod a tévét, és te nem látsz különbséget a mocsok és az állami tévé között. Hanem erre azt mondod, hogy virágozzék minden virág?”

„Amikor a magyar médiaviszonyokat kell tolerálni, hatalmas a tolerancia”, mondta erre Puzsér, majd felhozta, hogy „cégszerűen működik” már a kormányhoz közeli média, jól jelzi ezt az is, hogy „500 sajtópert veszítettek el hét év alatt”. Pócza a sajtóperek említésére mosolyogva annyit mondott, „sajtószabadság”, majd felvetette, hogy a másik oldalon nincs szólásszabadság, mert őt ott nem hívták nyári rendezvényekre. Puzsér erre azt mondta, engem se, majd megkérdezte, hogy egyáltalán mire kellett volna, milyen nyári esemény létezik az úgynevezett másik oldalon. Pócza ezután abból, hogy a példaként bedobott Szárszóra nem hívták el Puzsért, ide meg igen, arra következtetett, hogy a NER médiája jelenti a szabadságot. Később azonban Szöllősi finoman jelezte, hogy Szárszó már nincs is, mire Puzsér azt mondta:

„31-szer hagytátok ki a ziccert [Tusványoson], hogy meghívjatok. A 32. alkalomra elhívtok, leülünk egymás mellé, és itt ünnepled, hogy micsoda szabadság, micsoda nyilvánosság ez.”

Hatalmi ág-e még a sajtó?

Pócza arról beszélt, hogy a Fidesz szavazói mégis egy úgynevezett tanulmány szerint nagyobb arányban látogatják az ellenzéki oldalakat, mint ahogy azt teszik az ellenzéki szavazók.

„A Fidesz-szavazók tehát sokkal nyitottabbak, kevésbé lehet azt mondani, hogy buborékban élnek (...) Nem lehet azt mondani, hogy Orbán Viktor egy puppet masterként befolyásolja és átmossa az agyakat.”

– mondta Pócza, mire később egy fiú megkérdezte, hogy nem azért van-e ez, mert a Fidesz-szavazók is onnan veszik a hasznos információkat. Pócza erre azt mondta, olvassanak inkább Mandinert, mert az jó. Puzsér erre a magyar médiaállapotról kezdett beszélni, amiről azt mondta, „siralmas állapotban van a média itthon”. Kifejtette: Schmitt Pál ügye óta, azaz 11 éve nem mondott le Magyarországon politikus a sajtó nyomására. „Ez volna a negyedik hatalmi ág?”, kérdezte Puzsér. Szerinte Magyarországon nem teljesül ugyanis a média feladata,

„jó az, hogy a politikának nincs félnivalója a sajtótól? (...) Itt a nyilvánosság fél a politikától”.

Pócza erre azzal érvelt vissza, hogy „az európai parlamentben nem lehet odamenni a politikusokhoz, a Parlamentnél igen”. Puzsér erre azt mondta, hogy hiába megy oda a sajtós, ha csak kineveti a politikus. Szerinte „a sajtót erősíteni kéne, autonómnak kell lennie”, Puzsér ezen a ponton példaként hozta fel Svédországot, ahol egy miniszter állítólag azért mondott le, mert céges kártyáról vett meg egy Tobleronét a gyerekének: „ismétlem, mert vásárolt egy Tobleronét a gyerekének. Nem három szektort és egy vármegyét lopott el”.

Szöllősi szerint azért nincs ilyen, mert ha „az uralkodó liberális elitnek” útjában van egy jobboldali politikus, akkor „koncepciós perekhez hasonlóan” a nyakába varrnak „öt perc alatt egy korrupciós ügyet”. Puzsér kijelentette, hogy a médiának a társadalomhoz és nem a hatalomhoz kell tartoznia, de „a liberális oldalon is megvolt ez a defektus, (...) ez lett a végletekig hajtva a mai Magyarországon a kultúrharc korbácsolásának szándékával (…) ez Magyarországot vesztessé teszi és a vesztessé konzerválja”.

„Magyarországon korrupció van, csak az ügy, az elmarad” – mondta Puzsér, amire a kormányközeli sajtó képviselői azzal kontráztak vissza, hogy hol vannak a „vakcinaügyek” akkor a „liberális újságok” hasábjairól. Puzsér még hozzátette, „Magyarország nem lesz sikeres addig, amíg magyar magyart hazaárulózik”, mire Pócza elmondta, szerinte ez szép gondolat, „csak lehetetlen, a média nem tudja teljesen a társadalmat képviselni, mert akkor megjelennek az NGO-k”. Szöllősi érvként pedig azt hozta fel, hogy például a megyei lapokat nézve a kommunisták is csináltak hasonló rendszert, „mégsem kritizálta azt senki”.

Mi a helyzet az ügynökaktákkal?

Az ügynökakták nyilvánosságára hozásának kérdésénél Puzsér azzal kezdte, hogy az, hogy nyilvánosságra hozzák-e, „13 év teljhatalom után, ez aztán tényleg nem Soros Györgyön múlik”. Pócza erre azzal vágott vissza, hogy ezt „más is megtehette volna”, mire Puzsér azt válaszolta, hogy „az elmúlt 13 évben mégsem tette senki”.

„Mindannyian akarjuk ezt, talán csak Orbán Viktor nem akarja?” – kérdezte Puzsér, miután mindannyian egyetértettek az ügynökakták fontosságában. Puzsér szerint ugyanis „minden más lenne” az ügynökakták ismeretének esetében, „Magyarország német úton járt volna, lehet, hogy akkor nem az FSZB-nek a kommunikációját látnánk”. Erre Szöllősi azt mondta, „Robi, nem gondolom, hogy te ilyen naiv vagy”, mire Puzsér azt javasolta, hogy

„a Kremlben biztos van [ezekről az aktákról] másolat. Éppen elég jók a magyar-orosz nemzetközi kapcsolatok ehhez, hogy elkérjük.”

Puzsér felhozta azt is, hogy itthon nem lehet Magyar Hangot kinyomtatni, illetve a Magyar Nemzetről az ő korábbi publicisztikái is eltűntek. Szöllősi erre azt az érvet dobta be, hogy „hátha a Kremlben van róla másolat”, mire Puzsér erre azt mondta, „akár boldog karácsonyt is kívánhattál volna”.