Budapest az extrém esők és villámárvizek városa lehet a század második felére

Extrém nyári nagycsapadékok várhatóak a főváros tágabb térségében és a Nyugat-Dunántúlon a század második felében – derül ki Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus elemzéséből, amely a Másfélfokon jelent meg.

Idén nyáron már többször is voltak hatalmas esőzések, egy alkalommal megdőlt a napi csapadékrekord is, akkor ráadásul emberek haltak meg a villámárvizekben.

Elemzésükben Szabó Péter és Pongrácz Rita rámutatnak arra, hogy az elmúlt 52 évben a 20 mm feletti nagycsapadékok gyakorisága május és szeptember között enyhe (átlagosan egy napos) növekedést mutat. Az ennél szélsőségesebb (30 mm feletti) értékeket vizsgálva megállapították, hogy az elmúlt 25 évben az ilyen események gyakorisága és kiterjedése is növekedett. Ezen kívül a 45 mm feletti extrém csapadékok száma is megduplázódott az elmúlt 25 évben.

Kétféle klímaforgatókönyvet vizsgáltak a szerzők.. Az optimista forgatókönyv szerint sikerül 2 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedést a század végéig, ezzel szemben a pesszimista forgatókönyv azt vetíti előre, hogy folytatódnak az eddigi kibocsátások, és a felmelegedés is több lesz mint 2 Celsius-fok.

Ha a pesszimista forgatókönyv következik be, országosan akár 40-50 százalékkal több extrém nagycsapadékra készülhetünk, különösen a fővárosi és nyugat-dunántúli régiókban. Szabó Péter és Pongrácz Rita kiemelik, hogy ebben az esetben inkább a csapadék intenzívebbé válása várható, nem a területi eloszlás növekedése.

Amennyiben viszont sikerül csökkentenünk a szén-dioxid-kibocsátásunkat – ezzel 2 Celsius-fok alatt tartva a felmelegedést a század végéig – nem várható számottevő (azaz 10 százalékosnál nagyobb) változás a nagycsapadékos események számában.

A szerzők ugyanakkor megjegyzik, hogy az évtizedes változékonyság továbbra is jellemző az extrém nagycsapadékokra. 1976 és 1982 között például nem volt olyan, 35 mm-nél nagyobb extrém nagycsapadék, amely az ország legalább 20 százalékát érintette volna. Ehhez hasonló volt az elmúlt két év, amikor szintén nem találkoztunk ilyen eseménnyel.

Az extrém nagycsapadékok különösen a Nyugat-Dunántúlt és Budapestet fenyegetik Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése szerint.

A pesszimista jövőkép szerint a század közepétől kezdődően nagyobb területen és jelentősen több napon fog 40 mm feletti extrém csapadék hullani. Az előbb említett térségekben akár 6-8 nappal több ilyen eseményre is számíthatunk. Bár ez nem számíthat soknak, de mivel ez Budapesten 25 év alatt 11 nap, a várható többlet igenis jelentős – emelik ki a szerzők.

Budapest különösen érzékeny az ilyen változásokra, az utóbbi évtizedben 2015-ben és 2017-ben is rekordmennyiségű csapadék esett, a csatornarendszer pedig ezt nem is tudta befogadni.

A szerzők említik, hogy az extrém nagy csapadékok villámárvizet, földcsuszamlást, jelentős anyagi károkat és akár haláleseteket is okozhatnak. Szintén kiemelik, hogy fontos az infrastruktúra fejlesztése, a csatornarendszer felülvizsgálata, de arra is felhívják a figyelmet, hogy lehetetlen az ilyen eseményekre teljes egészében felkészülni.

Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzésükben megjegyzik, hogy a csapadékesemények eddigi trendjeiben egyelőre megkérdőjelezhető az ember szerepe, bár a két évvel ezelőtti belga–német esőzések kapcsán egyértelműen kimutatták az emberi tevékenység szerepét.

A Másfélfokon megjelent elemzésben felhívják a figyelmet arra, hogy fontos a szén-dioxid-kibocsátásunk mielőbbi csökkentése annak érdekében, hogy az extrém időjárási jelenségek számában is intenzitásában ne történjen számottevő növekedés.