Vitézy: Kérdés, hogy az idei nyarat hogy bírja ki a MÁV járműparkja, miközben 4-5 év egy új vonat beszerzése

Hosszú interjúban fejtette ki a véleményét Vitézy Dávid, korábbi közlekedési államtitkár a Növekedésnek a magyarországi vasúti közlekedés állapotáról, és néhány lehetséges fejlesztésről.

Az egyik legégetőbb kérdés a MÁV járműflottája volt. Vitézy szerint hiába bővítette az elmúlt tíz évben a járműparkot a kormány uniós pénzekből elektromos meghajtású motorvonatokkal, két területen is kritikus problémák alakultak ki.

A fővonali járműpark, az InterCity-k esetében komoly hiányosságokkal küzd, mind mozdonyok, mind pedig vasúti kocsik terén – jelentette ki Vitézy. Elmondása szerint ő is tapasztalta már, hogy lerobban egy-egy InterCity járat, IC-kocsik helyett légkondicionáló nélküli gyorsvonati kocsikat tesz a vonatokba a MÁV.

„Adhatjuk bármilyen olcsón az IC-re a vonatjegyet, kiterjeszthetjük rá az országbérletet, de ha a járműpark romokban van nem tudunk új utasokat vonzani”

– mondta.

A másik súlyos hiányosságokkal küzdő terület a mellékvonali és a regionális közlekedés, ahol a BZ motorvonatok és az öreg Csörgők, Szergejek vontatta szerelvények közlekednek.

Vitézy szerint érthető, hogy az uniós pénzek elakadásával és a költségvetési problémákkal küzdő kormány számára nem prioritás most a járműbeszerzés. Ugyanakkor a rendkívüli kereslet miatt 4-5 évet kell várni az új vasúti járművekre még akkor is, ha a szükséges források biztosítva vannak.

„Ha tehát most nem indítjuk el a beszerzéseket, akkor 2026-2027-re sem lesznek új járműveink. Jelenleg viszont számomra még az is kérdéses, hogy az idei nyári szezont hogyan fogja kibírna a MÁV távolsági járműflottája, nem hogy a következő 3-4, vagy akár 5 évet.”

Vitézy emellett más, vasúti közlekedést érintő problémákról is beszélt. A legfontosabbak pontokba szedve:

• A kormány korábban kidolgozott egy 15-20 éves távlatú stratégiát, amely így járműbeszerzést, pályafelújítást, új vágányok és pályaszakaszok kiépítését és új állomások, megállóhelyek létrehozását is tartalmazza.
• Ebbe beletartozik egy Duna alá tervezett vasúti alagút is, és a Déli Körvasút ötlete is, ám az utóbbi megvalósítása voltaképpen áll, Vitézy szerint „vasútellenes csoportok”, a Fővárosi önkormányzat, és néhány budapesti lakóközösség miatt.
• Vitézy szerint Magyarországon a vasútfejlesztés megrekedt a 160 km/h-s sebesség elérésénél. Előbb utóbb azonban muszáj lesz megoldani a helyzetet, mivel ez az uniós vasútfejlesztési támogatásoknak is az előfeltétele.
• Bár a nagyívű fejlesztési tervek irreálisnak tűnnek, Vitézy szerint a szomszédos országoknak is sikerült ilyen léptékű fejlesztéseket véghez vinni. Így Magyarországnak is el kell döntenie, hogy hajlandó lesz-e a gazdasági helyzet javulásával a vonatközlekedésbe fektetni.

„A vasút teljesen zöld és klímabarát közlekedési mód. Zöld alternatíva az autózással, a közúti árufuvarozással és a repüléssel szemben és olyan új kapcsolatokat nyithat meg az ország gazdasága szempontjából, amilyeneket eddig el sem tudtunk képzelni” – zárja az interjút Vitézy.