Van, ahol 15 ezer forintos napibérért dolgoznak az idénymunkások

Legalább akkora gondot jelent a hazai zöldség-gyümölcs-termesztésben a munkaerőhiány, mint a szélsőséges időjárási körülmények – írja az agrarszektor.hu.

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint a munkaerőhiány egyes gyümölcsöknél és zöldségeknél mára 30-40 százalékos területi visszaesést okozott Magyarországon. A munkaerőhiány a napidíjakat is felverte, a szervezet szerint

az ország középső és nyugati részein átlagosan napi 12-15 ezer forintot keresnek a napszámosok, de van, ahol a 15 ezer forintot meghaladó napi bért is kifizetik az idénymunkásoknak.

A zöldség-gyümölcs ágazatok közül a teljesen gépesíthető művelésű fajok munkaerőigénye hektáronként 200-500 munkaóra, a csak kézzel betakaríthatóké viszont fajtától függően hektáronként 500-4000 munkaóra között van. A jelentősebb zöldmunkát igénylők esetében a 6000 munkaórát is elérheti, míg a hajtatott zöldségtermesztésben hektáronként 10-25 ezer munkaóra a foglalkoztatás-igény.

Ezt a munkamennyiséget ágazattól és termelési módtól függően 30-70 százalékban szezonálisan foglalkoztatott, alkalmi munkaerő végzi, és csak a maradék rész oldható meg állandó állománnyal – írja az agrarszektor.hu a szervezet tájékoztatása alapján.

A terméktanács szerint kifejezetten a bogyós gyümölcsök betakarításakor keletkezik jelentős mennyiségű munkaerőigény, mert ezt egy nagyon rövid idő alatt kell elvégezni.

A lap szerint a kertészeti ágazatot sújtó általános munkaerőhiány nem csak hazai, de európai szintű probléma. „Nemhogy szakképzett dolgozókat, de idénymunkásokat is alig találni az egész országban, de Európa-szerte is. A vállalkozók jobb híján egymásra licitálnak a bérekben” – állítja a terméktanács.

A szervezet számításai szerint közvetlenül és közvetve évi mintegy 50-80 milliárd forint kárt okoz a zöldség-gyümölcs-termesztésben a munkaerőhiány, de a ráépülő feldolgozóiparral együtt a kiesés megközelítheti a 100 milliárd forintot is.

Magyarországon egyelőre nem jellemző, hogy az agrárszektorban külföldi munkaerő jelenne meg tömegesen, a terméktanács szerint a külföldi idénymunkások (a magyarokhoz hasonlóan) inkább Nyugat-Európába mennek dolgozni.

Becslések szerint a zöldség-gyümölcs ágazatban összesen 140 ezer főállású foglalkoztatottnak megfelelő mennyiségű munkaerő dolgozik, a részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt pedig közel 200-250 ezer.

Ebből 5-10 ezer főnyi lehet a külföldi vendégmunkás, és néhány száz fő távol-keleti munkaerő is dolgozik a szektorban. Ez a szám a szervezet szerint magasabb is lehet a jövőben, a szervezet szerint ugyanis a munkaerőhiány a következő évtizedekben sem fog enyhülni. Erre részbenmegoldást jelenthet a gépesítés, az automatizálás és a robotizálás is, és a szervezet szerint az intenzív művelési rendszerek és termelési módok alkalmazása is rejt még magában tartalékot.