Az MTA volt elnöke szerint a kormány aljas hazugsága, hogy a nyugati urántartalmú fegyverekből atomfegyvert lehet készíteni

„A félelemkeltés leghatékonyabban a tudatlanságra alapozható” – írja a Facebookon Pálinkás József atomfizikus, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. Pálinkás szerint a „kormány tagjai és vazallus újságíróik naponta többször elmondják, hogy nyugati országok urántartalmú lőszereket adnak Ukrajnának, ami atomháborúhoz és sugárzáshoz vezet”, ebből azonban semmi nem igaz.

„Emberek, ez marhaság, és a tudatlanságot kihasználó aljas hazugság – írja a tudós. – A szegényített, a nukleáris reaktorok és fegyverek anyagának gyártásakor visszamaradt uránnak csak annyi köze van a nukleáris fegyverekhez, hogy az gyártásukkor hulladékként visszamaradt.”

Szegényített uránt azért tesznek a lövedékek belsejébe, írja Pálinkás, mert ugyanolyan lövedéksebességnél nagyobbat üt. A természetben előforduló urán három különböző atommagtömegű lehet: 234, 235, illetve 238. A számok az atommagban lévő protonok és neutronok számának összegét jelzik.

A természetben előforduló, kibányászott urán 99,275 százalékban 238-as atommagtömegű, amelynek felezési ideje 4,5 milliárd év, azaz nagyon enyhén radioaktív anyagról beszélünk, írja Pálinkás. A 235-ös tömegű 0,72 százalékban fordul elő a természetben, és 0,7 milliárd év felezési idejű, a 234-es pedig mindössze 0,005 százalékban fordul elő természetesen, ennek 0,25 millió év a felezési ideje.

„A nukleáris erőművekben az urán 235 tömegű atommagja lassú neutronok hatására két kisebb atommagra hasad és egy szénatom széndioxiddá égésekor felszabaduló (atom)energiának nagyjából az ötvenmilliószorosa szabadul fel. A 235-ös urán lassú neutronok hatására bekövetkező atommaghasadása, vagyis fisszió révén energiát termelő nukleáris reaktorok működéséhez olyan uránt, uránoxidot használnak, amelyben a természetben található uránban a 235-ös atommagtömegű urán előfordulását jelentősen megnövelik, vagyis dúsítják. A nukleáris erőműben használt uránban a 235-ös urán 3-4 százalékra, a természetes ötszörösére, a nukleáris bombában alkalmazottban körülbelül 85 százalékra, a természetes százhúszszorosára van dúsítva” – írja a tudós.

A dúsítás után visszamaradó uránból a 235-ös, vagyis a 238-asnál tízszer radioaktívabb uránt szinte teljes mértékben kivonták, ezt hívják egyébként szegényítésnek. „Marad a 238-as, ami enyhén radioaktív ugyan, tehát sem megenni, sem borogatásra használni nem tanácsos, és mérgező nehézfém is, mint az ólom”, de elmondható, hogy a szegényített, a nukleáris reaktorok és fegyverek gyártásakor visszamaradt uránnak semmi köze a nukleáris fegyverekhez.