Videó van róla, hogy a rendőr megüti a szomszédot, mégis több mint egy éve húzódik a nyomozás

Egy szolgálaton kívüli rendőr tavaly márciusban rátámadt a nővére szomszédjára: felrúgta a férfi talicskáját, majd arcon köpte és megütötte. Az ügynek több gyanúsítottja is van, mert a verekedésbe beszálltak a feleségek és a rendőr testvére is. A rendőr felesége is többször megrúgta a földön fekvő, megtámadott férfit.

Minderről Verekedéssé fajult a szomszédvita címmel számolt be a Központi Nyomozó Főügyészség. Nyilvánosságra hozták a verekedésről készült biztonsági kamerás felvételt is:

Mi láttuk az eredeti, vágatlan verziót is, azon az is látszik, ahogy a rendőr a kerítés mögül egy hólapáttal megpróbálja megütni a férfit, majd a hólapáttal a kezében kirohan a házból, és felrúgja a talicskát. Egy nő többször is megpróbálja visszarángatni a házba a rendőrt, de hiába, a rendőr tovább mondja a magáét a férfinak, és ezután kezdenek el dulakodni. A vágatlan verzió egyik részlete:

Az ügyészség közleménye szerint a megtámadott férfi könnyű sérüléseket szenvedett, a rendőr és a többi verekedő ellen pedig garázdaság bűntette és könnyű testi sértés miatt indult nyomozás. Mivel az egyik gyanúsított rendőr, ezért nem a rendőrség, hanem a klasszikus ügyészi feladatokat is ellátó, de speciális nyomozásokat is folytató Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz az ügyben.

A biztonsági kamera tisztázta a megtámadott férfit

A verekedés már több mint egy éve történt, de azóta sem tudni, hogyan zárult a nyomozás. Erről az a férfi beszélt a Telexnek, akit megtámadott a rendőr. Attila elmondása szerint háromszor próbálta írásban – egy alkalommal ügyvéden keresztül – megtudni az ügyészségtől, hogyan áll az ügy, azonban egyszer sem kapott választ. A gyanúsítottak között van egyébként Attila felesége is, aki szintén ott volt a verekedésnél.

Attila elmondása szerint a kihallgatások után először őt is meggyanúsította a rendőrség, de panasszal élt ez ellen, aminek helyt adott az ügyészség. Erre utal a közleményben az a rész, ami arról szól, hogy a beszerzett videófelvételek alapján Attila fellépése a rendőrrel szemben jogos önvédelemnek minősül. A biztonsági kamerás felvételen is látszik, mintha Attila a konfliktus elején a rendőr felé ütne egy ponton. A közlemény azonban úgy fogalmaz: „Cselekménye a támadás elhárításához szükséges mértéket nem lépte túl, magatartása jogos védelemnek minősül, ezért ellene eljárás nem folytatható.”

A videófelvételek egy része Attila biztonsági kamerájából származik, ami a ház előtti járdára néz, és pont felvette a verekedést. A rendőr egyik rokona végig videózott a mobiljával (ez a biztonsági kamera képén is látszik), valószínűleg azt a felvételt is felhasználta az ügyészség.

Az eset után Attila feljelentette a rendőrt, illetve a rendőr testvérét és feleségét. A magánvádas eljárás tavaly nyáron indult, de nem sokkal az első tárgyalás után a bíróság decemberben megszüntette, mert azzal párhuzamosan a garázdaság miatt az ügyészség is eljárást folytatott a rendőr ellen, így az ügy átkerült hozzájuk. Attilának ez volt az utolsó információja a nyomozás állásáról.

Egymásra mutogat az ügyészség és a rendőrség

Mi is megkérdeztük a Központi Nyomozó Főügyészséget, hogy lezárult-e már a nyomozás, történt-e esetleg vádemelés a verekedő rendőr ellen. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a férfi jelenleg is rendőrként dolgozik-e, és ha igen, milyen rangban.

Válaszában az ügyészség azt írta, hogy a csoportos garázdaság miatt indult ügyben jelenleg is tart a nyomozás. Vagyis most már több mint egy éve nyomoznak a rendőr ellen, úgy, hogy több felvételük is van a verekedésről. A másik kérdésünkre pedig azt írták, hogy „munkajogi kérdésben az ügyészségnek nincs módja válaszolni”, ezért forduljunk a rendőrség szóvivőjéhez.

Így is tettünk. Először a Püspökladányi Rendőrkapitányságot kérdeztük meg, ahol információink szerint a verekedés idején törzszászlósi rangban dolgozott a rendőr. A Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya válaszolt végül nekünk, de ettől sem lettünk okosabbak, mert azt írták, hogy kérdéseinkkel forduljunk az eljárást folytató Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészséghez, amely viszont a Központi Nyomozó Főügyészség alá tartozik – azaz körbeértünk.

Attila egyébként úgy tudja, hogy a rendőr jelenleg is állományban van, és ugyanabban a rendfokozatban dolgozik, mint a verekedés idején.

Évek óta vitában álltak a szomszéddal

De miért tört ki egyáltalán a verekedés? Attiláék 2018-ban költöztek be debreceni házukba, ami egy telken van a szomszédéval. Emiatt Attiláék csak úgy tudnak bemenni a házukba, hogy közben elhaladnak a szomszéd háza előtt. Ebből több konfliktus és vita is volt az elmúlt években, ami egyszer odáig fajult, hogy a szomszéd megütötte Attilát, amiért 400 ezer forint kártérítést ítéltek meg neki. Ez még 2019-ben történt, de a kártérítésről szóló határozatot nem sokkal a verekedés előtt kaphatta meg a szomszéd. Attila azt gyanítja, hogy emiatt támadt rá a rendőr, akit addig csak látásból ismert.

Attiláék a verekedés után nem költöztek el, ugyanabban a házban élnek most is, és a szomszédjuk is ugyanaz. A tavalyihoz hasonló incidens nem történt az elmúlt egy évben, de a viszonyuk továbbra sem felhőtlen. Más talán inkább már elköltözött volna egy ilyen helyzetben, amire Attila azt mondta, hogy ha akarnának, sem feltétlenül tudnának elköltözni, mert 2018 óta nagyon megemelkedtek az ingatlanárak. Abban bíznak, hogy a bíróságon végre sikerül elérniük a telek felosztását, mert akkor le tudnák keríteni a házukhoz vezető részt, és nem kéne nap mint nap elmenniük a szomszéd háza előtt.

Nem túlzó a rendőr kirúgása, ha szándékosan követ el bűncselekményt

A cikkben bemutatott eset apropóján megkérdeztük Fazekas Tamás ügyvédet, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársát, hogy mi történik, ha nyomozás indul egy rendőr ellen, és esetleg el is ítélik valamilyen bűncselekmény miatt. Az ügyvéd azt mondta, hogy a rendőröknek lényegében ugyanolyan jogaik és kötelezettségeik vannak, mint egy átlag állampolgárnak, de a nyomozásnál egyéb szabályokat is figyelembe kell venni. Az ártatlanság vélelmétől függetlenül, ha nagyon nyilvánvaló bizonyíték van, előfordulhat, hogy a nyomozás idejére felfüggesztik a rendőrt. Sőt, akár a jogviszonyát is megszüntethetik.

Ez egyébként nem gyakori, mindamellett optimális esetben a rendőrség tagjai kisebb százalékban követnek el bűncselekményt, mint a lakosság tagjai. Az is igaz, hogy a látencia magasabb lehet a rendőröknél, mivel sokkal nehezebb felderíteni az általuk elkövetett bűncselekményeket – tette hozzá az ügyvéd. Arról nincs adata a Magyar Helsinki Bizottságnak, hogy milyen gyakran indul nyomozás rendőrök ellen, akik szolgálaton kívül követnek el bűncselekményt.

Az elbocsátás mellett lefokozással is büntethetik a rendőröket, ha bűncselekményt követnek el. Az is lehet, hogy megtartja a rendfokozatát, viszont egy ideig nem léptetik elő, és más fegyelmi szankciók is lehetségesek. Egy eljárás nemcsak a rendőrök rendfokozatát, hanem a – fizetést és a rendőri munka jellegét meghatározó – szolgálati beosztásukat is érintheti, aminek legalább akkora jelentősége van.

„Mi határozottan azt gondoljuk, hogy nagyon nehéz olyan szűk kivételt mondani, amikor egy szándékos bűncselekmény elkövetése esetén ne lenne indokolt a rendőr szolgálati viszonyának megszüntetése. Ez azért nem egy túlzó társadalmi elvárás, aminek megsértése – különösen szolgálatban elkövetett bűncselekmények esetén – morálisan igazolhatatlan” – mondta az ügyvéd.