Van egy titkos hely Budapesten, ahol ezrével él egy 250 ezer forint értékű orchideafaj

Ha Budapest természeti szépségeire gondolunk, elsőként valószínűleg a budai hegyek jutnak eszünkbe, de ennél szerencsére sokkal jobban el vagyunk látva természetvédelmi értékekkel. „Természetföldrajzi adottság, hogy nagyon sok élőhelytípus megtalálható Budapesten és nagyon sokféle élőhely van. Azt szoktuk mondani, hogy a Magyarországon előforduló élőhelytípusok nagy része megtalálható Budapesten, még szikes élőhelyünk is van, ami amúgy például a Hortobágyra jellemző. Ez Budapesten csak egy pici folt, a Kőérberki-szikes rét, ahol a csapadékosabb években rendszeresen költ a bíbic és számos nádi énekesmadárfaj is, amelyek a fővárosban ritkaságnak számítanak, de ott nyílik a magyar sóvirág és a több száz tövet számláló mocsári kosbor is” – mondja Takács Noémi, a Fővárosi Önkormányzat természetvédelmi csoportjának vezetője.

Az ökológus szerint Budapest területének 7 százaléka élvez országos vagy helyi védettséget, és európai védettséget jelentő Natura 2000-es területből is van 6 százaléknyi, de ezek között jelentős átfedések vannak.

„Az most a legfontosabb kérdés, hogy ezekből a területekből mit tudunk megőrizni és hogyan tudjuk tovább bővíteni a klímaválság káros hatásai mellett annak érdekében, hogy megőrizzük ezt az egyedülálló biológiai sokféleséget.”

Budapest 51 százaléka még mindig zöld

A védett területek arányára legyinthetnénk lekicsinylőn is akár, hiszen a városban sétálva főként burkolt felületekkel találkozunk, és azt gondolhatjuk, hogy a környező országok fővárosaiban vagy Nyugat-Európa metropoliszaiban sokkal több a zöld felület Budapesthez képest, de ez egyáltalán nincsen így. Bardóczi Sándor főtájépítész szerint

„fontos látni, hogy a védett területekkel együtt Budapest felszínének az 51 százaléka még mindig zölddel van borítva, tehát az elmúlt 150 év építkezései ellenére egy százalékkal vezetünk a beépített területek előtt, és ez hatalmas eredmény. Bécs nagyjából hasonló arányokkal bír, mint Budapest, Ljubljana meg valószínűleg jobbakkal, mint Budapest, akár a védett területeket, akár a zöld felületeket tekintve.”

Ugyanakkor ezt sajnos nem tudjuk összehasonlítani egzakt módon, mert „ebben a kérdésben európai viszonylatban sincs egy egységes metodika, és geográfiai szempontból is hatalmasak a különbségek. Európán belül van olyan város, amely beleszámolja a közterületi zöld felületeibe az összes vízfelületét, erdejét vagy az összes szántóföldjét. Mi Budapesten viszont csak a parkjainkat számoljuk bele, és ebből úgy tűnik, hogy például Stockholmhoz vagy Bécshez képest nagy a zöld felületi elmaradás, pedig ez valójában nem így van” – mondta a főtájépítész.

A Demszky- és a Tarlós-érában – illetve azt megelőzően is – a főváros és
a kerületek összesen 860 hektárt védtek le 29 év alatt. 2019 óta, a Karácsony-adminisztráció alatt további 110 hektár került már helyi természetvédelmi oltalom alá. A főtájépítész tervei szerint a jövő évi önkormányzati választásig még remélhetőleg további 130 hektárt sikerül levédetni, ez a csomag ősszel kerülhet a Fővárosi Közgyűlés elé. A Radó Dezső Terv 2030-ig összesen 800-1000 hektár új védett területtel számol, ennek a II. üteme lenne a mostani 130 hektár védelembe helyezése.

A védetté nyilvánítási csomagon a Fővárosi Önkormányzat Tájépítészeti Osztályának Természetvédelmi Csoportja dolgozik, amelyet Takács Noémi ökológus vezet, rajta kívül Gadó György Pál erdőmérnök, Barabás Sándor ökológus és Kádár Judit környezetvédelmi jogász küzd a célokért. Ők térképezik fel azokat a területeket, amelyeket még meg lehet menteni, ezen túl pedig a már védett területeken ők vezénylik le az élőhelyjavítási, rehabilitációs feladatokat, és ők lépnek közbe hatóságként akkor is, ha természetkárosítás történik.

„Nagy büszkeségünk, hogy a Fővárosi Önkormányzat az egyetlen olyan önkormányzat Magyarországon, aminek van saját természetvédelmi őrszolgálata. Az őrszolgálat hét tagja a FÖRI (a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósága) kötelékében, de a természetvédelmi csoport szakmai irányítása mellett fellép a természetkárosításokkal szemben, de oktatási és élőhely-feltérképezési feladatokat is ellát. Ráadásul területarányosan többen vannak, mint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei” – mondja erről Gadó György Pál.

Budapestnek is meg kell küzdenie az európai pénzekért

A még lehetséges területek feltérképezése és idejében való levédése nem egyszerű feladat. A védettség előkészítése során minden helyszín esetében le kell folytatni az előírt védetté nyilvánítási eljárást, meg kell keresni a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot, egyeztető tárgyalást kell tartani az összes érintettel, civil szervezettel és tulajdonossal. Takács Noémi szerint ugyanis

„ha egy terület védett lesz, akkor visszavonhatatlanul az lesz, és mi jogokat korlátozunk ezáltal, például nem létesülhet semmilyen beruházás ezeken a területeken, amik természetvédelmi érdeket sértenek. Tehát, ha valamit levédünk, akkor nagyon megalapozottan kell eljárnunk, és sajnos bárhol megakadhat a folyamat.”

Az ősszel a Fővárosi Közgyűlés elé kerülő csomagban újabb 130 hektárnyi természetvédelmi oltalomra váró terület van:

• a III. kerületi Mocsáros védett területének bővítése;
• egy vizes élőhely Őrmezőn;
• az újpesti Farkas-erdő;
• a II. kerületben pedig a Szép-völgyi-erdő, a Vár-hegy, és a címben is említett titkos hely.

Az óbudai Mocsáros esetében eddig is védett volt 25 hektár, most újabb 48 hektár válhat a természetvédelmi terület részévé. A Mocsáros egykor a Duna ártere volt, Budapest budai oldalának legnagyobb természetközeli állapotban megmaradt lápos-mocsaras élőhelye. A területen olyan védett növényfajok élnek, mint a mocsári kosbor és a mocsári csorbóka, a védett állatok közül pedig például a fehér gólya, a szürke gém, a zöld küllő, a függőcinege és a nádi tücsökmadár.

Itt már korábban megtörtént az övezeti átsorolás, a Fővárosi Önkormányzat a saját tulajdonú építési övezetét visszaminősítette zöld területté, és ezáltal azt a területet úgy tudják védetté nyilvánítani, hogy semmilyen kártalanítási kötelezettség nem keletkezik. Az értékes élőhelyeket őrző területeket zöld felületté minősítették át, a degradált déli terület pedig közpark besorolást kapott. „A Fővárosi Önkormányzat zöldszemléletű, bátor döntést hozott. A Mocsárosnak még így is maradtak vitás részei, amelyeket még azért nem minősítettek át, mert ott a fővároson kívül magántulajdonosok is vannak. Hiába a közérdek, ha kártérítési kötelezettség keletkezik. A Fővárosi Önkormányzat jelenleg tehetetlen, egyszerűen nincs rá forrás” – tette hozzá a főtájépítész.

Itt három éve próbálkoznak egy nagy LIFE-pályázattal, amely másik két védett terület mellett a Mocsárosra fókuszál, mert nagyon fontos lenne, hogy mielőbb elkezdhessék az elmúlt évtizedekben tönkrement élőhelyek helyreállítását.

„Most már olyan jó pontszámmal nem nyertünk, hogy ebből az olvasható ki, a pályázatunkat imádják az Európai Bizottság szakemberei.

Tapasztalt LIFE-pályázók szerint egyáltalán nem ritka, hogy háromszor-négyszer is visszadobjanak egy pályázatot, hadd dolgozzon még a fejlesztésével az ügyfél. Most már csak 5 pont hiányzik ahhoz, hogy beérjünk a célba, de addig fogjuk csinálni, amíg sikerül” – jegyezte meg a főtájépítész.

A védetté nyilvánítási csomagban van egy II. kerületben lévő terület is, Bardóczi szerint ennek nem a nagysága számít főként, hanem a természeti értéke.

„Az egyik egy 1 hektárnál is kisebb telek, amelyről két éve derült ki, hogy ezres nagyságrendben él rajta egy szubmediterrán orchideafaj, a szarvas bangó, ami egy nagyon ritka és fokozottan védett növényfaj, példányonként 250 ezer forint a természetvédelmi értéke. Ennek a konkrét helyét nem is áruljuk el éppen azért, hogy megvédjük őket az influenszerektől és a gyűjtögetőktől”.

Ezen kívül vannak olyan területek a csomagban, mint például a máriaremetei Vár-hegy, ahol nagy kuriózum nincs, csak egy erdő egy nagyon meredek területen, „mégis csoda, hogy a családi házak tengerében zöld szigetként megmaradt ez a sziklakibúvásokkal tarkított erdő” – mondja Gadó György Pál erdőmérnök, aki szerint ennél izgalmasabb a csomagban a Szép-völgyi erdő. „Ez egy 16 hektáros, rengeteg pici telekre felparcellázott terület, amelyen betonházalapok és murvával borított parkolók is vannak, ezért sok munkánk lesz vele, mire sikerül visszaadnunk teljesen a természetnek.”

A Szép-völgyi erdőben azonban fontos természeti értékek is vannak, védett növényfajokon kívül nagyon sok védett állatfaj, köztük az egyik legértékesebb a nagyfejű csajkó nevű bogárfaj, aminek egyetlen példánya 10 ezer forint természetvédelmi értékű, és a legnagyobb ismert budapesti állománya ezen a területen él. De gyakori ott a kis apollólepke is, ami példányonként 50 ezer forintos természetvédelmi értékkel bír és Budapesten mára nagyon megritkult. Amikor legutóbb májusban Jane Goodall Budapestre látogatott, követőivel együtt elültettek itt közel 500 facsemetét.

„A közösségi faültetésekre a területen lévő használaton kívüli murvás parkolóhelyek kiváló lehetőséget adnak. Aztán majd következhetnek azok a munkák, amelyek természetvédelmi szempontból sokkal izgalmasabbak. A BKM Nonprofit Zrt.-ben a Főkert Kertészeti Divízión belül megalakult a Természetvédelmi és Erdőkezelési Osztály, amely terveink szerint egyre természetesebbé varázsolja a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló erdőket. Fokozatos fafajcserével az őshonos irányba viszik ezt az erdőt is, a szerkezete természetközelibb lesz, jobban ellenáll a klímaváltozásnak, jobban megtartja a vizet, és a talaj jobb minőségű lesz” – teszi hozzá Barabás Sándor.

Az ősszel benyújtandó csomagban ott lesz még a IV. kerületi Farkas-erdő, amelyben egyre nagyobb számban lelhető fel a fővárosban ritka, védett homoki fátyolvirág, de Budapesten csak itt él a homoki kocsord, az árnyasabb részeken pedig még mérsékelt övi orchideákat, kardos madársisakokat és széleslevelű nőszőfüveket is felfedezhetünk. A nyarasok és az akácosok között, a terület közepén húzódó hosszanti mélyedésben értékes vizes élőhely található füzekkel és nagy kiterjedésű nádasokkal, amelyek meglepő épségben tudtak fennmaradni. Továbbá Őrmezőn egy olyan terület, amely a már védett Kőérberki-szikes réttel van közvetlen ökológiai kapcsolatban.

Az utolsó órában léptek

A természetvédelmi csoport korábbi ügyei megmutatták, hogy egy-egy terület időben való levédése micsoda harcok árán sikerülhet.

„Az utolsó három védettséget elnyerő terület szinte mindegyikére elmondható, hogy az utolsó órában léptünk, hogy egy természetvédelmi katasztrófát akadályozzunk meg”

– meséli Bardóczi Sándor.

Az egyik ilyen a II. kerületi Jegenye-völgy volt, amelyet Szalamandra-völgyként is emlegetnek. Egy tervváltozat szerint a völgy bejáratánál építették volna meg az M0-s körgyűrű egyik csomópontját. Aztán egyre hangosabb lett a civil felháborodás, mert a mély völgyben gyönyörű szurdokerdő található, és jelentős mennyiségű, közel kétezer foltos szalamandra él a területen.

A másik az Óbudai-sziget galériaerdeje volt. A sziget a törvényes oltalmat elsősorban a nyugati és keleti oldalán végighúzódó, körülbelül két és fél kilométer hosszú, természetközeli állapotú galériaerdeje miatt érdemelte ki. Bardóczi szerint „ott az volt a kormány elképzelése, hogy az egész szigetet lemobilgátazzák és kivágnak ezer fát, 16 civil szervezet tiltakozott ez ellen, és kezdeményezte a védettséget”.

A tiltakozás élére a WWF Magyarország és az óbudai kutyások álltak, az utóbbiak aztán utólag elcsodálkoztak az eredményen. A védettség ugyanis azzal is jár, hogy magasabb rendű jogszabály tiltja a kutyák póráz nélküli sétáltatását a védett területen. A szigeten azonban így is közel 70 hektár zöld felület marad a póráz nélküli sétáltatásra. „A tavalyi Szigeten debütáltak a védett területeket lehatároló kordonok – mintaszerű lett az együttműködés ebben a Sziget rendezőivel, és a szigetlakók is teljesen pozitívan fogadták a védett területek létét” – mondta Bardóczi.

A harmadik védettséget elnyerő terület Dél-Budán volt, ahol a Nagytétényi Duna-partnál egy vállalkozó teljesen illegálisan óriási mennyiségű sittet rakott le egy gazdag élővilágú rétre azt állítva, hogy az az ő tulajdona, ő ott azt csinál, amit akar. Bardóczi elmondása szerint egy főjegyzői ideiglenes tiltással állították le a munkákat, és rohamtempóban, két hónap alatt kellett elvégezniük a természetvédelmi területté nyilvánításhoz szükséges eljárási feladatokat. Mindez a helyi civil szervezet, a Zöld Jövő önkéntesei, és az ő adataik nélkül nem ment volna.

„Miközben a XXII. Kerületi Önkormányzat támogatta a védetté nyilvánítást, azzal is meg kellett küzdenünk, hogy az önkormányzat úgy képzelte, hogy a védelembe azért belefér majd, hogy lehessen ott lángosos, jet-ski pálya és színpad. Ezek kemény történetek, sokat kell még dolgoznunk, míg az emberek megtanulják, hogy ilyesmik nem lehetnek védett területen.”

Egyébként a Nagytétényi Duna-part a főváros leghosszabb összefüggő ártéri galériaerdője, amely mintegy 4,5 kilométer hosszan fekszik a Duna mellett, és ahol a legnagyobb budapesti állománya él a védett réti iszalagnak, a kis színjátszólepkének, a pézsmacincérnek. De ott nyílik a Duna-völgyi csillagvirág, a nyári tőzike, valamint ott él több hódcsalád is, és közel 150 madárfaj fordul elő, valamint itt található a város legnagyobb és legöregebb fekete nyárfája is.

„Az adminisztrációs lebonyolítást az ellenségemnek nem kívánom”

Bardóczi Sándor elmondása szerint még legalább 800-1000 hektárnyi természetvédelmi oltalomra esélyes terület van Budapesten, de sok esetben bonyolult adminisztráción és érdeksérelmeken kell átverekedniük magukat, hogy újabb területeket vegyenek védettség alá, főleg olyanokat, amelyek nem fővárosi, hanem magán- vagy kerületi önkormányzati tulajdonban vannak. Egyrészt minden önkormányzatnak saját vagyongazdálkodása van, amit árgus szemekkel figyelnek a különböző kormányzati ellenőrzési szervek, „másrészt, ha egy kerületi tulajdonú területen csinál valamit egy másik entitás, annak az adminisztrációs lebonyolítását az ellenségemnek nem kívánom. Szóval sokszor könyveléstechnikai, vagyoni vagy hatásköri problémákon buknak el ezek a történetek” – foglalta össze a problémát a főtájépítész.

Azt gondolhatnák a laikusok, hogy ez nem lehet probléma, hiszen Budapesten többségében vannak a baloldali önkormányzatok, de Bardóczi szerint

„a természetvédelmi szemlélet messze nem jobb- vagy baloldali beállítottságon múlik. Mi nagyon jól együtt tudunk működni olyan kerületekkel, amelyekben jobboldali vezetés van, és tudnak hatalmas vitáink lenni baloldali vezetésű kerületekkel is. A természet védelme például egy konzervatív szemléletű értékválasztás kellene hogy legyen.”

Az adminisztrációs problémákra Takács Noémi is elmesélt egy példát. Hónapokat töltöttek el azzal, hogy egy védett területen szerettek volna revitalizációt végrehajtani, de ehhez szükség lett volna a tulajdonosok beleegyezésére. Igen ám, de a patak mindkét oldalán magántulajdonosok vannak, és volt közöttük olyan, akit nem sikerült megtalálni. „Tehát, ha egy tulajdonos nincs meg az ötvenből, mert, mondjuk, Amerikában él, vagy már elhalálozott, és nem volt hagyatéki eljárása, akkor ez megakasztja ezeket az ügymeneteket, hiába egyezne bele a másik 49 tulajdonos. Szóval egy ilyen adminisztratív akadályon elcsúszhat vagy éveket tolódhat egy egész revitalizáció. Persze nem adjuk fel, csak lehet, hogy tízszer annyi időbe kerül, mint terveztük” – mondta Takács Noémi.

Barabás Sándor ökológus hozzáteszi, hogy nem csak az adminisztráció akadály sokszor, hanem a lakossági ellenállás is.

„Sajnos az idősebb generáció fejében még mindig az a szép, zöld terület, ami le van kaszálva, és az a szép erdő, ahol kilátnak a fák között a túloldalra.”

Az ökológus szerint ez lassanként fog csak megváltozni, vagy legalábbis remélik, hogy meg fog változni. „Ennek azonban nem kedvez, hogy az általános iskolákban már csak természetismeret-óra van, és az is csak heti egy-két órában. Barabás Sándor szerint ez eléggé tragikus, mert félő, hogy átöröklődik a fiatalabb generációra is a ”nem tudom, nem értem és félek tőle„ szemlélet”.

Ehhez a cikkhez fizetett együttműködés keretében az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást használtuk.