Lehullt a lepel a Corvin áruház homlokzatáról

Esőben adták át kedden a Corvin áruház homlokzatát, amelyet néhány héttel ezelőtt a várható esős időjárás miatt halasztottak el június 6-ra. Az épületbe egyelőre bemenni még nem lehet, a Blaha Lujza tér felőli utcafront a jókora kaput leszámítva elkészült, az oldalsó utcákban, ahogy az épületekben még zajlanak a munkálatok. Mivel Budapest kultúrtörténeti szempontból is ikonikus épületéről van szó, amelynek a felújítását évtizedekig halogatták, az átadása sokakat megmozgatott.

A megnyitón beszédet mondott Balogh Olivér, a Corvin Palace egyik tulajdonosa, Pikó András, a VIII. kerület polgármestere, Erő Zoltán főépítész és Karácsony Gergely főpolgármester. Utóbbi beszédét nemcsak az eső, hanem a köszöntésére molinókkal készülő fidelitasosok is igyekeztek sajátságos eszközeikkel megzavarni: sötét, vészjósló hang, gondolom, valamiféle magnószalagról mondott a megafonba valamit, amiről pár méterről már csak annyit lehetett hallani, „háború”, ám a beszédfelismerő szoftverünk szerint még ezt is mondta: „közös sikereit … majd … minden tisztességes országot … fegyvereket … árakat.” Egyszóval múltidéző, de egyben nagyon is 2023-as esemény volt a Blahán. Hasonló, mint az épület homlokzata.

A lepel lehullása előtt Balogh Olivér mondott beszédet, amiből egyebek mellett kiderült, hogy a főhomlokzat alumínium borítását Batka István, egy távoli rokona tervezte, emiatt családi kötelességként élték meg, hogy a homlokzatot a legszebb formájában állítsák helyre; és, hogy voltak, akik az épület 5. emeletén postagalambokat keltettek a Magyar Postának. Őt követte Pikó András, aki feltett egy szintén 2023-as kérdést, hogy „vajon miért is fejlesztünk, miért építünk épületeket, miért újítunk föl, miért csinálunk tereket? Azért, hogy a politikusok magukat lássák bennük a politikusi magamutogatásnak vagy az embereknek?” Pikó szerint az utóbbi.

Erő Zoltán főépítész vezette vissza az egybegyűlteket a jelenből a múltba, amikor is elmesélte, hogy a nagyvilági áruház új kereskedelmi formát hozott Budapestre az 1926-os megnyitásával, éppen a pengő bevezetésének idején. Addig többnyire a bazár jellegű bevásárlóutcák léteztek a belvárosban, aztán nyugat-európai és párizsi mintára megnyílt a Corvin áruház neoreneszánsz-neobarokk karakterjegyekkel – a hátsó fele pedig a szecessziót idézve. „Ez azt jelenti, hogy a főhomlokzat, amit ma látunk, egy kirakat, ez egy önmaga is egy kulissza, önmaga is egy kereskedelmi eszköz” – mondta. A lepel lehullása előtt még Karácsony Gergely főpolgármester beszélt, aki nem különösebben zavartatta magát a vele szép lassan már szimbiózisban felbukkanó fidelitasosoktól. Beszélt egyebek mellett arról, hogy a sokszínűség egyik fontos eleme, hogy fölismerjük és újjáépítjük a múlt értékeit.

Aztán hangos zene, lehull a lepel, feltárul a tényleg szép régi-új homlokzat; egyelőre még hiányzó kapuval, kicsit fura Corvin-tipóval.

Közel 100 éves épület, amelyet több ideig borított alumínium, mint nem

„A Corvinban minden szinten, szinte minden” – ezt már nem ő, hanem Romhányi József találta ki néhány évtizeddel korábban, és a reklámszövege gyorsan elterjedt, ami nem csoda annak fényében, hogy az ország legmodernebb áruházának számító Corvin évtizedeken át valódi turistacélpont volt a budapestieknek és a vidékről Budapestre utazóknak. Az elmúlt néhány évtizedben viszont az épület már inkább a VIII. kerület szégyenfoltja volt, a mellette terpeszkedő Blaha Lujza térrel együtt.

A Corvin az egyik legrégebbi budapesti nagyáruház, központi fekvésének köszönhetően a főváros egyik leglátogatottabb áruháza volt évtizedeken át.

1926. március 1-én adták át a vásárlóknak. Az épületet Reiss Zoltán tervei alapján építették neoreneszánsz-neobarokk karakterjegyekkel, és díszes palotahomlokzatot kapott. A látszólag egyemeletes homlokzat valójában négy emeletet rejtett maga mögött, melynek ablakai összefüggtek, alig észrevehető fabetétek választották el őket. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid szobrászművészek munkái díszítették.

Az áruház fénykorában 17 ezer négyzetméteren, több osztályon kínálta a legkülönfélébb árukat és közel 700 dolgozót foglalkoztatott.

Az üzletek mellett volt itt vendéglő, kávéház, menetjegyiroda és gyorsfényképészet is; továbbá divatbemutatóknak és képzőművészeti kiállításoknak is otthont adott. A vásárlókat délutánonként szalonzenével szórakoztatták. A mozgólépcsőt 1931-ben szerelték be, sokáig ez volt az ország egyetlen mozgólépcsője.

Az áruház a második világháborúban kiégett ugyan, de csak kisebb sérüléseket szenvedett, az ’56-os forradalomban azonban jelentősebb károk érték. 1944-ben bezárt, 1948-ban államosították.

Újjáépítése után Budapest Nagyáruház néven működött, 1967-től bekerült a Centrum Áruházak sorába, majd felvette a Centrum Corvin Áruház nevet. A belső felújítás mellett ekkor került a Blaha felőli homlokzatra az azóta megkopott alumíniumburkolat, aminek a célja az volt, hogy – a tervek szerint ideiglenes megoldásként – elfedje az 1956-ban erősen megrongálódott eredeti homlokzatot.

A burkolat végül bő 5 évtizedig csúfította el az épületet.

Noha nem közvetlenül a falakra került, a homlokzati díszeket nem verték le, annak rögzítése azonban az Építészfórum cikke szerint több rombolással járt, mint világháború és a forradalom tűzharcai együttvéve.

Az áruház privatizációja 1992-ben kezdődött, a Corvin népszerűsége egészen a kilencvenes évekig tartott, amikor a plázák megjelenésével rohamosan eljelentéktelenedett.

Története során többször szóba került a rekonstrukció: már 1994-ben bejelentették, hogy a következő év januárjában megkezdik az áruház felújítását, ami akkor 500 millió forintba került volna. Erre végül nem került sor. Később az áruház több tulajdonosváltáson ment át, és

mint a legtöbb sorvadóban lévő, felújítás vagy lebontás előtt álló, köztes létbe került városi épület, idővel ez is magához vonzotta az izgalmas alternatív kezdeményezéseket: 2007 májusában a Corvintető nevű szórakozóhely nyílt meg a tetőteraszon, 2012 és 2017 szeptembere között pedig a Művelődési Szint (MÜSZI) nevű független, önálló kulturális és közösségi központ működött falai közt.

A Corvintetőt, amely addigra a város egyik legnépszerűbb szórakozóhelye lett, 2018-ban záratta be a VIII. kerület önkormányzata.

Végül csak elindult a felújítás

Az önkormányzat még 2014-ben kötelezte a tulajdonost az alumíniumborítás eltávolítására és az eredeti homlokzat helyreállítására, illetve a kormány 300 millió forint másra nem fordítható támogatást ítélt meg a projektre. A történet ezen a ponton azonban parkolópályára került – írta az Építészfórum. Az akkori értesülések szerint a 300 milliós kormányzati támogatás már rendelkezésére állt a Józsefvárosi Önkormányzatnak, viszont a tulajdonossal nem kötötték meg a szerződést a felújításról és a folyósítás módjáról.

2018-ban végül a Fővárosi Közgyűlés döntött a „doboz” sorsáról; lekerült az épületről a fémborítás, viszont az áruház felújítása továbbra is váratott magára. Az alumínium helyett az épület köré később állvány és az eredeti, régi homlokzatot ábrázoló háló került.

2021-ben egy videóban Pikó András kerületi polgármester beszélt az áruház várható jövőjéről: mint mondta, a felújítás elkezdődött, ahogy a belső munkák és a homlokzat renoválása is. Pikó abbéli reményéről is beszélt, hogy 2022 második félévére befejeződnek a munkálatok. Az Építészfórum ugyancsak 2021 év elején megkereste a Corvin áruház tulajdonosaként ismert Corvin Áruház Ingatlanhasznosító Kft-t. Kérdésükre az egyik tulajdonos, Balogh Olivér ingatlanfejlesztő azt mondta, hogy mivel egy műemléki épületről van szó, kívülről az eredeti állapotot rekonstruálva állítják helyre a Corvint.

A felújításról akkor ezek derültek ki:

• az épület belsejében lesznek változtatások, ám azok a műemléki védettségű elemek restaurálásával és megtartásával fognak történni, úgy, hogy közben a bérlők műszaki elvárásainak is maximálisan megfeleljenek.
• teljes külső és belső nyílászárócserét fognak végrehajtani,
• az épület elektromos rendszerét teljesen megújítják és modern, környezetbarát gépészeti rendszereket fognak beépíteni,
• számos modernizációs munkát fognak elvégezni az épületen (új lifteket, teljes belsőépítészeti felújítást, modern hő- és vízszigetelést).

Tervben volt továbbá a

• a belső udvarok teljes felújítása,
• hőszigetelés,
• a lapos tetők felújítása,
• az épület hő- és vízszigetelése, illetve a Stáhly utcai tetőszerkezet felújítása.

Az Építészfórum szerint a külső homlokzatok terveit az M-Teampannon Építész és Mérnöki Iroda készítette, az épület belső rekonstrukciójára vonatkozó terveket pedig Orning Olivér építész készítette.

Az aktuális sajtóanyagból az derült ki, hogy aprólékos kutatómunka eredményeként fekete-fehér képek alapján sikerült hűen reprodukálni a 4 darab sarokkandelábert, illetve a helyszíni öntőműhely segítségével az összes szobrot is, „amelyek most újra büszkén őrködnek a Corvin Palace impozáns homlokzatán”.

Azt már idén tavasszal tudni lehetett, milyen üzletek és egyebek érkeznek az épületbe: a Világgazdaság hírére hivatkozva a 24.hu április végén azt írta, hogy

a beruházó az elmúlt öt évben 20 millió eurót, azaz hét és fél milliárd forintot költött, új üzlet- és irodatereket létrehozva,

amelyekbe egyebek mellett

• a korábban is a földszinten működő SPAR mellé
• egy teljes emeletet elfoglaló közösségi iroda,
• egy DM,
• egy Erste-bankfiók,
• a Hanami Sushi egysége,
• a Tejmadár legújabb fiókja,
• egy patika,
• a Solinfo Café,
• az Apollo művészeti galéria költözik,
• a tetőterasz hasznosításáról pedig még tárgyalnak.

A jelenlegi tervek szerint augusztus végén, szeptember elején nyílhatnak meg az alsóbb szintek az üzletekkel. A teljes áruház 2024-ben nyithat meg az irodarészekkel kiegészülve. Az Énbudapestem április végén azt írta, hogy azért nem most tavasszal nyílt meg az épület, mert – mint Balogh Olivértől megtudták – a -1-es szinten olyan további meglepetéseket tartogatott a közel százéves épület, ami tovább bonyolította a munkálatokat.

Ehhez a cikkhez fizetett együttműködés keretében az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást használtuk.