Élet Menete: a holokauszt nem történhetett volna meg az emberek cinkos passzivitása nélkül

Idén is megrendezték a holokauszt áldozataira emlékező Élet menete felvonulást Budapesten. Több ezren vonultak a Koltói Anna térről a VIII. kerületi Munkaszolgálatos-emlékművet érintve a Bethlen Gábor téri Zsidó munkaszolgálatosok emlékművéig, hogy demonstráljanak a kirekesztés és az előítéletek minden formája ellen. Az emlékezés fontosságát, a kortársak felelősségét és az oktatás szerepét hangsúlyozták a menet idei szónokai.

„Az idei séta a munkaszolgálat áldozatainak állít emléket, akikről kevés szó esik a megemlékezéseken, pedig

1939-től több mint százezer zsidó és nem zsidó embert vezényeltek munkaszolgálatra,

kényszerítettek munkatáborokba” – mondta köszöntőjében Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának elnöke. Közülük 60 ezren nem élték túl a szolgálatot az embertelen, kegyetlen bánásmód és körülmények miatt.

A menet díszvendége, Katharina von Schnurbein, az antiszemitizmus elleni harc és a zsidó élet támogatásának európai bizottsági koordinátora arról beszélt, hogy emlékezni kell az áldozatokra, hogy soha többé ne történhessen meg az, ami velük történt, sem zsidókkal, sem másokkal. Emlékezni kell azokra az igaz emberekre is, akik segítették az áldozatokat, tette hozzá.

„Az, hogy Európa legnagyobb zsinagógája egy rövid sétára van a menet aktuális helyszínétől, Európa negyedik legnagyobb zsinagógája pedig Szegeden van, bizonyítja, hogy a zsidó közösség mennyire fontos Magyarország múltjában és jelenében egyaránt” – mondta David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete.

Pressman szerint amikor összegyűlünk, hogy újra elmeséljük a holokauszt történetét, joggal dicsőítjük a felszabadítókat, rácsodálkozunk a túlélők kitartására és emberségére, valamint a megölt milliók miatti felbecsülhetetlen veszteségére. „Ugyanakkor az olyan emberek történetét is el kell mesélni, akik tudták, mi történik, de nem cselekedtek. Beszélni kell azokról az emberekről is, akiknek triviális, rutinszerű napi cselekedetei lehetővé tették a náciknak, hogy több mint hatmillió zsidót, valamint számtalan homoszexuálist, romát és másokat öljenek meg” – mondta a nagykövet.

„A holokauszt nem valósulhatott volna meg sem a gázkamrákat és őrtornyokat kezelő hóhérok aljas gyűlölete, de nem történhetett volna meg az emberek cinkos passzivitása nélkül sem”.

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete hangsúlyozta, hogy az oktatásnak kiemelkedő szerepe van az antiszemitizmus eltörlésében és abban, hogy a fiatalok tisztában legyenek a holokauszt során elkövetett bűnökkel.

„Az antiszemitizmus, a rasszizmus, a xenofóbia és a diszkrimináció más formái továbbra is szennyezik a világunkat” – mondta. Ezért nagyon fontos, hogy „első kézből meghallgassuk a túlélők történeteit és még fontosabb, hogy életben tartsuk ezeket a történeteket a jövő generációi számára. A túlélők az egyetlen élő kapcsolat a múlttal és hamarosan már nem lesz közvetlen bizonyíték a történtekről”. A nagykövet szerint az Élet menete a felszólalásról szól, különösen az egyenlőtlenség és az intolerancia ellen.

„A csend egyenlő a beleegyezéssel és nincs annál rosszabb, mint csendes szemlélőnek lenni, amikor jogtalanságok történnek”

– tette hozzá Jákov Hadasz-Handelszman. A felszólalások után a menetet Verő Tamás főrabbi és Michel Gourary, az Élet Menete nemzetközi szervezetének európai igazgatója indította el. A felvonulók a Teleki László tér érintésével a Fiumei úton haladtak, majd az István utcára kanyarodva érkeztek a Bethlen Gábor térre, a Zsidó munkaszolgálatosok emlékművéhez. Az Élet Menete vonulást 2003 óta tartják meg.