Fideszes politikusok szerint veszteségesek lesznek a lombkoronasétány-beruházásaik
2023. április 13. – 08:03
Hetek óta nagy az érdeklődés a hazai lombkorona-sétányok iránt, azok közül is kiemelten egy iránt: a Debrecentől 30 kilométerre fekvő Nyírmártonfalván ugyanis úgy építettek uniós támogatással ilyen sétányt, hogy körülötte tarra vágták az erdőt. A polgármester azzal védekezett, hogy azért vágták ki az erdőt, mert nem jött időben az uniós pénz.
A 24.hu megkereste Tasi Sándort, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés fideszes alelnökét, aki a lapnak azt mondta: egyetért azzal, hogy nem lett volna szabad egy favágás előtt álló területen elkezdeni a beruházást. Tasi szerint „magyarázhatatlan és védhetetlen”, hogy a faépítmény egy tarra vágott terület közepén áll, még akkor is, ha Filemon Mihály földje jogilag a fák kitermelése után is erdőnek minősül.
Tasi Sándor az egyik olyan fideszes politikus, aki a környéken sikerrel pályázott lombkoronasétány-beruházásra: a nyíradonyi projektre (kirándulóhely, tájház, lombkorona-ösvény) bruttó 61,5 millió forintos uniós támogatást nyert.
Tasó László, a térség fideszes képviselője szintén a környéken pályázott sikerrel lombkorona-sétány építésére. Bruttó 64 millió forintot nyert erdei lombkoronaösvényre és a hozzá tartozó kirándulóhelyre. Ő a lapnak azt mondta, hogy szerinte lejárató kampány indult a nyírmártonfalvi polgármester ellen, és ennek során hamis kép alakult ki a beruházásokról, amikből szerinte igazából nincs is sok.
Azt is állította, hogy a pályázati kiírás sajátosságai, valamint a finanszírozási és a fenntartási nehézségek miatt az erre rendelkezésre álló uniós keret felét sem tudták elkölteni. Ráadásul védte Filemont, mondván, ez egy be nem fejezett projekt.
Tasi és Tasó is azt állította a 24.hu-nak, hogy a pályázatnál nem az uniós pénzek megszerzése, hanem a közjó vezette őket, ráadásul a sétány miatt hitelt kellett felvenniük, és számításaik szerint a végén sokmilliós veszteséggel zárják majd a projektet. Tasi szerint a pályázatra kevés érdeklődő volt, de azért, mert úgy indul, hogy bele kell forgatni 20 százaléknyi (16,2 millió forint) önerőt, és még ott van a 17 millió forintos áfatartalom is. Ugyanakkor a kezdetekkor még arról volt szó, hogy egy összegben kifizetett támogatást kapnak a projektre, csakhogy időközben a pályázati kiírás módosult. Mindketten hangsúlyozták a lapnak, hogy az uniós pénzeket még nem kapták meg, ellenben a kivitelezéshez banki hitelt vettek fel, 50 millió forintot.