Jövőre a budapestinél is drágább lesz a bérlet Szegeden, miután az állami támogatás lenullázódott
2023. április 10. – 15:29
Szegeden évekig nem változott a közösségi közlekedés díjszabása, de tavaly szeptembertől három lépcsőben növelik az árakat. Bár Debrecen és Miskolc is jelentősen emelte a jegyárakat idén, Szegeden 2024-től még a budapestinél is többe fog kerülni a havi bérlet. Az árak viszont nem arányosak a szolgáltatással, és amíg a főváros 12 milliárdos támogatást kap, a vidéki városok szinte semmit. A csupán buszokkal operáló Kaposváron például nem sokkal olcsóbb a menetdíj, mint a villamost és trolit működtető Szegeden.
A szegedi közösségi közlekedést (és ezzel együtt a parkolást) átformáló rendeletet még a tavaly július 4-ei közgyűlésen nyújtották be. A dokumentumban – egyébként sok más városhoz hasonlóan – azzal indokolták az áremelkedést, hogy az elszabaduló infláció mellett a város az állami hozzájárulást (nyugdíjas- és diákkedvezmények) már meg sem kapja, ráadásul a járvány hatására csökkent az utasszám, és változtak a közlekedési szokások is.
Az SZKT ezzel kapcsolatban elárulta lapunknak, hogy Szegeden két év alatt a tömegközlekedés finanszírozási igénye 4-ről 7,3 milliárd forintra emelkedett, ezért a szegedi parkolási díjak mellett a menetjegyek és egyéb közösségi közlekedési díjtermékek árát is lépcsőzetesen emelik, utóbbinál nem csak 2023-ban voltak emelések, 2024. január 1-től ismét növekednek a jegy- és bérletárak.
Ritkítások, emelkedő árak
Korábbi cikkünkben készítettünk egy táblázatot az összes szegedi díjtermék árának alakulásáról, amelyek 2015 óta többségükben 30–50 százalék között emelkednek. Ez a 72 órás jegy esetében például csupán 10-15 százalék pluszt jelent 2024-re 2015-höz képest, mivel 2020-ban történt egy nagyobb árcsökkentés, de aztán a számok fokozatosan szépen visszakúsztak.
Az SZKT weboldala szerint idén január 1-jétől az elővételben váltott vonaljegy a tavalyi iskolakezdéskor érvényes 390 helyett 430 forint, az elektronikus úton vagy fedélzeti automatából váltott jegy ára 450 helyett 500 forint lett, míg a sofőrnél váltott ára 550-ről 600 forintra nőtt. Az általános havi bérletért a jelenlegi 8000 helyett már 8800 forintot kell fizetnünk.
A viteldíjak alapján a többi vidéki városhoz képest Szegeden kiugróan drága a kedvezményes bérlet, az SZKT viszont lapunknak azt mondta, Miskolchoz és Debrecenhez képest a szegedi tarifák nem tekinthetők kiugrónak. Viszont a turisták körében népszerű 24 és 72 órás szegedi jegyek a legolcsóbbak között vannak, a jegyek esetében pedig Miskolc számít a legdrágábbnak jelenleg, de Debrecen is felülmúlja majd a május elsejei emeléssel Szegedet sok tekintetben. Kigyűjtöttük az idén januárban érvényes árakat néhány város esetében, valamint hozzáraktuk a várható változásokat is:
| Jegy- és bérlettípus | Szeged* | Budapest | Debrecen** | Miskolc | Pécs | Győr | Kaposvár |
| Elővételben váltott jegy | 470 Ft | 350 Ft | 460 Ft | 430 Ft | 400 Ft | 250 Ft | 300 Ft |
| Járművön váltott jegy | 650 Ft | 450 Ft | 550 Ft | 700 Ft | 500 Ft | 440 Ft | 500 Ft |
| 24 órás jegy | 1450 Ft (1510 Ft elektronikusan) | 2500 Ft | 1500 Ft | 1450 Ft | 1100 Ft | 800 Ft | – |
| 72 órás jegy | 2880 Ft (2970 Ft elektronikusan) | 5500 Ft | 3200 Ft | 3600 Ft | 2800 Ft | – | – |
| Teljes árú havi bérlet | 9600 Ft | 9500 Ft | 8650 Ft (8350 Ft elektronikusan) | 9400 Ft (6400 Ft csak villamos) | 7300 Ft (6940 Ft városkártyával) | 5600 Ft | 8300 Ft (7650 Ft városkártyával) |
| Kedvezményes havi bérlet | 5800 Ft | 3450 Ft | 4990 Ft (4800 Ft elektronikusan) | 4950 Ft (3700 Ft csak villamos) | 3900 Ft (3710 Ft városkártyával) | 2200 Ft | 4000 Ft (3600 Ft városkártyával) |
| Kisgyermekes havi bérlet | 6000 Ft | 3450 Ft | 4790 Ft | 4950 Ft | 4200 Ft | – | – |
* 2024. január 1-jétől
** 2023. május 1-jétől
Budapest némileg kakukktojásnak számít, teljesen mások a méretek és az utasszámok. Bár a fővárosban tavaly szeptember elsejétől a bérletek és a vonaljegyek árát nem emelték, a hosszabb időtartamra szóló – például a 24 vagy 72 órás – jegyek ára növekedett.
Miskolcon 2022. október 27-én sürgősséggel tárgyalta a város közgyűlése a menetdíjak emelését. Idén január 1-jétől az MKV Zrt. járműveinek fedélzetén véve a mostani 500 forint helyett 700 forintot kóstál egy menetjegy. Összehasonlításképpen, mindez Szegeden még 2024-ben is csak 650 forint lesz. A havi és hóközi kombinált bérlet immár 9400 forint, mely csak 200 forinttal olcsóbb, mint Szegeden lenne 2024-től, míg a mostaninál 600 forinttal drágább.
Debrecenben a DKV Zrt. legutóbb 2020-ban hajtott végre 5,3 százalékos viteldíjemelést, augusztus 1-jétől pedig még átlagosan közel 10 százalékot növelt árain. A városban viszont gyakorlatilag kivégezték a még megmaradt troliközlekedést, május elsejéig hétvégente pótlóbuszok járnak a villamosok helyett, valamint további ritkítást és vonalhálózati felülvizsgálatot is kilátásba helyeztek.
Ezen felül átlagosan 14 százalékot is emelnek a viteldíjakon május 1-jétől a legújabb előterjesztés szerint. A pótdíj is növekszik 5 ezerről 18 ezer forintra, ami a Volánbusz díjemeléséhez hasonló. Papp László, Debrecen fideszes polgármestere az emelést Szegedhez hasonlóan
az inflációval, az energiaárakkal és a gyakorlatilag nulla állami kompenzációval indokolta.
A polgármester azt is megjegyezte, hogy a budapesti közlekedés 12 milliárd forint költségvetési támogatást kap, ezért lehet olcsóbb ott a bérlet, mint a támogatás nélkül maradt vidéki városokban.
Változó színvonal
Az SZKT szerint Szegedet egyébként méreteit és hálózatát tekintve Miskolccal és Debrecennel érdemes összehasonlítani. A dél-alföldi megyeszékhelyen a megnövekedett árak ellenére a szolgáltatás színvonala is magasabb – egyébként bármelyik hazai vidéki nagyvárosénál is –, hiszen a viszonylag komoly járatritkítások ellenére Debrecennel szemben nem állt le sem a villamos-, sem a troliközlekedés, 2019 óta pedig Miskolcon is jókora járatritkítás történt, bár itt például az 1-es villamos nyolc percenként jár a szegedi 2-es tíz percéhez képest munkanapokon.
A debreceninél, valamint a miskolcinál is mintegy 20 százalékkal nagyobb a sínhálózat duplaannyi megállóval, a fenntartási költség pedig Szegeden 7,3 milliárd forint, míg Debrecenben 10 milliárd forint nagyságrendű. Míg azonban a cívisvárosban az üzemeltetés 30%-át állják az utasok 5%-os állami árkiegészítés mellett, addig Szegeden csak 24%-át 7%-os állami árkiegészítés mellett, tehát az önkormányzat arányiban többet fizet, itt viszont a parkolási díjak bevételét is a helyi közlekedésre költik.
Egy teljesen eltérő példának a szegedinél kisebb vonalhálózatot működtető, csupán buszokat üzemeltető Kaposvárt hoztuk, ott tavaly július 1-jétől az összvonalas havi bérlet 7420-ról 8300 forintra, a tanuló-nyugdíjas havi bérlet 3600-ról 4000 forintra emelkedett. Ebből kirajzolódik, hogy azokon a településeken is, amelyeken nincsen kiterjedt villamos- és trolihálózat – amit drágább fenntartani ugyan, de jobb szolgáltatási szintet képvisel –, lehet közel olyan drága a közösségi közlekedés, mint a nagyobb városokban. Ez például Szeged és Budapest összehasonlításában is tetten érhető, hát még ha a fővárost Kaposvárral vetjük össze.
Szegeden idén július 1-jével az SZKT-hoz tartozó parkolásban is változások lesznek, egyes nagykörúton kívüli részek is díjkötelesség alá fognak ugyanis tartozni, de Újszeged Erzsébet liget körüli része, vagy az eddig ingyenes Torontál téri P+R parkoló is fizetőssé válik, utóbbinak egy sokkal olcsóbb teljesen új zónát alkottak.
Ehhez 125 új jegyautomatát vásároltak nettó 900 ezer euróért (340 millió forint), melyből 114-et telepítenek az érintett területeken. Szegeden a parkolási díjakat is lépcsőzetesen emelték elsősorban az inflációra hivatkozva, először tavaly július 1-jétől, majd idén január 1-jétől.
Parkolásban Budapest és Szeged egyformán drága
Bár a helyi közlekedési társaság szerint a sárga zóna egy órányi egységára és a napijegy ára átlagosnak tekinthető, Szeged legdrágább, zöld parkolási zónáját, ahol 600 forint egy óra, más városokkal összehasonlítva kiderül, hogy a szegedi belvárosban a budapestivel megegyező drágaság van. A fővárosban még tavaly egy júliusi közgyűlésen döntöttek arról, hogy szeptembertől az „A” zónában 600 forintba kerül óránként a parkolás. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. térképe alapján Debrecenben 540, Győrben (400-ról emeltek) 520, Miskolcon 440, Pécsett 400 forint a legdrágább zóna.
Bár kisebb település, jelentős összeget kell fizetni Szentendrén is, ahol 530 forintba kerül egy óra a Duna-parton napközben. Székesfehérvár viszi viszont az első helyet a legdrágább parkolás kategóriájában. Ugyan némileg eltér a rendszer, mert a legbelső zónába csak engedéllyel lehet behajtani (a nap 24 órájában fizetős), itt viszont 900 forintért parkolhatunk óránként. A legdrágább publikus zónában a szentendreivel megegyezően 530 forintot kóstál óránként a várakozás reggel 8 és este 6 között, ami Budapesttel és Szegeddel összevetve 70 forinttal olcsóbb óránként.
A szegedi parkolásért felelős SZKT azt írta lapunknak a magas árakról és a parkolási díjköteles zóna kiterjesztésének miértjéről, hogy ezek egyben forgalomszabályozó eszközök is. Szerintük jól látszódott a pandémia alatti ingyenes időszakban, hogy szinte lehetetlen volt a belvárosban parkolóhelyet találni. Mint írták, a zónák kiterjesztésében a lakossági igény is megmutatkozik, mivel a korábbi zónahatárnál, a nagykörútnál élők nem tudnak megállni a saját ingatlanuk közelében.
A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
