Hirtelen, az iskolából vittek el kilenc államilag gondozott gyereket, nevelőszüleik szexuálisan bántalmazhatták őket

Egy vidéki általános iskolából a gyermekvédelmi gyámok kilenc állami gondozásban élő gyereket vittek el, akiket a nevelőszüleik bántalmazhattak. A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság szexuális kényszerítés bűntett elkövetése miatt indított büntetőeljárást. A tankerület nem tudott előzetesen a gyámok akciójáról, olvasónk információi szerint a gyerekeket és a szülőket is meglepték és megrendítették a történtek.

Az iskola vezetője lapunknak azt írta: a gyerekeket az iskolában nem bántalmazták, azok a gyerekek, akiket a közelben helyeztek el, továbbra is az iskola tanulói.

Ilyen hirtelen kiemelésre általában akkor van szükség, ha a gyerekeknél súlyos veszélyeztetettség gyanúja merül fel. Az eseten túlmutató tanulságokról Szlankó Violát, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatóját kérdeztük.

Az azonnali kiemelés sok esetben traumát okoz

Szlankó Viola korábban évekig dolgozott a gyermekvédelmi szakellátásban, azt mondta, látott már hasonló esetet, de

nem gyakori az ilyen azonnali kiemelés.

Szerinte a megszokott közegből való előzmény nélküli kiemelés hatalmas törést, akár traumát okozhat a gyerekek életében. Ráadásul az állami gondozásban élő gyerekek egy része már ugyanezen a traumán átesett egyszer – csak akkor a vér szerinti családjuktól szakították el őket. Megkértük a szakembert, magyarázza el, mikor van szükség azonnali kiemelésre, és hogy működik ez a gyakorlatban.

Szlankó Viola azt mondta: az ilyen esetekben felmerül, hogy a gyerek érdekét a gondozási helye súlyosan veszélyezteti. Például a gyermekvédelmi szakemberek tudomást szereznek arról, hogy a gyereket a nevelőcsaládjában bántalmazzák. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2018-ban kiadott és 2022-ben frissített egy részletes szakmai protokollt arról, hogyan lehet felismerni a gyerekbántalmazási eseteket és hogyan lehet kezelni az efféle helyzeteket. A protokoll fontos eleme, hogy minden nevelőszülői hálózatban, vagy egyéb gyermekvédelmi intézményben kell hogy legyen egy „gyermekvédelmi fókuszpont”. Az ő felelőssége, hogy a jelzett bántalmazási eseteket regisztrálja, és elindítson egy belső vizsgálatot. A vizsgálat maximum tizenöt napig tarthat.

A vizsgálat része az is, hogy a bántalmazásról szóló értesítés után a lehető legrövidebb időn, lehetőség szerint 24 órán belül, a gyermekvédelmi gyámnak fel kell keresnie a bántalmazott gyereket. A gyermekvédelmi gyámnak mint törvényes képviselőnek a feladata, hogy a rendőségen feljelentést tegyen. Ehhez kérheti az illetékes gyámhatóság segítségét. A protokoll szerint a gyerek bántalmazása esetén mindig szükséges a rendőrségi feljelentés, a rendőrségnek pedig hivatalból eljárást kell indítania. A cikk elején említett esetben a gyámok március 24-én, pénteken vitték el a gyerekeket az iskolából, a rendőrségnél először 27-én érdeklődtünk, de 29-i válaszukban még az szerepelt, hogy nem érkezett feljelentés hozzájuk. Április 3-án, hétfőn viszont már arról tájékoztattak, hogy megindult a büntetőeljárás.

Szlankó Viola lapunknak azt mondta: miután a gyermekvédelmi gyám megismerte az ügy körülményeit, és konzultált a gyerekkel, eldönti, hogy kezdeményezi-e a gyerek azonnali gondozási helyének megváltoztatását, azaz a gyerek családból való kiemelését. Ilyenkor a gyámnak úgy kell döntést hoznia, hogy az megfeleljen a gyerek legfőbb érdekének.

A cikk elején leírt esethez hasonló azonnali kiemelés olyankor történhet, ha felmerül a súlyos bántalmazás gyanúja. Ilyenkor a gyerek legfőbb érdeke az lehet, hogy egyáltalán ne legyen kapcsolata a bántalmazóval.

Ezért is történhet meg, hogy a gyámok már az iskolába mennek be a gyerekekért, így a gyerekeknek már otthon sem kell találkozniuk a nevelőszülőkkel. Továbbá így kisebb az esély arra, hogy a nevelőszülők esetleg megpróbálják befolyásolni, megfélemlíteni a gyereket. Természetesen az is érdeke a gyereknek, hogy egyáltalán ne kerüljön sor olyan radikális változásra, mint amilyen a családból való hirtelen kiemelés. De ezekben a sürgős esetekben a „legkisebb rosszat” kell választani, és a meglévő információkat gyorsan mérlegelni – magyarázta a szakértő.

Szlankó Viola szerint arra sajnos gyakran nincs meg a szükséges erőforrás, hogy a hasonló eseteket valóban a megfelelő szakértelemmel járják körül, és csapatban hozzák meg a legjobb döntést.

A gyermekvédelem több területe fejlesztésre szorul

Ha már megszületik a döntés, hogy a gyereket át kell helyezni más családba, jön a következő probléma: hova lehet áthelyezni őket? Sokszor előfordul, hogy nem lehet rögtön megfelelő nevelőszülőt találni a térségben. Több szempontnak kell megfelelni a kiválasztáskor: például jó lenne, ha a gyerek ugyanabba az iskolába járhatna, a testvéreitől nem szakítanák el, és legfeljebb 50 kilométeres távolságon belül maradna a vér szerinti szüleitől – hiszen a gyerekeknek joguk van a velük való rendszeres kapcsolattartásra is.

A cikk elején leírt esetnél a tankerület előzetesen nem tudott arról, hogy a gyerekeket el fogják vinni az iskolából. A szakember szerint köteles lenne egyeztetni egymással a gyámhatóság, a nevelőszülői hálózat, és az iskola. Viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerek ellátásában részt vevő intézmények közötti kommunikáció sokszor egyáltalán nem hatékony.

Szlankó Viola szerint a gyerekek bevonására is sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni. A szakértő azt mondta: amikor a gyereket elviszik az iskolából, nagyon fontos, hogy a gyermekvédelmi gyám elmondja neki, mi történik vele, miért történik vele, mi vár rá a következő időszakban. A protokoll is előírja, hogy a gyereket az életkorának és személyiségének megfelelően tájékoztatni kell az ügyéről, a kivizsgálás folyamatáról és a megtett intézkedésekről. A legfontosabb az, hogy a gyerek érezze: ő is része a történéseknek, partnerként kezelik. Éppen ezért lehet szükséges az, hogy egy pszichológus is foglalkozzon vele, de Szlankó Viola szerint nagyon kevés pszichológus van a gyermekvédelmi hálózatokban.

A szakember azt mondta, nagyon jó, hogy létezik egy gyermekvédelmi protokoll, de a megelőzésre is nagyobb hangsúlyt kellene helyezni. Szerinte a bántalmazások sokszor azért történnek meg, mert nem megfelelően választják ki a nevelőszülőket, akik ezután kevés szakmai és anyagi támogatást kapnak a munkájukhoz. Így aztán az alkalmatlanság, a kudarc, az állandó feszültség erőszakos helyzetekhez vezethet. Az is probléma, hogy a gyermekvédelmi protokollt sokszor még a szakellátásban dolgozók közül sem ismeri mindenki. Szlankó Viola szerint

„amikor történnek ilyen durva esetek, akkor mindenki szörnyülködik, de valójában a gyermekvédelmi rendszer érdemi
fejlesztésére volna szükség”.