Közel ugyanannyit keres egy informatikai karon dolgozó tanársegéd, mint egy bölcsészkaron oktató adjunktus

Míg a doktori fokozathoz kötött egyetemi adjunktusok alapbére 2008 és 2014 között az átlagkeresettel egyezett meg vagy legalább a közelében volt, addig mostanra a 60 százalékára esett vissza. A tanársegédi alapjuttatás pedig 2008-ban az átlagbér bő 90 százaléka volt, mostanra a felére esett vissza – olvasható a G7 cikkében, ami az alapítványi egyetemeken dolgozó oktatók bérezésével, elemzésével, összehasonlításával foglalkozik.

Fontos megjegyezni, hogy a kutatás nem reprezentatív, az adatok a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) fiókszervezeteitől származnak, és közel egytucatnyi alapítványi egyetemtől érkeztek. Lássuk, ezek alapján mit lehet tudni az alapítványi egyetemeken dolgozó oktatók bérezéséről.

Tavaly az alapítványi egyetemeken az egyetemi tanárok átlag bruttó jövedelme 865 ezer forint volt, míg az adjunktusoké 532 ezer, míg a tanársegédeké pedig 429 500 forint.

A bérezés nemcsak attól függ, hogy az adott oktató milyen tudományos fokozattal rendelkezik, hanem attól is, mekkora karon, illetve milyen tudományterületen tanít. Az adatokból az látható, hogy a nagyobb karokon alacsonyabbak az átlagbérek, a bölcsészek különösen rossz helyzetben vannak, míg az informatikai tanszékeken magasabbak a fizetések. Erre jó példa a Pécsi Tudományegyetem, ahol

a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon az adjunktusok fizetése 450 ezer forint, a tanársegédeké pedig 346 ezer. Míg a Műszaki és Informatik Karon dolgozó adjunktusok 575 ezer forintot keresnek, a tanársegédek pedig 475 ezer forintot – azaz többet, mint a bölcsészkaron dolgozó adjunktusok.

A pécsi oktatók fizetése mellett a Szegedi Tudományegyetem dolgozóinak bérei is belekerültek a kutatásba.

Az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának tanársegédei és adjunktusai kivételével, a többi kar oktatói 460 ezer forintot, vagy annál kevesebbet keresnek,

ami megegyezik egy újonnan belépő Aldi áruházi dolgozó fizetésével is.