Ársapkát kapott a termőföld is
2023. február 16. – 08:54
A 2013. évi földforgalmi törvény múlt év végi módosítása szerint a föld eladási ára 10 százaléknál nagyobb mértékben nem haladhatja meg az előző évben helyben kialakult szokásos és átlagos forgalmi értéket – írja a Népszava.
Az erdőnek nem minősülő földeknél a szerződés szerinti vételárat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is jogosult vizsgálni (korábban csak a bérleti díjakat vizsgálhatta).
A Népszava kérdésére a NAK közölte: azt, hogy pontosan mekkora a megengedett vételár egy-egy termőföld esetében, a köztestület által véleményezett, hatósági jóváhagyáshoz kötött ügyletek adataiból reprezentativitást biztosító módon határozza meg a kamara. Az adatok mindenki számára elérhetők lesznek a kamara honlapján, de egyelőre az előkészületek zajlanak, és az árképzés módszertanáról is csak később adnak részletes információt.
A Népszava által megkérdezett Raskó György agrárközgazdász, a valamikori földművelésügyi tárca közigazgatási államtitkára szerint
„az ársapkával az Orbán-kormány a gazdáknak akar jót tenni, ez a társadalmi kör 99 százalékban a Fideszt támogatja, így voltaképpen a saját csapatukat erősítik”.
„Az eladó kényszerhelyzetben van, mivel csak az állam által ráerőltetett összegért értékesíthet, nem pedig annyiért amennyit egy piaci vevő fizetne neki. Akinek sok van, az most nem ad el földet, aki meg szeretne, az nem a többséget alkotó körhöz tartozik, és az állam számára politikailag érdektelen ember” – magyarázta a szakember.
A lapnak nyilatkozó gazdák egyébként meglepődtek az ársapka bevezetésén. Mint mondták, most pont nem lenne indokolt, mert a jelentős infláció és az extrém magas bérleti díj miatt megállt a földértékesítés, minimális a mozgás a piacon, csak az értékesíti most a földjét, akinek valamiért muszáj.
Gőgös Zoltán, az agrártárca volt államtitkára szerint az árcsökkentés és az ársapka bevezetésének az osztatlan közös tulajdonban lévő földek megkaparintása lehet az oka. Így ugyanis egyesek még viszonylag olcsón komoly termőterületekhez juthatnak hozzá.
Becslések szerint a mezőgazdasági területek közel fele osztatlan közös tulajdonban van, a Népszava elemzése szerint a kormány szándéka az lehet, hogy a korábban keletkezett közös tulajdonokat felszámolja, illetve megakadályozza, hogy újak keletkezzenek, ezt szolgálhatja az ársapka is.