Jótanácsok és tipikus hibák – összeszedtük, mi alapján érdemes egyetemi szakot választani

2023. január 23. – 14:25

Jótanácsok és tipikus hibák – összeszedtük, mi alapján érdemes egyetemi szakot választani
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Február 15-ig lehet jelentkezni a felsőoktatási felvételi eljárásba, így az érettségi előtt álló fiatalok valószínűleg mostanában gyakran megkapják a kérdést: „Milyen szakra szeretnél menni?” Szerencsés esetben erre kapásból rávágják, hogy pszichológus vagy mérnök vagy orvos leszek. Viszont sokan nincsenek ennyire könnyű helyzetben, mert nem tudják eldönteni, mivel szeretnének foglalkozni a jövőben. Nekik segítenek a pályaválasztási tanácsadók. Szabó Renáta tanácsadó szakpszichológushoz sokan fordulnak azzal, hogy elképzelésük sincs, mit szeretnének csinálni. Vagy pont, hogy több dolog érdekli őket, és két alternatíva közül nem tudnak választani. A szakértő szerint amit először fontos leszögezni, hogy

a pályaválasztás nem egy egyszeri döntés.

Szerinte sokan feladatként élik meg, hogy az érettségi évében el kell dönteniük, mi lesz belőlük. Majd azt gondolják, ha meghozták a döntést, teljesítették a feladatot, és nem kell ezzel többet foglalkozniuk. „A pályaválasztás inkább egy folyamat, nem egy egyszeri döntés. A pályaérettség arra utal, hogy mennyire tudunk életkorunknak megfelelően reális döntéseket hozni a karrierünkről” – magyarázta lapunknak Szabó Renáta. Szerinte a pályaválasztási döntésnek két fő összetevője van:

  • az önismeret
  • és a pályaismeret.

Önismeret

Az önismeretnek három fontos része van:

  • az érdeklődés,
  • a képességek,
  • az értékek ismerete.

Szabó azt javasolja a döntés előtt álló fiataloknak, hogy először mérjék fel, milyen feladatok, milyen tevékenységek, területek érdeklik őket. „Mi az, amivel szívesen töltök időt akkor is, ha nem muszáj, amire nem sajnálom az energiát, amibe bele tudok feledkezni. Ezekből fontos kiindulni, mert ez adja majd a motivációt.”

Sokan keresik meg azzal, hogy olyan munkát szeretnének, amit majd szívesen csinálnak később is. Ennek pedig a kulcsa, ha valaki a belső motivációja szerint választ területet.

Emellett azt is fontos tudni, hogy kinek, milyen képességei vannak, mik az erősségei, gyengeségei. A tanácsadó szerint itt sokan egyből tantárgyakban kezdenek el gondolkodni, de ez nem jó taktika, mert később a munkában sem tantárgyak lesznek. Inkább azt érdemes figyelembe venni, hogy milyen feladatok megoldása megy jól, ki, miben érzi magát sikeresnek. Itt elválhat az, hogy mások mit gondolnak sikernek. „Például a tanárom azt mondta, hogy ebben vagy abban nagyon jó vagyok, de én nem gondolom ezt magamról”. Szerinte éppen ezért mindenkinek magának kell rájönnie, miben tehetséges, különben szorongani fog az elvárásoktól.

A harmadik fontos dolog pedig az értékek tudatosítása, vagyis hogy kinek mit jelent a munkája. Szabó szerint a munka mindenkinek mást jelent, van, akinek az anyagiakat, másnak a presztízst, esetleg a segítségnyújtást.

Ez eddig egy egyszerű képletnek tűnik, viszont ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket valaki megválaszolja, fejlett önismeretre van szüksége. Mit tehet az, aki nem tudja a válaszokat magától? Szabó azt mondta, hogy különböző tesztekkel lehet segíteni a tudatosabb önismeretben. „Nyilván még egy fiatal itt a fantáziájára támaszkodhat, nem mindig a tapasztalataira. Ezért fontos az is, hogy legyünk minél különbözőbb helyzetekben, érjenek tapasztalatok.” Ezekkel a tapasztalatokkal pedig fejlődik az önismeret.

Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Szabó Renáta azt mondta, a pályaválasztási tanácsadásnak nem lehet célja a konkrét pályaajánlás. Ez hasonlóan működik, mint bármilyen segítő szakembernél: a tanácsadók nem mondják meg, mit kellene tennie a páciensnek, inkább segítik abban, hogy ő jöjjön rá.

Éppen ezért Szabó a szülőknek sem javasolja, hogy konkrét szakmát ajánljanak a gyereküknek, a fiatalok saját döntéshozó képességeit kell megtámogatni, hiszen hosszabb távon abból tudnak profitálni.

„Lehet, hogy rövid távon megkönnyítenénk a döntést, de ezzel a sikerélményt is elvesszük tőlük. A sikerélmény az, hogy ezt ő eldöntötte, tájékozódott, körüljárta és elköteleződött.” Szerinte a döntéshozó képesség ezek által fejlődik, és erre a képességre a karrier későbbi szakaszaiban is szüksége lesz a fiataloknak.

Pályaismeret

A pályaismeret azt jelenti, hogy mielőtt valaki eldönti, mit szeretne tanulni, minél több információt be kell gyűjtenie arról a hivatásról. Például szakkönyveket olvasni, olyan rendezvényre menni, olyan tartalmat fogyasztani, ahol találkozhat az adott szakma képviselőivel.

Információt úgy is szerezhet valaki, hogy elkezd olyan embereket követni az Instagramon vagy a TikTokon, akik ezt a munkát csinálják. Illetve hasznos lehet beszélgetni is olyanokkal, akik már elvégezték a választott szakot. Szabó azt is mondta: már ezen a ponton ki lehet nyitni egy állásportált, megnézni a kereseti lehetőségeket, az elvárásokat. Vagy akár el lehet menni önkénteskedni, diákmunkát végezni olyan helyre, ahol testközelből lehet találkozni a választott szakmával. Ezek a tapasztalatok azért fontosak, mert hitelesebb képet lehet így kapni a preferált területről. Az így szerzett információk alapján pedig vagy erősödik a pálya iránti motiváció, vagy épp gyengül.

A tanácsadó szerint amikor szakot választ valaki, akkor ne csak annak nézzen utána, hogy a képzésen milyen lesz egy napja, hanem annak is, miből fog állni egy munkanapja. „Sokan nem gondolnak tovább a szak kiválasztásánál, hanem utána szembesülnek azzal, hogy ennél a munkánál reggel nyolctól négyig az irodában kell ülni.”

Metszéspont

Ha valaki végigjárta az önismereti állomásokat, tájékozódott a választott szakterületről, felteheti magának a kérdést: ezek hol találkoznak egymással? Szabó Renáta szerint a metszéspontokat kell keresni: „Ha halmazokként képzeljük el, akkor mi az, ami mondjuk érdekel is, meg jó is vagyok benne, mert a kettő sokszor nem ugyanaz.” Persze a képességeket lehet fejleszteni, tehát ezek sincsenek kőbe vésve. Illetve Szabó szerint ha valamit sokat gyakorlunk, abban lehet sikerélményünk. És amiben sikeresnek érzi magát az ember, azt általában szereti is, tehát ezek párhuzamosan változhatnak, fejlődhetnek.

A tanácsadó azt mondta, hogy pont az szokott lenni a gyakori hiba, ha valaki nem a metszéspontokat keresi, hanem előtérbe kerül egy érték vagy egy képesség.

„Gyakran jönnek hozzám azzal fiatalok, hogy az egyetlen motivációjuk, hogy jól szeretnének keresni. Ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy hosszú távon nem tudunk kitartani olyan dolog mellett, ami a többi kompetenciát, például az érdeklődésünket nem elégíti ki. Ha jönnek az akadályok, és mi a pályán akarunk maradni, akkor a motivációnk inkább az érdeklődésből táplálkozzon.”

Tipikus hibák, stresszkezelés

Egy pályaválasztási tanácsadás három-öt alkalomból áll, és nem feltétlenül találja meg a végére sem mindenki, hogy pontosan mit akar csinálni. A tanácsadás lényege inkább az, hogy a döntési képesség fejlődjön, lássa a fiatal a lehetőségeit, irányokat. „Sokszor én még nem tudom, hogy akkor ő melyik úton indult el, de biztos lehetek benne, hogy el fogja tudni ezek alapján már dönteni mit szeretne, mert tud mihez nyúlni, tudja, milyen szempontokat mérlegeljen a döntésnél.”

Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

A szakértő szerint több tipikus hiba is van, amit el lehet követni pályaválasztás előtt:

  • Csak a tantárgyakból kiindulni, nem a jövőbeli munkához szükséges általános képességekből.
  • Ha valaki kritika vagy tájékozódás nélkül elfogadja mások szakma ajánlásait, például családtagok véleményét.
  • Ha valaki mindenáron diplomát akar szerezni, függetlenül az érdeklődésétől, adottságaitól.

A szakember többször találkozott már azzal, hogy valakinek volt konkrét pályaelképzelése, de ahhoz nem volt szükséges diplomát szerezni, mert például a kozmetikus szak érdekelte. Viszont ez nem egyezett a szülők karrierelképzelésével, így végül a fiatalok arra jutottak: „elvégzek valami szakot, hogy meglegyen a diploma, és akkor utána kezdem el a saját elképzeléseimet megvalósítani”. Viszont ahogy korábban is írtuk, belső motiváció hiányában sokkal nagyobb a lemorzsolódás esélye.

A felvételi időszakban a döntés nehézsége, a vizsgákra való készülés és a megmérettetés alapvetően nagy stresszel jár, megkértük a pszichológus szakembert, hogy ennek kezelésére is adjon tippeket.

  • Egyrészt a stressz pozitív is lehet, ösztönözhet valakit arra, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a sikerért. Ilyenkor a problémaközpontú megküzdést lehet alkalmazni.
  • Viszont tudni kell felismerni, mikor van az a pont, amikor már nem lehet semmit tenni, és inkább az érzelemközpontú megküzdéssel kell foglalkozni. Ilyen helyzet például, mikor már csak várni kell a ponthatárok kiderülésére. Ezekre is érdemes megküzdési módokat találni, van, aki a feszültségét sporttal vezeti le, más a hobbijába feledkezik.
  • Fontos lehet a társas támogatás, annak a tudatosítása, hogy senki sincs egyedül ebben a helyzetben, van kihez fordulni.
  • Érdemes azt is tudatosítani, hogy nincs rossz döntés. „Tehát bármilyen útra is lépünk, vagy bármilyen döntést is hozunk, az is az út része lesz, szóval minden tapasztalat értékes lehet.”
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!