Orbánnak a Himnuszról is a brüsszeli bürokraták jutottak az eszébe

Ökumenikus istentiszteletet tartottak a magyar kultúra napja alkalmából Szatmárcsekén, ahol Orbán Viktor is beszédet mondott. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a Himnusz sűríti legjobban össze azt, ami a magyarságot magyarrá teszi, ezért lett a Himnusz születésének napja a magyar kultúra napja. Ugyan műfaja imádság, jeremiád és fohász, de „mégsem térdepelve, leszegett fejjel énekelve, hanem egyenesen, rendíthetetlenül állva, szinte szilajul, mindig felemelt fejjel”. (Szatmárcsekén fejezte be a Himnuszt Kölcsey, az egykori Kölcsey-kúria helyén található épület áll a költő szobra is.)

Orbán szerint vannak művek, amelyek „a szerző értelmének szárnyalása nélkül üresen konganak”, de a Himnusz nem ilyen. Nem a Jóistent vagy Kölcseyt képzeljük magunk elé, amikor olvassuk, hanem „azt a rejtélyes és behatárolhatatlan valamit, amit magyarságnak, magyar sorsnak, magyar géniusznak nevezünk”.

A Himnusz arra emlékeztet minket, hogy mint minden keresztény népnek, a magyarságnak is jó oka van a bűnbánatra. Orbán szerint ugyan „hibáink, fogyatékosságaink számosak”, az a kérdés, hogy mit kezdünk ezekkel. „Térdeljünk le a focipálya közepén, döntsük le nagy elődeink szobrait, vagy tagadjuk meg és töröljük el ezeréves kultúránkat? Hagyjuk, hogy az önjelölt, hazátlan és liberális cenzorok megrostálják ás átírják a magyarok történelmét?” Orbán azt mondta, Kölcsey más választ ad erre, és itt idézte a Himnuszt: megbűnhődte már e a nép a múltat s jövendőt.

Orbán szerint szerint ez nem menlevél vagy bónusz további bűnök elkövetésére, hanem annyit tesz, hogy kiérdemeltük a megmaradást, hogy jövője lehet a magyarságnak. „Most is vannak olyan népek, amelyek eltűnésre ítéltettek, és ez éppen most teljesedik be rajtuk” – mondta Orbán, de azt nem fejtette ki, hogy melyik népre gondolt.

Hogy mivel érdemeltük ki ezt, arra mindig az adott nemzedéknek kell megtalálnia a saját válaszát, folytatta. Orbán harminc éve úgy gondolta, hogy ez az ok a szabadság és a függetlenség iránti vágy. Most ezt annyival egészítené ki, hogy minden szabadságharcunkat azért vívtuk, hogy megmaradhassunk azok, akik vagyunk. „Az oszmánok meg akarták mondani, ki az igazhitű, a Habsburgok, hogy ki a jó keresztény, a németek, hogy kivel élhetünk együtt, és kivel nem. A szovjetek arra akartak rászorítani, hogy magyarok helyett világproletárok legyünk, a brüsszeli bürokraták liberális világpolgárrá akarnak kalapálni minket a divatjamúltnak nevezett magyar formánk helyett.”

Orbán ezután az orosz–ukrán háborúra is utalt. Úgy fogalmazott: az önmagunkhoz való ragaszkodás miatt „nem tudnak csapdába csalni ma sem azok a szirénhangok”, amelyek azt mondják, hogy álljunk a történelem jó oldalára. Ezért akarunk békét és tűzszünetet, nekünk a történelem magyar oldalán kell maradnunk, ismételte meg a jól ismert kormányzati narratívát. A miniszterelnök szerint a magyar legalább olyan tiszteletre méltó és derék nép, mint bármelyik másik, és majd újabb kétszáz év múlva meglátjuk, mely nemzetek maradtak talpon.

Beszédét azzal zárta, hogy:

„A Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenek előtt, hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok.”

A teljes beszédet itt tudja visszanézni: