A rendőrök törték el egy nő vállát, a strasbourgi bíróság tízmillió forint elégtétel kifizetésére kötelezte a magyar államot

Egyértelmű videós bizonyítékai voltak annak, hogy 2017 nyarán a rendőri intézkedés során tört egy tanárnő válla, miközben meg volt bilincselve, az ügyészség viszont lezárta az emiatt indított eljárást. A nő ezért a Magyar Helsinki Bizottság segítségével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A strasbourgi bíróság ítélete a nőnek adott igazat, és tízmillió forint elégtétel megfizetésére kötelezte a magyar államot – derül ki a Helsinki Bizottság közleményéből.

„R. B.”, egy pszichés betegségben szenvedő, középkorú tanárnő hosszú évek óta áll kezelés alatt, de ha gyógyszereit beszedi, teljes életet él és dolgozik. Hozzátartozói 2017 nyarán attól tartottak, hogy romlott az állapota, mert nem tudtak vele kapcsolatba lépni. Ezért mentőt hívtak hozzá. A nő nem akarta beengedni az ápolókat, de végül a család egyik tagjának sikerült felnyitni az ajtót. Akkor „R. B.” éppen fürdött, és meglepődött, hogy rendőrök nyitnak rá, és el akarják őt vinni. A rendőrök az ellenállást nem tanúsító nőt megbilincselték, áttuszkolták egy másik szobába.

Eközben egy reccsenés hallatszott, ekkor tört el a válla. Ezután még kb. húsz percig térdeltek a nő hátán.

Utána vitték el egy kórház baleseti részlegére – részletezi a közlemény a történteket.

Az intézkedésről videófelvétel is készült, a nő egyik ismerőse ugyanis mindent rögzített. A felvételek egyértelműen cáfolták a mentősök későbbi tanúvallomásait: azt, hogy a kádból kiugrás közben csúszott volna el a tanárnő, vagy azt, hogy ki akart volna ugrani az ablakon.

A rendőrség szerint minden jogszerű, szakszerű és arányos volt az intézkedés során, ezzel az ügyészség is egyetértett, az intézkedő rendőröket tanúként sem hallgatta meg, majd megszüntette a büntetőeljárást.

Ezért a nő családja a Magyar Helsinki Bizottságtól kért segítséget. Tóth Balázs, a civil jogvédő egyesület ügyvédje a Legfőbb Ügyészéghez nyújtott be panaszt. A panaszt elutasították, és a büntetőeljárást véglegesen lezárták.

Az indoklásban többek között azt írták, a rendőröket azért nem hallgatták ki gyanúsítottként, mert „megalapozott gyanú hiányában a gyanúsítotti kihallgatásuknak törvényes alapja nem volt”. Tanúként pedig azért nem hallgatták meg őket, mert az „súlyosan sértette volna […] az önvádra kötelezés tilalmára vonatkozó garanciális alapelvet”, a vallomástételt pedig egyébként is megtagadhatták volna.

Ugyanakkor az intézkedés során végig a lakásban tartózkodó, a felvételeket készítő tanú vallomását azért nem tekintette az ügyészség olyannak, amire tényállást lehetne alapozni, mert „ő bujkált a sértett elől, ezért nem láthatott mindent”.

Az áldozat a civil jogvédő egyesület segítségével 2018-ban fordult a strasbourgi bírósághoz.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága pénteki döntése értelmében megállapította a magyar állam felelősségét.

A bíróság döntése szerint az állam nem csak ott sértett alapjogot, hogy nem járt el kellő körültekintéssel a nyomozás során, és még a legalapvetőbb nyomozati cselekményeket sem volt hajlandó elvégezni. A strasbourgi bíróság azt is megállapította, hogy a magyar hatóságok érdemben is megsértették az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát. Embertelen bánásmódnak ítélte a strasbourgi bíróság, hogy a túlzott erőszakot alkalmazó rendőrök eltörték „R. B.” vállát. Megalázónak pedig azt, hogy a meztelen és sérült nőn húsz percen át térdeltek a megtermett férfi rendőrök.

Az ítélet 25 ezer euró (mintegy tízmillió forint) igazságos elégtételt állapított meg a panaszosnak. Ezt a magyar állam fizeti ki, ahogyan a per 4500 eurós költségét is.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint „R. B.”-t erősen megviselték a történtek, és évekbe telt, mire kiheverte az őt ért támadást és következményeit, ma viszont már újra tud dolgozni.