Ipsos-felmérés: A magyarok szerint 2022 rossz volt, és 2023 sem lesz sokkal jobb

2022 a magyarok többsége szerint rossz volt, és bár reményeik szerint 2023 kicsit tűrhetőbb lesz, sok jóra azért nem számítanak – röviden összefoglalva ez derül ki az Ipsos globális felméréséből, amit 36 ország körében összesen 24 000 ember megkérdezésével készítettek el. A felmérés eredményeit a 24.hu elemezte.

A megkérdezett magyarok 87 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy az idei év rossz volt az országa számára (a globális átlag 73 százalék). Ezzel az eredménnyel Magyarország a lista elején áll, ráadásul az eredmény 8 százalékpontos növekedés az előző évihez képest, míg világszerte 4 százalékpontos csökkenést mértek.

Ez azt jelenti, hogy a világon a magyarok értékelték a legrosszabbul a 2022-es évet, ráadásul a magyar lakosság szerint romlott is a helyzet 2021-hez képest.

A legderűlátóbbak a szaúd-arábiaiak voltak, 44 százalékuk értett csak egyet azzal az állítással, hogy az idei év rossz volt az országa számára.

Kicsivel jobbnak látták az évet a magyarok, ha a családjuk szempontjából kellett volt értékelniük: a magyarok 66 százaléka szerint volt rossz 2022 a családjuk számára. Ezzel az eredménnyel nem lettünk listavezetők, de így is a pesszimistább országok közé tartozunk (a családjuk szempontjából a törökök voltak a legborúlátóbbak).

2023-ban sem számítunk sok jóra: bár a megkérdezett magyarok 69 százaléka válaszolta azt, hogy szerinte a következő év jobb lesz, mint az idei, a részkérdésekben már kevésbé optimista kilátásokat fogalmaztunk meg. (saját szempontjukból a legderűlátóbbak a brazilok – 85 százalékkal – , a legborúlátóbbak pedig a japánok – 36 százalékkal).

A globális gazdaság esetében 46 százalék vár erősödést.

A biztonsági helyzettel kapcsolatos várakozások sokat romlottak idén, az összes megkérdezett 48 százaléka el tudja képzelni azt, hogy 2023-ban valamilyen katonai konfliktusban nukleáris fegyvereket fognak bevetni.

Ez 34 százalékponttal magasabb eredmény, mint a tavalyi, és ebben a kérdésben 31-ből 25 országban 10 százalékpontos emelkedést regisztráltak.

Ha külön az ukrajnai háborúra kérdeztek rá, mindössze 40 százalék látta úgy, hogy 2023-ban befejeződik a konfliktus. Magyarországon az arány 36 százalék, amivel valahol a középmezőny alján vagyunk, a legoptimistábbak ezzel kapcsolatban az indiaiak (65 százalékuk szerint jövőre véget ér a háború), a legpesszimistábbak pedig a japánok (mindössze 25 százalékuk vélekedett így).

Azok sincsenek sokan, akik arra számítanak, hogy az emberek toleránsabbak lesznek egymással 2023-ban. A globális átlag ebben a kérdésben 34 százalék volt,

a magyar válaszadóknak viszont mindössze a 14 százaléka vélte úgy, hogy elfogadóbbak leszünk majd honfitársainkkal. Magyarországon ráadásul a határozott nemmel válaszolók aránya is igen magas volt, 77 százalék.

Ennél rosszabb eredmény csak Japánban született (12 százalék), Indonéziában viszont az emberek 81 százaléka számít arra, hogy toleránsabbak lesznek egymással az emberek.

Az időjárás tekintetében semmi jóra nem számítanak az emberek a világon: a megkérdezettek 65 százaléka szerint a következő évben jóval szélsőségesebb időjárási események jönnek, 57 százalék pedig arra számít, hogy 2023 lesz a valaha mért legforróbb esztendő.

Indonéziában gondolják a legtöbben (83 százalék), hogy 2023-ban extrém időjárási események nehezítik majd meg az életüket, Magyarország hozta a globális átlagot ebben a kérdésben: 65 százalékunk tart a szélsőséges időjárástól (ez az előző évhez képest három százalékos növekedés). A legoptimistábbak (46 százalékkal) ebben a kérdésben is a szaúd-arábiaiak voltak.

A koronavírus-járvány lecsengését mutatja, hogy a megkérdezettek 60 százaléka nem számít arra, hogy az országában további, koronavírussal kapcsolatos intézkedések jönnének.

Néhány érdekesség 2023-ra vonatkozóan:

• A megkérdezettek 56 százaléka szerint egyre többen fognak továbbra is inkább a virtuális világban élni.
• A megkérdezettek 18 százaléka tudja elképzelni azt, hogy jövőre földönkívüliek érkeznek a bolygónkra (leginkább a japánok, legkevésbé a belgák tudják elképzelni ezt). Magyarország a 12 százalékos aránnyal a kevésbé ufóhívő országok közé tartozik.
• A megkérdezettek 34 százaléka szerint az országuk fővárosában a biciklik száma jövőre meg fogja haladni az autók számát.
• A megkérdezettek 37 százaléka tartja esélyesnek, hogy elfogadottá válik a négy napos munkahét.
• A megkérdezettek 74 százaléka tervez év végi fogadalmat tenni.