Nem nőtt azoknak a száma, akik szociális alapon kapnak tűzifát

Az infláció és a dráguló energiaárak ellenére idén is nagyságrendileg ugyanannyi család ugyanakkora keretből részesült szociális alapon kiutalt tűzifából, mint például 2019-ben – derül ki az Agrárminisztérium szombati közleményéből.

A szociális tűzifa program 2011-ben indult, a lényege, hogy az 5000 főnél kisebb települések pályázhatnak arra, hogy kapjanak az évek óta 5 milliárd forintos keretből kiosztott tűzifából. Nagyjából 2900 ilyen település van Magyarországon, idén 2374 pályázott arra, hogy szeretne szociális alapon osztani tűzifát. Ez 23-mal több település, mint tavaly. A program keretében idén is, mint a korábbi években 180-200 ezer család részesülhetett tűzifában.

Az infláció és az energiaárak emelkedése, valamint a kormány ezekre adott piactorzító védelmi intézkedései miatt a tűzifa ára is elkezdett extragyorsan emelkedni az elmúlt hónapokban.

Éveken át elég stabilan stagnált az ára, idén viszont néhány hónap alatt megduplázódott száz kilogramm tűzifa ára, ahogy az a fenti grafikonon is látszik. A kormány a program keretében hatósági áron vásárolta a tűzifát (a nagyon érdeklődők kedvéért egy erdei köbméter: keménylombos: 30 000 forint, lágylombos: 19 000 forint, fenyő: 19 000 forint). Ez átszámítgatva azt adja ki, hogy nagyjából a tavaly nyári árakat tükrözik a hatósági árak.

Az ilyen kistelepülésen élők száma egyébként évek óta csökken a KSH adatai szerint, 2014 óta például közel 600 ezer fővel. Szintén változik, hogy a KSH hogyan számolja ki a háztartások létszámát, ott is egyre kevesebb fővel számolnak. Vagyis az évek óta stabilan elért 180-200 ezer család, az a valóságban egyre kevesebb embert jelent, viszont a potenciálisan elérhető emberek számának egyre nagyobb százalékát.