Pedagógus-szakszervezetek: A hittantanároknál megjelent fizetésemelés minden, csak nem a tiltakozások sikere

A hit- és erkölcstanoktatók fizetéskiegészítése alapján a költségvetésben az oktatásra tervezett kiadások alul tervezettnek tűnnek. Se a szakképzésben, se a köznevelésben a pedagógusok 10 százalékos béremelése nincs benne a jövő évi bérkiadásokra tervezett költségvetésben

– mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Telexnek reagálva arra, hogy csütörtök este megjelent egy kormányhatározat, mi szerint a januártól hatályba lépő „bérfejlesztés ellentételezéséhez” a kormány havonta 61 ezer forintos kiegészítő támogatást nyújt a hit- és erkölcstanoktatóknak. Azok részesülnek majd a kiegészítő támogatásban, akik valamely bevett egyház oktatójaként tartanak hittanórát egyházi, állami vagy nemzetiségi önkormányzat fenntartásában működő iskolában.

Totyik Tamás lapunknak azt mondta: megszokott dolog, hogy a hit– és erkölcstan oktatók ilyen bérkiegészítés kapnak. A hittantanárok az egyházakkal kötnek szerződést, ez tehát csak annyit jelent, hogy a béremeléshez tartozó járulékokat megemelte a kormány. Totyik szerint nem azzal van a probléma, hogy a hittantanároknak a költségvetésben plusz forrás jelent meg, szerinte az aggasztó az, hogy ezzel párhuzamosan a pedagógusok kormány által megígért 10 százalékos béremelésére nincs fedezet a költségvetésben.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja szerint is ez a döntés azt mutatja, hogy a költségvetés tervezésénél a közoktatásra szánt tételeket alultervezték, ezért van szükség a kiegészítésre. Ő is megerősítette, hogy

a kormány által biztosnak ígért 10 százaléknak nyoma sincs a költségvetésben.

A kormány a pedagógusok fizetésének nagyobb megemelését az unióval való megállapodáshoz köti. Ha megérkeznek ezek a pénzek, jövőre 20,8 százalékkal, 2024-ben 25 százalékkal 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz mérten közel 30 százalékkal emelik majd a tanárbéreket, és így 2025-re bruttó 777 ezer forint körül lehet a pedagógusbér. Így a pedagógusok fizetése 2025 januárjára érheti el a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Azonban a kormány korábban már bejelentett egy saját forrásból finanszírozott béremelést is, ami alapján a jövő évi 10 százalékot elvileg akkor is megkapják a pedagógusok, ha nem sikerül az unióval megegyezni. Éppen ezért nem értik a szakszervezetek képviselői, miért nincs elkülönített forrás erre a jövő évi költségvetésben.

„A kormány az egyházi intézményekre fordít kiemelt figyelmet”

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy hiába megszokott a kormány hozzájárulása az egyházi költségvetéshez, a hittantanárok bérkiegészítésének megemelése nem okozhat-e majd bérfeszültséget köztük, és az ugyanúgy állami iskolában dolgozó, de mást tanító kollégáik között. Totyik Tamás azt mondta, nem tudja, hogy emiatt jobban fognak-e keresni a hittanoktatók például egy magyar-történelem szakos tanárnál, de szerinte rossz irány a bérfeszültség felé terelni a kérdést.

Nagy Erzsébet is egyetértett ezzel: szerinte a határozat nem feltétlenül jelenti azt, hogy a hittantanárok jobban fognak keresni a kollégáiknál, hiszen a hittantanárok nem a pedagógus-előmeneti és illetményrendszere szerint kapják a bérezésüket. De szerinte önmagában annak, hogy

az egyházi intézmények támogatása, a hittantanárok béremelésére fordított összegek nem függnek az uniós támogatástól, hiszen azokat a központi költségvetésből finanszírozzák, üzenetértéke van.

Ez az üzenet pedig az, hogy a kormány az egyházi intézményekre fordít kiemelt figyelmet az államiakkal szemben. Szerinte az is benne van ebben a döntésben, hogy uniós támogatást vélhetően az állami iskolákban a hitoktatásban dolgozók támogatására nem használhatnak fel. Mivel, ahogy már említettük, a hittantanárokat nem az állam, hanem az egyházak alkalmazzák.

Mikor Totyik Tamást arról kérdeztük, hogy a hittantanároknak szánt kiegészítő támogatás mértéke mennyire tekinthető esetleg a hónapok óta zajló tüntetések, szakszervezeti tárgyalások sikerének, azt mondta:

a hittantanároknál megjelent fizetésemelés minden, csak nem siker.

Ezt Nagy Erzsébet is megerősítette, szerinte nincs összefüggés a kettő között.

A kormány emellett egy másik csütörtöki határozata alapján egyszeri kiegészítő támogatást biztosít idén az egyházi fenntartású köznevelési, szakképzési, szociális és egészségügyi intézményeknek a megemelkedett energiaárakra hivatkozva. A kormányhatározatban pontos összeg nem szerepel, a pénzügyminiszternek kell a szükséges intézkedéseket megtennie a források átcsoportosításához.