Szankciós infláció? A magyarok több mint fele nem hiszi el, ahogy az olcsóbb orosz gázt sem

2022. november 23. – 11:52

Szankciós infláció? A magyarok több mint fele nem hiszi el, ahogy az olcsóbb orosz gázt sem
Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Több témában is kisebbségbe került a kormányzati narratíva, sőt, a választók jelentős része konkrétan nem hiszi el, amit a konzultációs kérdőív, illetve a kormányzati plakátkampányok és a propaganda állítanak a háború, de elsősorban a gazdasági válság ügyében – derül ki a 21 Kutatóközpont átfogó kutatásából.

A 21 Kutatóközpont november 7. és 13. között 1200 válaszadót kérdezett meg. A kutatás adatfelvétele hibrid módszertannal, a válaszadók több kommunikációs csatornán keresztüli – telefon, sms, email és közösségi média – véletlenszerű megkeresésével készült. A minta nemre, korra, településtípusra, régióra és iskolai végzettségre reprezentatív módon képezi le a teljes lakosság összetételét. Az adatfelvételt követő súlyozásnál a demográfiai jellemzőkön túl a lakosság politikai érdeklődését, illetve az online- és offline médiafogyasztási szokásait is figyelembe vettük. A hibahatár +-2,8%.

A kutatás során a válaszadóknak az iskolai osztályzatoknak megfelelően 5-ös skálán kellett értékelniük a kormány teljesítményét négy témában.

  • A járvány kezelése és az orosz–ukrán háború kapcsán középértékhez közeli, 2,88-as átlagpontot kapott a kormány.
  • A mostani gazdasági válság kezelésére viszont 2,54-et,
  • Az oktatáspolitikai teljesítményére pedig 2,34-et.

Az ellenzéki szimpatizáns válaszadók mindegyik esetben 2-es érték alatti átlagpontszámot adtak, a kormánypártiak viszont 4-es körülit, kivéve az oktatást, ahol mindössze 3,47-et. A fideszesek jó része tehát elégedetlenségét fejezte ki: a kormánypárti szimpatizánsok fele 3-ast vagy annál rosszabb pontot adott, másik fele pedig 4-est vagy 5-öst.

A pártnélküliek és a Mi Hazánk támogatói is a járványkezelést és a háborús teljesítményt látták kevésbé rossznak (2,44, illetve 2,48-as átlagpont), az oktatáspolitikai és a gazdasági válság esetében viszont 2-es körüli pontszámot adtak átlagosan. Egy ilyen átlagos érték úgy jön ki, hogy a pártnélküliek mintegy fele minimális, 1-es pontot ad, további 15-20%-uk 2-est, és mindössze 10-15% adott 3-asnál jobb értékelést – írja a 21 Kutatóközpont elemzése.

A gazdasági válság kapcsán a kormány valóságmagyarázata arra épül, hogy az infláció nem a magyar gazdaságpolitika, hanem az EU politikája (szankciók) miatt van, az áremelkedés pedig Magyarországon nem magasabb, mint Európa többi országában. Nemcsak a kormányzati teljesítményt értékelő, alacsony osztályzatból lehet látni, hogy ezt a lakosság többsége nem hiszi el – áll az elemzésben.

Arra a kérdésre, hogy kinek a hibája a magas infláció, a teljes népesség 37%-a nevezte meg az EU-t, további 4 százalék pedig az ellenzéket. A relatív többség, 46% a kormányt okolja (13% pedig nem tudott válaszolni).

Mindez pártpreferencia szerinti bontásban úgy néz ki, hogy a kormánypártiak 76, az ellenzékiek 10, a bizonytalanok és a Mi Hazánk szavazóinak 33 százaléka osztja a kormány narratíváját, miszerint az inflációért az EU vagy az ellenzék a hibás. Ha többséget nem is tudott a kormány teremteni, de legalábbis sokakat meggyőzött ebben a kérdésben.

Ugyanakkor a 21 Kutatóközpont arra is felhívja a figyelmet, hogy a teljes népességben mindössze 18 százalék gondolja, hogy Magyarországon kedvezőbb az inflációs helyzet, mint az EU többi tagországában, további 19 százalék pedig ugyanolyannak tartja. 58 százalék ugyanakkor magasabbnak tartja a magyar áremelkedést, ennek a csoportnak több, mint a fele, tehát a teljes minta 30%-a pedig egyenesen sokkal magasabbnak.

Az ellenzékiek és a pártnélküliek négyötödös, illetve kétharmados többsége látja rosszabbnak a magyar helyzetet, mint az európait, de a kormánypártiak is megosztottak ebben a kérdésben: mindössze 30%-uk gondolja jobbnak a magyar inflációs adatot, 32%-uk pedig rosszabbnak, mint az európait.

Kisebbségbe, méghozzá – mint arra az elemzés rámutat – nem jelentéktelen kisebbségbe szorult a kormány az orosz gázimport ügyében is:

a teljes népességben 27 százalék hiszi azt, hogy jelenleg olcsóbban kapja Magyarország az orosz gázt, mint a piaci ár, 40 százalék azonban úgy nyilatkozott, hogy drágábban.

Az ellenzékiek viszonylag egységesek a kérdésben, ugyanakkor a bizonytalanok (és a Mi Hazánk szavazói), illetve a kormánypártiak megosztottak: előbbiek 31 százaléka olcsóbbnak, 36 százaléka drágábbnak gondolja a piaci árnál a gázimportunkat, a fideszeseknél pedig 32-29 arányban enyhe többségben vannak azok, akik olcsóbbnak.

Összességében a 21 Kutatóközpont úgy értékeli az adatokat, hogy a kormányzati kommunikációs gépezet erejét és korlátját is jól illusztrálják az adatok:

a valóságnak ellentmondó értelmezés mindhárom esetben jelentős támogatottságnak örvend, ám mindhárom kérdésben kisebbségben maradt a Fidesz álláspontja a teljes népességben.

Az infláció hibáztatása kapcsán volt tapasztalható a legnagyobb volumenű kampány, ezért ebben a kérdésben is sikerült a legtöbb embert meggyőzni: 41 százalékot, a 46 százalékkal szemben. A gázár mértéke a piaci árhoz képest és az infláció európai összehasonlítása már kevésbé került a kormányzati kampány fókuszába, így ezekben a kérdésekben „csak” 27, illetve 18 százalékkal sikerült elfogadtatni a remélt kormányzati álláspontot (noha mindkét kérdésnél sok volt a bizonytalan válasz). A legfontosabb kérdés talán az, hogy az idő előrehaladtával növekedni vagy csökkenni fog a Fidesz narratívájának támogatottsága, fogalmaz az elemzés.

A Kutatóközpont szerint egyébként az, hogy a Fidesz álláspontja kisebbségbe szorul, nemcsak azért jelentős fejlemény, mert húsba vágó kérdésekről van szó, hanem azért is, mert a kormánypárt támogatottsága még mindig jócskán meghaladja az ellene induló hatpárti szövetség összesített népszerűségét is: a teljes népességben 33 százalék a kormány, 24 százalék az összefogott ellenzéki pártok összeadott támogatottsága, a pártválasztók között pedig 49-36 százalék az arány.

A felmérés pártpreferenciát érintő adatai szerint az ellenzék legerősebb pártja a DK: Gyurcsány Ferenc pártjának 13 százalékos a népszerűsége a pártot választani tudók között, ám a Mi Hazánknak, a Momentumnak, a Jobbiknak és az MKKP-nak is érdemi támogatottsága van (sorrendben 9, 8, 8, illetve 6 százalék). Az LMP ugyanakkor 2, az MSZP és a Párbeszéd pedig 1-1 százalékon áll, így jelenleg az ötszázalékos küszöb átlépése is távolinak tűnik számukra.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!