Egyelőre nincs sok rajongója, de a jövőben alapvető élelmiszer lehet a laboratóriumban előállított hús
2022. november 17. – 14:32
Egyre égetőbb probléma, hogy mit fogunk enni, ha elfogytak a termőföldek, nem lesz mit enni adni az állatoknak, és nem lesz több hal a tengerben. Egyre többen vagyunk, a Föld kapacitása pedig korlátozott. Itt jöhetnek képbe megoldásként az olyan alternatív élelmiszerek, mint a vegahús vagy laboratóriumi hús. Popp József agrárközgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja ezekről a jövőbeli, a húst kiváltó, de azzal egyenértékű termékről beszélt előadásában. A professzor szerint a tömeggyártástól még messze vagyunk, főleg ha a laboratóriumi húst vesszük, aminek a forgalmazása jelenleg csak Szingapúrban engedélyezett.
Vegahús és laborétel – alternatív élelmiszerek előállítása, versenyképessége és a széles körű alkalmazásuk jövőbeni lehetőségei címmel hirdetett előadást a Magyar Tudományos Akadémia. Popp József professzor, agrárközgazdász, az MTA levelező tagjának előadása is része az akadémia Magyar Tudomány Ünnepének szentelt novemberi rendezvénysorozatnak. Előadásában a professzor többek között arról beszélt, hogy milyen lépések vezettek el a vegahús és laborhús piaci bevezetéséhez, amik felbolygatták a hagyományos étkezési szokásokról kialakult képet. A túlnépesedés és az egyre kritikusabb klímaválság mellett az alternatív élelmiszerek térnyerésében az is közrejátszik, hogy egyre többen térnek át vegetáriánus és vegán életmódra. Bár sok pozitívum szól a vegahús és laborhús fogyasztása mellett, nem elhanyagolható az a tény, hogy ezek előállítása továbbra is igen nagy költségekkel jár.
Populációs bomba
2022. november 15-én egy Fülöp-szigeteki kislány megszületésével a Föld lakossága elérte a nyolcmilliárd főt. Soha nem voltunk még ennyien, és még többen leszünk. A bolygó népessége várhatóan 10 milliárd fölött tetőzik majd a 2080-as években.
„A Föld népességének ilyen mértékű növekedése olyan társadalmi, gazdasági és természeti nyomás, ami szétfeszíti a bolygónk határait, de az is lehet, hogy már szétfeszítette”
– fejtette ki Popp József, aki az előadását azoknak a globális kihívásoknak az ismertetésével kezdte, amelyek ahhoz vezettek, hogy a húsipar globálisan elkezdjen kísérletezni a laborhús, illetve a vegahús előállításával és forgalmazásával. Értelemszerűen ahogy egyre többen leszünk a bolygón, annál több élelmiszer előállítására van szükség. „2020 és 2050 között a globális népesség 25 százalékkal, míg a minőségi élelmiszerek iránti kereslet 60 százalékkal nő, miközben a Föld biokapacitása korlátozott” – magyarázta a professzor, aki szerint az élelmiszerek előállításában az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy egyre kevesebb az olyan termékeny terület, amit növénytermesztésre vagy az állattenyésztéshez szükséges takarmánynövények termesztésére lehet használni. A bolygó 18 százaléka szárazföld, ennek a 17 százalékát teszik ki a szántók és ültetvények, ahonnan az élelmiszer-szükségletünk 95 százalékát fedezzük – mondta Popp József. Ez már önmagában véve sem túl sok, ha azt nézzük, hogy nyolcmilliárd embert kell megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel ellátni, de ezeknek a területeknek a száma és mérete a városiasodás hatására fokozatosan csökken is. A legjobb minőségű földterületek ugyanis emberlakta területek.
Az egyre kevesebb termőföld mellett az alternatív élelmiszerek azért is nyújthatnak megoldást a jövőben, mert az előállításuk környezetkímélőbb. A növénytermesztés és az állattartás ma az összes szén-dioxid-kibocsátás 30 százalékáért felel, ami erősen hozzájárul az üvegházhatáshoz és a globális felmelegedéshez. A professzor szerint ezért is kerülnek sokszor a klímaaktivisták célkeresztjébe az állattartók. „Az állati eredetű élelmiszer előállításához 5-15-ször több területre és vízre van szükség, mint a növényi eredetű élelmiszereknél, kalóriában mérve” – mondta Popp József. A professzor szerint az élelmiszeripar nagymértékű szén-dioxid-kibocsátása az erdőirtásokkal magyarázható. Brazíliában, Malajziában és Indonéziában rendszeresen égetnek fel erdőket azért, hogy azok helyén szarvasmarhákat tartsanak, illetve szóját, pálmaolajat és kakaót termesszenek.
Húst hússal eszünk, de meddig lesz elég hús?
Az evolúciós kutatások kimutatták, hogy az emberi agy térfogatának növekedése a húsfogyasztásnak köszönhető. A húsevés belénk van kódolva, ami nem feltétlenül probléma, de az már igen, hogy mennyi húst fogyasztunk, és ehhez mérten mennyit vagyunk képesek előállítani. Popp József szerint a népességnövekedéshez képest a húsfogyasztás kétszeres ütemben növekszik 1960 óta. Egészen hihetetlen azt megélni, hogy ma mennyi húshoz jutunk hozzá. „Az első húsbolt Bonyhádon csak szombaton volt nyitva, és reggel hat előtt már százméteres sor állt. Sőt, voltak olyanok, akik már éjfélkor egy hálózsákkal letáboroztak a bolt előtt, hogy biztos tudjanak reggel húst venni” – mesélte Popp József a saját emlékeit gyerekkorából.
Céklalével a véres hús élményéért
A professzor szerint a vegahús és a laborhúsok azért is merülhetnek fel egyre inkább lehetőségként, mert egyre többen állnak át vegetáriánus és vegán életmódra. Vannak, akik egészségügyi okok, és vannak, akik nézeteik miatt döntenek amellett, hogy nem fogyasztanak sem húst, sem állati eredetű terméket, mint például tejet, tojást, vajat vagy mézet. Mivel egyre inkább növekszik a vegetáriánusok és vegánok tábora, a professzor szerint a legnagyobb gyorséttermi láncok, mint a McDonald's vagy a Burger King, illetve a nagy élelmiszerláncok (Magyarországon a Lidl vagy az Aldi) sem tehetik meg azt, hogy ne áruljanak olyan „hústermékeket”, amelyek növényi alapanyagokból készülnek. Sőt Popp József azt is hozzátette, hogy már nagy húsipari vállalatok is beszálltak a növényi alapú (például borsó, lencse vagy búza) hústermékek előállításába.
A vegahúsok vagy más néven vegaburgerek vagy húsanalógok 2021-ben a globális húspiac 0,5 százalékát tették ki, és a vegahús iránti kereslet pedig egyre csak növekszik, főleg Észak-Amerikában, Európában és az Egyesült Királyságban. A vegahúsok előállításában a professzor szerint a legnagyobb kihívás azt jelenti, hogy a gyártók visszaadják a véres hús élményét.
A növényi alapú élelmiszerek forgalmazásával foglalkozó amerikai Impossible Foods vastartalmú molekulákat, és a szintén amerikai Beyond Meat céklalevelet és almasavat használ, hogy a véres hús érzetet, élményt adják a fogyasztónak.
A vegahúsok alapját génmódosított mikroorganizmusok adják. Az előállítási eljárás egyébként nagyon hasonló a joghurt, sör vagy a sajt fermentációjához. A professzor ehhez azt is hozzátette, hogy jelenleg több mint száz startup foglalkozik olyan technológia kifejlesztésével, amivel vegahúst lehet előállítani. Magyarországon jelenleg három ilyen cég van: Foodcontrol, Plantcraft és 827Market.
Szarvasmarhák őssejtjeiből készül a laborhús
A vegahúsok mellett Popp József előadásának másik főszereplője a laboratóriumi hús volt, más néven tiszta hús. „Élő állatból származó szövetet tenyésztenek, semmi köze a műhúshoz” – magyarázta a professzor. A laboratóriumi hús előállításához szarvasmarhákból őssejteket nyernek ki, amiket bioreaktorokba (azaz rozsdamentes acéltartályokba) tesznek, majd különböző tápanyagokkal táplálnak (szénhidrát és aminosavak). Illetve növekedés serkentő anyagot is adnak hozzá, hogy zsírrá, izommá és kötőszövetté alakuljanak mindössze hat hét alatt. „A végtermék darált húsra hasonlít, ezért burgerhúsnak tökéletes, viszont rántott húst és steaket még nem lehet előállítani, de dolgoznak rajta fejlesztők” – mondta a professzor.
„Egy szarvasmarhából vett szövetmintából, húszezer szarvasmarha levágásából származó húst tudnak előállítani”
– tette hozzá a Popp József.
A hús mellett laboratóriumi körülmények között képesek előállítani már tejet, állati bőrt, tojást és vegán majonézt is. Popp József előadásán az is kiderült, hogy laboratóriumi húst egyelőre egy helyen lehet kapni: Szingapúrban 2021 óta, miután az amerikai Eat Just nevű cég megkapta az engedélyt, hogy forgalmazhasson laboratóriumi körülmények között előállított húst. A professzor szerint a laboratóriumi hús tömeggyártása még messze van, mivel rengeteg egészségügyi szempontnak kell megfelelnie egy-egy laborhúst előállító cégnek. Illetve az is akadályozó tényező, hogy laborhúsok idővel, bizonyos mértékben kiszorítanák az állati húst a piacokról, ami viszont nagy mértékben visszavetné a nagy húsipari vállalatok bevételeit.
A professzor szerint jelenleg Izrael áll a legközelebb ahhoz, hogy engedélyeztesse a laboratóriumi körülmények között előállított hús forgalmazását, az Egyesült Államokban is megkezdődtek már az engedélyeztetési folyamatok. És ami Európát illeti, a professzor azt mondta, hogy Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság új élelmiszerekről szóló rendelete ugyan tartalmazza a laboratóriumi hús előállítását, tehát gyártani lehetne, viszont jelenleg nincs olyan vállalat, aki a hatóságnál kérvényezte volna, hogy laboratóriumi húst állíthasson elő.
Popp József az előadás végén azt mondta, hogy a kutatások szerint 2040-re az összes húsfogyasztás 60 százalékát a vegahúsok, laboratóriumi húsok teszik majd ki. Viszont számolni kell azzal, hogy ezeknek az alternatív élelmiszereknek az előállítása nagyon költséges. 2021-ben 22-116 dollár (ami forintba átszámolva körülbelül 8600 – 46 000 forint) között mozgott a laboratóriumi hús előállítása kilogrammonként, de Popp József szerint ez 2030-ra 6-17 dollárra csökkenhet.
Popp József alternatív élelmiszerekről szóló előadása visszanézhető az MTA Youtube-csatornáján.
