Egyre többen tesznek félre, a válság elhozhatja a tudatos pénzügyi tervezést
2022. november 9. – 13:31
A mának élést felváltja a tudatosabb tervezés, ezt mutatja, hogy egy év alatt 40-ről 48 százalékra emelkedett a pénzpiaci megtakarításokkal rendelkezők aránya – mondta Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a pénzintézet legújabb öngondoskodási felmérését bemutató sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.
Az MTI tudósítása szerint Kovács azt mondta, hogy a válságra az emberek részben spórolással, részben a megtakarításaik növelésével reagáltak, így készülnek fel a következő hónapok nehézségeire. Megnőtt a népszerűsége az életbiztosításoknak, az egészségpénztári befizetéseknek és az egészségbiztosítási termékeknek is, ami szintén a biztonságra való törekvést mutatja.
A pénzintézet öngondoskodási indexe rendkívüli módon 3 ponttal 37-re emelkedett stagnálást követően. Ennek a hátterében a megtakarítások növekedésén túl például az energiával és a benzinnel való spórlás is megtalálható. Kovács úgy fogalmazott, hogy
a pénzügyi tudatosság növekedése új jelenség, a Covid alatt a megtakarítási szokások változása nem volt tapasztalható.
Nagy változásnak nevezte, hogy rövid távra komolyabban tartalékolnak az emberek: első helyre került a célok közül a váratlan helyzet, erre az emberek 36 százaléka tesz félre, 31 százalék a gyermekek jövőjére spórol, míg a harmadik helyre a lakás- és házfelújítás került.
A rövid távra, első sorban néhány hónapra megtakarítók mellett az öt-tíz évre előre tervezők aránya is jelentősen, 8-ról 13 százalékra nőtt.
A gazdaság brutális inflációs nyomás alatt van, ezt jelzik egyébként a szerdán kiadott friss adatok is, amely szerint rekordmagas, 21,1 százalék volt az infláció októberben. A megkérdezettek 76 százalékának jelentősen, 19 százaléknak, ha nem is nagy mértékben, de nőttek a költségei; a legdrasztikusabban az élelmiszerárak és a rezsikiadások emelkedtek, de a közlekedés területén, a vendéglátásban és az építőanyagok piacán is jelentős a drágulás. A kutatásban részt vevők 95 százaléka változtatott fogyasztási szokásain, 37 százalék kisebb mértékben, 26 százalék nagyon jelentősen csökkentette kiadásait.
A beszámoló szerint a spórolás és a fogyasztás visszafogása a válaszadók 55 százalékára nagyon, 41 százalékra pedig valamennyire jellemző; az emberek leginkább a nagyobb kiadásokról – autóvásárlás, felújítás és utazás – mondanak le. A megkérdezettek 25 százaléka tervezi, hogy plusz munkát vállalna a bevételei növelése érdekében; a tartalékok felélése és a hitelfelvétel egyelőre nem jellemző a lakosságra.
Kovács szerint ahogy a Covid-járvány előrelépést hozott a digitális ügyintézés elterjedésében, úgy reményeik szerint a jelenlegi válság a pénzügyi tudatosságban eredményezhet nagyobb ugrást. A régióban az emberek nagy része még mindig mástól, az államtól várja, hogy megoldja a problémáit, miközben tudja, hogy az öngondoskodás milyen fontos. A kutatás reprezentatívnak számít: országos szinten 1500, bankkapcsolattal rendelkező 18-70 év közötti ügyfél megkérdezésével zajlott szeptemberben.