A Fidesz-szavazók körében sem aratott nagy sikert a brüsszeli szankciókat bombaként ábrázoló plakát
2022. november 7. – 09:50
A Népszava megbízásából készített októberben reprezentatív kutatást a Publicus Intézet. A felmérésben az intézet munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy mi az emberek véleménye a brüsszeli szankciókat bombaként ábrázoló plakátokról, illetve arról is megkérdezték a résztvevőket, hogy mit gondolnak a magyar kormány legújabb nemzeti konzultációjáról, ami a válaszadók több mint fele, egészen pontosan 65 százaléka szerint haszontalan, és csupán 31 százalék szerint hasznos. A kutatás szerint a konzultációval kapcsolatos véleményeket a politikai hovatartozás is meghatározza. A felmérés szerint ugyanis a Fidesz-szavazók négyötöde hasznosnak, míg az ellenzékiek 96 százaléka haszontalannak tartja a konzultációt. A felmérést októberben készítették, 1007-en vettek részt benne.
Arra a kérdésre, hogy valójában mennyibe is fáj a magyar államnak a konzultáció kivitelezése, kevesen tudták a helyes választ. A Miniszterelnökséget vezető minisztertől, Gulyás Gergelytől úgy tudjuk, hogy a konzultáció kivitelezése 6-7 milliárd forintba kerül. A válaszadók mindössze 27 százaléka gondolta úgy, hogy a konzultáció költségei meghaladják az 5 milliárd forintot, 10 százalékuk pedig azt jelölte meg, hogy kevesebb mint 1 milliárd forintba kerül.
A kutatás résztvevőit arról is megkérdezték, hogy mit gondolnak a nemzeti konzultációt hirdető bombás plakátokról:
A válaszadók mindössze 2 százalékának tetszenek a bombás plakátok, míg 48 százalékuknak egyáltalán nem tetszenek. A válaszadók 10 százaléka a felmérésben azt nyilatkozta, nekik erről nincs véleménye, 32 százalékuk még nem találkozott ilyen plakátokkal.
A bombákat ábrázoló plakátok a kormánypárti szavazók körében sem arattak túl nagy sikert. A fideszes szavazókon belül is kétszer akkora az a tábor, akinek nem vagy inkább nem tetszenek a szankciókat bombaként illusztráló plakátok, 53 százalékuk pedig azt állította, hogy eddig nem látta az ominózus plakátokat.
A plakátokról csupán a válaszadók 7 százaléka gondolja azt, hogy azok nagyjából pontosan ábrázolják a helyzetet. Ezzel szemben a válaszadók háromnegyede, 74 százaléka úgy véli, hogy inkább hamis képet adnak a valóságról. A kutatásból az is kiderül, hogy még a kormánypárti szavazók egy része, pontosan 23 százaléka is úgy gondolja, hogy a plakátok torzítják a valóságot.
A konzultáció részeként megkérdezték az emberek véleményét az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciókról is. 25 százalék azt válaszolta, hogy a szankciók többségével egyetért, míg 13 százalék a többségükkel nem, 24 százalék egyikkel sem. A kormánypárti szavazók 56 százaléka tartozik az „egyikkel sem” kategóriába. Nem minden válaszadó volt azzal tisztában, hogy a magyar kormány pontosan melyik szankciós csomagot szavazta meg. A válaszadók csupán 47 százaléka jelölte be válaszként, hogy a magyar kormány mindegyik európai szankciós csomagot megszavazta. 26 százalék azt válaszolta csak egy részüket szavazta meg, 12 százalékuk pedig úgy tudta, hogy egyiket sem.
A Publicus Intézet ezenkívül rákérdezett az inflációra is. Az emelkedő élelmiszerárakért a válaszadók 88 százaléka az elszálló energiaárakat, 87 százalék a gyenge forintot, 79 százalék az elhibázott gazdaságpolitikát, 60 százalék a kereskedők ármegállapítási módszereit tette felelőssé, 57 százalék pedig a brüsszeli szankciókat. Az intézet szerint a kormánypárti szavazók 43 százaléka is azt válaszolta, hogy az elhibázott gazdaságpolitika okolható az élelmiszerárak drágulásáért. Amikor azonban arról kérdezték őket, hogy a brüsszeli szankciók okolhatók-e az inflációért, 90 százalékuk válaszolt igennel.
