Medián: A Fidesz szavazótábora csökkent, az ellenzéké nem nőtt

2022. november 02. – 11:55

Másolás

Vágólapra másolva

A Fidesz szavazótábora az elmúlt fél évben 9 százalékponttal csökkent, de a kormánypárttól eltávolodott szavazók nem az ellenzékhez szegődtek, hanem a párt nélküli, „bizonytalan” szavazók számát gyarapították – derült ki a Medián friss közvélemény-kutatásából, amit a HVG tett közzé. Az is kiderült a felmérésből, hogy a magyarok kétharmada szerint „rossz irányba mennek a dolgok” az országban.

Az április végén mért 48 százalékos eredményhez képest, a Fidesz október közepén 39 százalékon állt. A második legerősebb párt a Demokratikus Koalíció (áprilisban 7, októberben 9 százalékon állt), viszont a legnagyobb ellenzéki párt szavazótábora is jóval kisebb a bizonytalanoknál: áprilisban 15, októberben már 23 százalék válaszolta, hogy nem tudja kire szavazzon, vagy nem is szavazna. Az ellenzéken belül a támogatói aktivitásában is ki tud tűnni a DK, 86 százalékuk mondta, hogy egy „most vasárnapi” választáson biztosan elmenne szavazni, miközben a többi ellenzéki párt hívei esetében ez az arány átlagosan csak 73 százalék.

A felmérést október 15. és 21. között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,5 százalék.

A Medián elemzése szerint a Fideszt az is erősíti, hogy a potenciális ellenzéki voksok egyre több párt között oszlanak meg. A most az erősebbek közé tartozó kis pártok közül a Mi Hazánk és a Kutyapárt (októberben mindkét párt 7 százalékon állt) például már az áprilisi választásokon sem vett részt az ellenzéki összefogásban.

A Medián kísérleti jelleggel azt is felmérte a pártpreferencia-kérdésnél, hogy a választható pártok támogatottságát mennyiben befolyásolja a pártelnök vagy az ismertebb társelnök személye. Az 1000 fős minta egyik felének nemcsak a választható pártok nevét sorolták föl, hanem a pártelnök vagy az ismertebb társelnök nevét is. „Kiderült, hogy a kétféle kérdezésmód némileg eltérő eredményt hoz: a kevéssé ismert Nép Pártján Mozgalom támogatottságának jót tesz, ha a válaszadók megtudják, hogy Jakab Péter vezeti, ezzel szemben a DK és a Momentum egy hajszállal kevesebb szavazatot kap, ha Gyurcsány Ferenc, illetve Gelencsér Ferenc neve is elhangzik”.

A vezető tisztséget betöltő ellenzéki politikusok népszerűségi listáján az LMP-társelnök Ungár Péter vezet 43 százalékkal (ennek az lehet az oka a Medián szerint az, hogy a politikus a kormánypárti szavazók körében is elfogadottabb, mint versenytársai), őt követi Karácsony Gergely főpolgármester (34 százalék) és Dobrev Klára (33 százalék).

Az elmúlt fél év során nyolc százalékkal csökkent az EU-tagság támogatottsága: 88 százalékról 80-ra. A csökkenés a Fidesz-szavazók körében 13 százalékpont (83-ról 70-re), a Mi Hazánk szavazóinál 14 (70-ről 56-ra), a többi ellenzéki körében változatlanul 98 százalékos az EU-tagság támogatottsága, de a „teljes mértékben” támogatók aránya is visszaesett, 86-ról 78 százalékra. A „bizonytalan” szavazók körében a visszaesés 10 százalékpont (90-ről 80-ra).

Amiben a legnagyobb egyetértés van az országban, az az, hogy nem jó irányba mennek a dolgok. Arra a kérdésre, hogy „Ön szerint általában véve Magyarországon jó vagy rossz irányba mennek a dolgok?” a válaszadók 63 százaléka válaszolta, hogy rossz irányba, és csak 31 százalékuk mondta, hogy jó irányba (ez az arány áprilisban még 45-51 volt).

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!