Az MTA arra kéri a kormányt, kezdjen végre valamit a közoktatással

„Változás kell ahhoz, hogy a közoktatás helyzete kedvező irányt vegyen. A Magyar Tudományos Akadémia szorgalmazza ennek a változásnak az elindítását. Kérjük a Kormányt, hogy ebben – a szakmai szervezetekkel együttműködve – vállaljon vezető szerepet”

– áll az MTA Vezetői Kollégiumának csütörtöki állásfoglalásában, amelyet a közoktatás problémáinak szenteltek. A nagy múltú tudományos intézmény operatív testülete szerint az oktatási rendszer mai rendkívüli válsághelyzete súlyos kockázatokat hordoz magában, „de esélyt is kínál egy régóta várt fordulatra, amely a hazai közoktatást hosszú távú fejlődési pályára állíthatja”.

A fordulat nélkül azonban „elvész az esélye annak, hogy közoktatásunk betöltse feladatát, azaz olyan állampolgárokat neveljen, akik eligazodnak modern világunkban, megállják helyüket a 21. század munkaerőpiacán, képesek önállóan gondolkodni és véleményt alkotni, etikus döntéseket hozni, alkalmasak az önképzésre, az életen át való tanulásra, ugyanakkor felelősséget éreznek szűkebb és tágabb közösségük iránt”.

Az MTA Kollégiuma azt írja, a közoktatás színvonala meghatározza az ország hosszú távú alkalmazkodóképességét és sikerességét, ezért

„az oktatási rendszer fejlesztése egyszerre morális kötelesség és gazdasági racionalitás”.

Szerintük a „jelenlegi helyzet nem tartható fenn”, kiváló oktatási rendszer nélkül nem tudunk lépést tartani térségünk országaival, még kevésbé valósulhat meg a felzárkózás a fejlett nyugati vagy az ugrásszerűen fejlődő távol-keleti országokhoz. Úgy vélik, a a problémák egy része orvosolható a közoktatás költségvetésének jelentős bővítésével, tanárbér-emeléssel, és azzal, ha vonzóvá teszik a pedagógusi életpályát. De teljesen új közoktatási koncepció is szükséges az MTA vélekedése szerint, amely minden résztvevő bevonásával készül, és egy „nemzet emberi erőforrás-gazdálkodására vonatkozó új ”társadalmi szerződést„” jelent.

Csütörtökön egyúttal kiküldték a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának állásfoglalását is. Ebben szerepel többek között, hogy „diákjaink problémamegoldó képességének szintje már a fejletlen országokéhoz közelít, az iskolai teljesítmények családi háttér általi meghatározottsága tekintetében pedig a világ legproblematikusabb országai közé tartozunk”. A dokumentum tartalmazza még a pedagógus életpálya helyzetének rendezéséről szóló, részletesen kifejtett MTA-javaslatokat. Ezek két pillér köré épülnek:

• a fizetések rendezése és a bérek hosszútávú értékállóságának biztosítása;
• a pedagógusok hatékony munkájához szükséges feltételek megteremtése: rendszerszintű problémák megoldása.