Oktatási jogok biztosa az iskolai listázásokról: Senkit nem érhet hátrány, mert elment vagy nem ment el tüntetni

2022. október 07. – 14:19

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Az oktatási jogok biztosa több jelzést is kapott arról, hogy az október 5-én szervezett tüntetések után az iskolákat fenntartó tankerületek kérték az iskoláktól a tüntetéseken részt vevő diákok és tanárok névsorát. Másutt tanárok listát készítettek azokról a diákokról, akik nem vettek részt a tüntetéseken.

Aáry-Tamás Lajos közleményében azt írja: a tanulót, a pedagógust és a szülőt nem érheti hátrány politikai meggyőződése, annak jogszerű kinyilvánítása vagy az attól való tartózkodás miatt. Ilyen jogsértő helyzetet idéz elő például, ha az iskolában nyilvánosságra hozzák, hogy ki vett részt és ki nem vett részt a megmozduláson. Jogsértés lehet bármilyen listázás azokról, akik kockás ingben jelennek meg vagy azokról, akik nem.

Az oktatási jogok biztosa leszögezi: a tanuló és a szülő nem hozható olyan helyzetbe, amely politikai meggyőződésének feltárására vagy nézeteivel ellentétes cselekvésre készteti, vagy arra, hogy véleménye jogszerű kinyilvánításától tartózkodjon. Késztetésnek minősül az is, ha a tanuló vagy a szülő alappal tarthat attól, hogy hátrány éri azért, mert valamit tesz, vagy nem tesz.

„Arra kérem a minisztert, az államtitkárt, minden fenntartót és intézményvezetőt, pedagógust, diákot és szülőt, hogy segítsék a mindannyiunk számára fontos demokratikus értékek érvényesülését az iskolákban”

– írja Aáry-Tamás Lajos.

Az ombudsman még néhány fontos üzenetet fogalmaz meg levelében:

  • „A jog zsinórmértékül szolgál a viták rendezéséhez. Ha az érintettek ismerik e szabályokat, demokratikus keretek között oldhatják fel konfliktusaikat. A jog ismerete és alkalmazása nélkül a viták rendezésének az alapja a hatalom, a pozíció, az indulat, az erkölcs, az ízlés lesz.”
  • „Számos magánvitát lehet ezen értékek mentén lefolytatni és lezárni, de nem a
    közszolgáltatásban. A demokrácia egyik alappillére a jog uralma. Az iskola pedig a demokrácia része, ezért is érvényesülniük kell mindazon elveknek, értékeknek, amelyeket alkalmazunk az életünk számos más területén. Az oktatás közügy, tehát a demokratikus közjogi vita részévé kell válnia. Ha a vita kizárólag az oktatáspolitikusok és a pedagógusok között zajlik, az lehet érdekes, termékeny is akár, mégis kimaradnak belőle azok, akiket leginkább érint: a gyermekek, a szülők vagy a leendő szülők. A választópolgárok maradnak ki, akik beleszólhatnak abba, hogy képviselőik a rendelkezésre álló helyi, országos vagy uniós pénzeket hogyan használják fel a különböző közszolgáltatások megszervezésére és működtetésére, feladatok ellátására.”
  • „Az oktatásról sokan, sokszor fogunk vitázni. Minél többen és minél többet vitázunk, annál közelebb juthatunk a jó megoldásokhoz. De a hangsúly mégis a vitán van. Nem attól vagyunk ugyanis demokraták, hogy megtaláltuk a megoldást, hanem attól, hogy folyamatosan keressük azt. Ezen vitáknak azonban van egy fontos feltétele: el kell fogadnunk a másik felet partnernek. Ez pedig bizalom nélkül nem megy.”
  • „A vita akkor értelmes, ha információk birtokában vagyunk és közös célunk a jó megoldások folyamatos keresése, a rossz döntések korrekciója a jog keretein belül, a jog szabályainak betartásával. Az ilyen együttműködés bizalmat kelt az állampolgárban, az egyén és az állam számára egyaránt kifizetődő ez a bizalom. Szabad társadalomban – mint amilyen a magyar – az együttműködésnek nincs alternatívája.”
  • „Magyarország Alaptörvénye szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog megilleti a pedagógust, a szülőt és a gyermeket egyaránt, gyakorlásának nincs életkori korlátja. Fontos eleme ennek az alkotmányos alapjognak, hogy önkéntesen gyakorolható.”
  • „Az önkéntesség éppen az iskolában a leginkább védendő eleme e jognak, hiszen ez egy hierarchikus viszonyokra épülő közösség. Tagjai: tanulók, szülők, pedagógusok, intézményvezetők, fenntartók és minisztériumok, e csoportok egymással külön-külön is kapcsolatban állnak. Ezekre a kapcsolatokra jellemző a kölcsönös függőségi viszony, mindez jelentős hatással van a jogok érvényesülésére. Az iskolában egyrészről az igazgatónak és a
    tanároknak, másrészről a tanulóknak a pozíciója nem egyenlő, a tanulók az iskolai nevelés és oktatás számos területén az iskolai vezetéstől és a pedagógusoktól függőségi viszonyban vannak. Nem hagyható figyelmen kívül az iskolai közösség zártságának hatása sem, hiszen e közösségben az oktatási szereplők kötelezően és egymásra utaltan vesznek részt.”
  • „A gyermekek, tanulók kevésbé tudják jogaikat érvényesíteni, tehát védtelenebbek a jogsértésekkel szemben.”
  • „A köznevelési törvény mind az iskola, mind a tanár oldalán kötelezettségként fogalmazza meg, hogy tájékoztatása tárgyilagos és többoldalú legyen anélkül, hogy saját álláspontja elfogadására kényszerítené a gyermekeket.”


Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!