Gulyás Gergelyt a csütörtöki kormányinfón arról is kérdezték, lesznek-e újabb lakossági energiahatékonysági pályázatok ablakcserére, szigetelésre, háztartási gépek cseréjére vagy másra. A Miniszterelnökséget vezető miniszter erre azt mondta, az állami pályázatok mellett jelenleg a piacon is vannak ilyen ajánlatok háztartási gépek, például hűtőszekrények cseréjére. Gulyás aztán így folytatta:
„Senkit nem beszélnék le, ezzel jelentős energiatakarékosság elérhető, ez nem vitás, de ami alapvetően és érdemben segít, az a split klíma. Tehát senkit nem beszélnék le arról, hogy egy öreg hűtőt lecseréljen egy újra, mert ezek mind segítenek. De ami ma a gázfűtés kiváltásánál valóban nagyságrendi segítséget jelent, az a split klíma beszerelése. Nézzük, hogy mennyi áll rendelkezésre, és lehet, hogy fogunk a split klímára vonatkozóan ilyen programot hirdetni.”
Miután az áram ára „csak” a duplájára, a földgázé viszont a nyolcszorosára emelkedett, egyre többször merül fel, hogy jobban megéri árammal, mint gázzal fűteni. Nem mindegy persze, milyen villanyfűtésről beszélünk. Nézzük, mi szól a split klímák mellett.
Nem minden klíma fűt jól
A split klímák nevüket onnan kapták, hogy a berendezések osztottak, tehát egy beltéri és egy kültéri egységből állnak. Ezeket szinte mindenki ismeri, hiszen nyáron a legtöbb lakást, irodát, üzletet ilyenekkel hűtjük.
Ezek a berendezések ugyan ma már szinte mind alkalmasak fűtésre is, de nem mindegy, mennyire képesek egy lakás tartós, téli fűtésére. Fontos ezért, hogy ha télen a fűtésre is akarjuk használni a klímát, akkor kifejezetten erre optimalizált típust érdemes választani. Ezek jellemzően drágábbak a hagyományosan csak hűtésre használt klímáknál: egy-egy ilyen berendezés teljesítménytől és műszaki jellemzőktől függően 300-500 ezer forintba kerül.
Ezeknél a berendezéseknél a kültéri egység is téliesített, azaz a fagy nem tudja tönkretenni a hőcserélőt vagy a ventilátort, a gép képes leolvasztani a jeget és elvezetni a vizet. Az ilyen berendezések jobban bírják a folyamatos működést, folyamatos fűtésre tervezték őket.
Kiegészítő vagy önálló fűtésre
El kell dönteni azt is, hogy a klímát kiegészítő vagy önálló fűtésre akarjuk használni. Az egyik opció, hogy fával-gázzal 18-20 fokra fűtjük fel a lakást, majd a klímával néhány helyiségben gazdaságosan tudjuk tovább emelni a hőmérsékletet 24-25 fokra.
Választhatunk olyan megoldást, hogy csak a klíma adja a lakás fűtését, de ez költségesebb és több szempontból sem a legoptimálisabb. Ugyan ma már vannak olyan típusok, amelyek -30 fokban is jól teljesítenek, még ha Magyarországon ritka is az ilyen hideg, de nagyon nagy hidegben jellemzően csökken a klímák hatásfoka. Ilyenkor ráadásul több helyiségbe kell telepíteni beltéri egységet, ami jelentősen megdobja az induló költségeket. Előfordulhat az is, hogy nem lehet mindenhova klímát felszerelni, így a vécébe vagy a fürdőbe más megoldást kell találni. Cserébe viszont nem kell engedélyeztetni a kiépítést, és egy hagyományos központi fűtési rendszer telepítéséhez képest még így is olcsóbban lehet kijönni.
A jól megválasztott split klímáknak a fűtés esetén kiváló a hatékonysága. Egy hagyományos elektromos radiátor vagy hősugárzó 1kWh elektromos áramból 1 kWh fűtési energiát képes előállítani. A modern fűtőklímák ezzel szemben hőszivattyús elven működnek, és a felvett áramenergia sokszorosát képesek visszaadni fűtőenergiaként. Egy 2.5 kW-os klíma óránként kb. 0,6 kW áramot fogyaszt, azonban a hőleadása ennek a sokszorosa, akár több mint 5,1 szerese (A+++) is lehet. Még a kondenzációs kazán hatékonysága sem ilyen jó. Még tovább javíthatunk a helyzeten, ha a ház tetejére napelemet szerelünk, és azzal termeltetjük meg a fűtéshez szükséges áramot. Saját gázt biztos nem tudunk kitermelni otthon.
Távolból is szabályozható, de zavaró lehet a zaj
Több egyéb előnye is lehet a fűtésre használt split klímáknak. Komfortos a használatuk, jól szabályozhatók, programozhatók, akár távolból is vezérelhetők. Érdemes ugyanakkor belekalkulálni a karbantartás költségeit: itt évente kétszer is hívhatunk szakembert, egyszer a fűtési szezon elején, egyszer annak végén. Érdemes azzal is számolni, hogy ha több egység működik a lakásban, akkor a karbantartási költség már több tízezer forint is lehet, míg egy gázkazánt egy évben csak egyszer kell átnézetni.
A klímák szűrik a levegőt, és párátlanítják a helyiségeket. Emiatt – ahogy más fűtésnél is – száraz lehet a levegő a lakásban, ezért érdemes mellette párologtatni. Zavaró lehet, hogy a klímák mozgatják a levegőt, és egy hideg helyiség felfűtésekor először az általuk hajtott hideg levegőt érezzük meg.
Bár a legújabb típusok zaját már jelentősen sikerült csökkenteni, hozzá kell szokni hogy nagyobb fokozaton bizony hangosak tudnak lenni. Éjszaka például különösen zavaró lehet, ha a fűtésre használt, beprogramozott klíma újra és újra bekapcsol.
Plusz egy előny, hogy megfelelő hatásfokú split klímához a fűtési időszakban kedvezőbb árú, H-tarifás áramot igényelhetünk, mivel ezek a berendezések megújuló energiaforrásból képesek fűteni, valójában kis teljesítményű hőszivattyúnak minősülnek. A H-tarifás áram díja megegyezik a köznyelvben éjszakai áramnak hívott B-tarifával. A H-tarifa a fűtési időszakban október 15-től a következő év április 15-ig használható 0-24 órában. A H-tarifáról és az igénylés feltételiről a részletek az MVM oldalán olvashatók.
(A rövid összefoglalóhoz felhasználtuk a Kiszámoló.hu és a Klímaprofi.hu cikkeit.)