Az óvoda telkén üzemeltet jurtaszállást egy fideszes önkormányzati képviselő Felsőörsön

„Röviden arról van szó, hogy van egy »senki földje« az óvoda és köztem” – a jegyzőkönyv szerint dr. Pásztor István ezzel a mondattal vezette elő 2017. november 21-én Felsőörs gazdasági bizottságának ülésén, hogy a feleségével együtt bérelni szeretne egy 700 négyzetméteres területet a saját telke szomszédjában, hogy ott felépíthessen egy jurtát, amit aztán családi vállalkozásban, szálláshelyként üzemeltetne. Pásztor azt is kifejtette, hogy „rossz helyen van a kerítés”, és már évek óta ő használta ezt a részt, de sajnos nem tudta elbirtokolni, viszont egy pályázati lehetőség miatt sürgős lett az ügy rendezése, ezért előbb bérelné, később pedig meg is vásárolná a földdarabot.

Bár az óvoda udvarának kerítésén kívül esett, a szóban forgó terület a valóságban nem a „senki földje” volt, már ekkor is pontosan lehetett tudni, hogy önkormányzati tulajdonban van, és hivatalosan a Miske Óvoda udvarához tartozik. Ezzel egyébként már a saját telke megvásárlásakor is tisztában volt maga Pásztor is, aki helyi szinten a Fidesz–KDNP színeiben politizál, korábban (2010 és 2014 között) is önkormányzati képviselő volt, és 2019 óta ismét az. A 2017-es bizottsági ülésen pedig nemcsak kérvényezőként, de a gazdasági bizottság tagjaként is jelen volt. Bár a személyes érintettsége miatt nem szavazott ebben a kérdésben, a jegyzőkönyv tanúsága szerint akkor is a teremben maradt, amikor a bizottság úgy határozott, hogy támogatják a kérelmét, és az eredeti szerződéstervezetben szereplőnél kevesebb bérleti díjat javasolnak.

Másnap a felsőörsi képviselő-testület a gazdasági bizottság javaslatát elfogadva döntött arról, hogy évi 35 (később 70) ezer forintért bérbe adja Pásztoréknak az óvoda telkének „700-800 négyzetméteres” darabját.

Ezután a Pásztor család pályázati pénzből és saját tőkéből húzta fel a betonalapra épített, légkondicionálással is ellátott jurtát, a szálláshely pedig Bárókerti Jurtaporta néven 2019 nyara óta üzemel. A 2022-es szezonban a saját honlapjukon éjszakánként 19 ezer forintért hirdették a jurtát, más oldalakon 24-25 ezer forintos éjszakánkénti áron volt foglalható.

Pásztorék bérleti szerződése annak idején kevés visszhangot keltett a faluban, de ahogy az elmúlt években megnőtt Felsőörs lakossága, egyre többféle dolgot (például felsőtagozatot a helyi iskolában, zebrát egy forgalmas úton) kezdtek el hiányolni a helyiek. A jurtaügy a kiélesedő konfliktusok közepette kezdte el szúrni több felsőörsinek a szemét, aztán egyéb helyi problémáknak, a falu vezetésével szemben megfogalmazott kritikáknak is a szimbólumává vált. Mielőtt azonban ennek a részleteiben elmerülnénk, érdemes kicsit messzebbről indulni, és megismerni magát a falut.

Ideális fekvésű

Ha az ember Budapestről indulva Veszprém és nem Balatonalmádi felől érkezik meg Felsőörsre, akkor először egy focipálya tűnik fel a falu névtáblája mögött, aztán dimbes-dombos tájon kanyargó, csendes utcákon keresztül, rendezett házak között vezet az útja a falu szívébe, ahol egy román kori templom is található. A falu első pillantásra takaros, bár nem festői szépségű. Noha nem közvetlenül a Balaton partján fekszik, az elmúlt években felkapottá váló Balaton-felvidékiség innen is, onnan is visszaköszön, például a vörös homokkőből készült kerítéseken. Aztán továbbhaladva az is feltűnik, hogy a megfelelő utcák megfelelően tájolt kertjeiből azért elég pazar kilátás nyílik, akár a tóra is.

Talán ennek is köszönhető, hogy Felsőörs népessége és népszerűsége is töretlenül emelkedett az elmúlt évtizedekben, egy friss elemzés szerint az ötödik legkeresettebb tóparti település volt idén nyáron az ezer eladó nyaralóra vetített érdeklődések alapján. Még a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak is van itt egy egyre gyarapodó vidéki birtoka: innen beköszönve üzente meg Orbán a magyaroknak egypár éve, hogy „Több Balaton, kevesebb Brüsszel”. A falu lakossága a nyolcvanas évekig 800–900 fő között mozgott, de a kilencvenes évek óta folyamatosan emelkedik, 2019-re meg is duplázódott, mára több mint 1800-an lakják. Ezzel párhuzamosan pedig az is megfigyelhető, hogy az elmúlt évtizedben egyre emelkedett a felsőörsi ingatlanok ára is.

A helyiek ugyanakkor mással magyarázzák Felsőörs népszerűségét: szerintük nem a Balaton-felvidék felkapottsága adja a falu vonzerejét, sokkal inkább az, hogy az ideális fekvéséből adódóan egyszerűen tényleg jó itt élni.

„Felsőörs a Veszprém–Almádi–Füred-szentháromságnak pont a közepén fekszik, autóval tíz-tizenöt perc alatt bármelyik városban ott van az ember, de a buszok is sűrűn járnak, miközben itt elég nyugodt az élet, szép a táj, hát persze hogy egyre többen akarnak ideköltözni”

– magyarázza egy nyugdíjas, magát tősgyökeres felsőörsinek valló asszony. Ehhez gyorsan hozzáteszi azt is, hogy szerinte egyszer minden tősgyökeres gyüttment volt. A mellette álló, évtizedekkel korábban ideköltözött barátnőjét ennek szellemében szintén „igazi felsőörsi”-ként jellemzi. A barátnők abban is egyetértenek, hogy nem az számít, ki, mikor és honnan került ide, hanem az, hogy milyen hosszú távra tervez Felsőörsön élni, és hogy hajlandó-e a falu érdekeiért (is) tenni.

Családbarát falu

Az elmúlt években ideköltözők között sok a nagycsaládos, azok az újonnan érkezők, akikkel beszéltünk, a falu kedvező fekvése mellett leginkább azt emelik ki, hogy Felsőörs ideális hely a gyerekek felnevelésére is. Se nem alvófalu, se nem üdülőhely, van saját közösségi élete, bölcsődéje, óvodája sőt még általános iskolai alsó tagozata is, és ami még fontosabb, sok gyerek él itt – magyarázzák. Találkoztunk olyan szülőkkel, akik egy felkapottabb balatoni településről kimondottan azért költöztek Felsőörsre, hogy a gyerekeik ne olyan helyen nőjenek fel, ahol esélyük sem lenne helyben barátkozni a saját korosztályukkal.

Felsőörs vezetése maga is azt hirdeti, hogy a falu ideális hely kisgyerekes családoknak, az önkormányzat néhány éve „családbarát” elismerést is kapott, ezt a díjat a falu Fidesz–KDNP-s polgármestere személyesen vette át a Parlamentben. Szabó Balázs büszke a népességnövekedésre és arra is, hogy az általa 2010 óta vezetett faluban a családok harmada három- vagy többgyerekes, a jövő szempontjából pedig kulcsfontosságúnak tartja, hogy a település folyamatosan vonzó legyen a fiatalok és a gyereket vállalók szempontjából.

„Felsőörs azért speciális, mert rengeteg a fiatal betelepülő, és nagyon sok a nagycsaládos. Egy település jövőjét az határozza meg, hogy kell-e bővíteni az intézményi férőhelyeket. Nálunk sosem kellett bezárni semmit, sőt férőhelyre van szükség”

– nyilatkozta 2019-ben a megyei lapnak, és ezzel el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, amelynél a jurtaszállás és a felsőörsi demográfiai változások kérdésköre összeér. A népességnövekedéssel együtt ugyanis a felsőörsi Miske Óvoda is bővült az elmúlt években: az óvodai férőhelyek számát 60-ról 90-re növelték, 120 millió forintból épült egy új, 12 férőhelyes bölcsődei szárny, és a bölcsődei férőhelyek megduplázása is szerepelt a tervek között.

Így lett a jurtából szimbólum

Az óvoda és a lakosságszám párhuzamos növekedése volt tehát az egyik tényező, amely felhívta a helyiek figyelmét a jurtaügyre, amelyről a bérleti szerződés megkötésekor még kevesen értesültek, de miután a falubeli szóbeszéd felkapta, egyre többeket kezdett zavarni. Bár a polgármester szerint az óvoda udvara jelenlegi állaptában is nagyjából 6000 négyzetméter, és ez bőven elegendő, vannak szülők, akik mégis attól tartanak, hogy ha ilyen ütemben nő a Miske Óvoda és Bölcsőde, előbb-utóbb szükség lehet a jurtaszálláshoz bérbe adott részre is. Mások felvetették, hogy ha van is elég hely, akkor is lehetne inkább közösségi célokra fordítani a területet, vagy legalább magasabb áron bérbe adni. Akadtak olyanok is, akik inkább arra panaszkodnak, hogy

„Pásztorék olcsón húznak hasznot egy olyan területből, ami igazából a faluközösségé kellene hogy legyen, aztán ebből a haszonból majd előbb-utóbb meg is veszik azt, így lesz a közvagyonból egy kis sundám-bundámmal magántulajdon”.

Pásztorék eredetileg valóban jelezték, hogy hosszú távon meg akarják venni az óvodától bérelt területet, sőt még azt is felvetették, hogy a vásárlásig kifizetett bérleti díjat később beleszámíthatná nekik a falu a vételárba, ezt már 2017-ben sem támogatta sem a képviselő-testület, sem a gazdasági bizottság, sem a polgármester. A Telex megkeresésére Pásztor István most azt nyilatkozta, hogy már nem áll szándékukban a terület megvásárlása, mert értik és elfogadják, hogy az eladás nem szolgálná a falu érdekeit. Azt is hozzátette, hogy

„önkormányzati képviselőként a terület eladását ma sem tartanám stratégiailag helyes döntésnek, ezt a területet az óvoda távlati fejlesztési területeként kell fenntartani”.

A falu polgármestere szintén megerősítette lapunknak, hogy a bérbe adott terület továbbra sem eladó. Szabó Balázs szerint a 2017-es bérbeadással az óvoda és az önkormányzat, mint az óvoda fenntartója, csak azt nyilvánította ki, hogy a korábbiaktól eltérően hasznot kíván húzni ebből a földdarabból.

Az idézett lakossági aggodalmakban és rosszallásokban az óvoda ügyén túlmutató szempontok is szerepet játszanak. Az elégedetlenkedők kritikájának fontos eleme, hogy Pásztor István nemcsak párttársa a polgármesternek, de már az egyetemre is együtt jártak, azóta is jó barátok a falu szerint. Többen ennek a jó viszonynak tulajdonítják azt, hogy

• Pásztor István korábban 150 ezer forintos önkormányzati támogatást kapott arra, hogy felújítsa a helyi értéknek számító, vöröskő kerítését;
• Pásztor felesége úgy lett a falu közösségszervezője és könyvtárosa, hogy nem volt ilyen irányú képesítése és tapasztalata sem, miközben akadt nála kvalifikáltabb/tapasztaltabb is az állásra jelentkezők között;
• amikor a jurtaépítéshez szükséges bérleti kérelem megtárgyalása során felmerült a kérdés, hogy mi van, ha az önkormányzatnak később kell ez a terület, maga a polgármester közölte, hogy még akkor is elég „a meglévő terület” (azaz a Pásztorék bérleménye nélküli udvar), ha bölcsődét is építenek az óvoda mellé;
• a polgármester nyíltan támogatta azt is, hogy Pásztorék kérésének megfelelően kevesebb legyen a bérleti díj, mondván, hogy támogatni kell a helyi vállalkozásokat.

Az érintettek ugyanakkor egészen másképp látják az ügyet, szerintük nem a bérbeadás a probléma, hanem az, hogy néhányan a falu jelenlegi vezetése ellen áskálódnak.

Lejárató kampány vagy összeférhetetlenség?

A jurtaügyben cikkünk megjelenése előtt írásban kerestük meg kérdéseinkkel egyrészt a szálláshelyet üzemeltető képviselőt, másrészt Felsőörs polgármesterét is. Mindketten azzal kezdték a válaszlevelüket, hogy a faluban épp lejárató kampány folyik ellenük. Pásztor István csak név nélkül hivatkozott egy „kis létszámú csoportosulásra”, amely „névtelen szórólapokon rágalmazza a falunkért dolgozó önkormányzati dolgozókat és választott képviselőket”. Emellett azt közölte, hogy

a szórólapozók mint gyanúsítottak ellen már bírósági eljárás is folyamatban van.

Szabó Balázs a képviselővel ellentétben konkrétan meg is nevezte, hogy szerinte kik állnak a szórólapok mögött: két korábbi önkormányzati képviselő és néhány társuk, aki „a legutóbbi önkormányzati választási kudarcuk óta minden eszközzel azt próbálják a felsőörsi választópolgároknak bebizonyítani, hogy döntésük, mellyel nem őket választották faluközösségünk képviselőinek, elhibázott volt”. A polgármester ehhez azt is hozzátette, hogy szerinte sem neki, sem a korábbi vagy a mostani képviselő-testületeknek, intézményvezetőknek nincs takargatnivalójuk a jurtaügyben.

Felsőörs polgármestere 2017-ben, a bérbeadás megtárgyalásakor azt mondta, hogy Pásztor István és a felesége ekkor már „sok év óta használta” a Miske Óvoda kerítésen kívüli területét, Pásztor maga az ekkori jegyzőkönyvek szerint elismerte, hogy korábban célja volt az elbirtoklás. A képviselő ma már máshogy meséli a történteket, azt írta a Telexnek, hogy nem használta a bérlés előtt ezt a részt (mivel haszna nem volt belőle), és nem is az elbirtoklás vágya motiválta. Szerinte az egész úgy kezdődött, hogy amikor 2009-ben beköltöztek a frissen épült családi házukba, „rendezett telek szomszédságában” szerettek volna lakni, ezért

„azóta gondoztuk a területet, megtisztítottuk az építési törmeléktől, kiirtottuk a bozótot, fákat ültettünk, és rendszeresen nyírtuk a füvet, kis részét kapáltuk”.

Több falubeli szerint méltatlan, hogy a jurta bérleti díjáról döntő gazdasági bizottságnak annak idején tagja volt Pásztor István, ráadásul bent is volt az ülésen, amikor megszavazták a konkrétan javasolt összeget, illetve azt, hogy javasolják a terület bérbeadását, hiszen a képviselő-testület ennek alapján határozott egy nappal később a szerződés megkötéséről.

A polgármester szerint viszont szó sincs összeférhetetlenségről, mivel Pásztor az ülésen bejelentette az érintettségét, ezért a gazdasági bizottság kizárta a döntéshozatalból. Szabó Balázs azt nem tagadta, hogy Pásztor István jelen volt a szavazáskor, azt viszont hangsúlyozta, hogy a gazdasági bizottság csak javaslattevő volt az ügyben, a döntést ténylegesen meghozó képviselő-testületi ülésen nem vett részt a jurta üzemeltetője. Pásztor valamivel rövidebben, de hasonló érveléssel támasztotta alá, hogy szerinte miért nem merült fel jogi értelemben az összeférhetetlenség.

Bár a 2017-es, eredeti szerződéstervezetben szereplő bérleti díjat Pásztorék kérésére mérsékelték, a polgármester szerint egyáltalán nincs arról szó, hogy „kedvezményes” lenne az ár. Szabó szerint egyébként nem is kifejezetten Pásztorék vállalkozását támogatja az, hogy a falu bérbe adja az óvoda udvarának a szóban forgó darabját, mivel a bérlés lehetőségét nyilvánosan meghirdették, de a felhívásra a területet ekkor már évek óta használó Pásztor családon kívül nem jelentkezett más.

Hat év alatt 315 ezer forintot hozott az óvodának

Abban eltért a polgármester és a képviselő válasza, hogy mennyit fizetnek Pásztorék azért a területért, amelyen a jurta áll. Pásztor a Telexnek azt nyilatkozta, hogy a 2017-ben 70 ezer forintban megállapított bérleti díj az évek során nem emelkedett, de időszerűnek gondolná az emelését, ezért kezdeményezni fogja az összeg felülvizsgálatát.

Szabó viszont arról tájékoztatott bennünket, hogy az összeg eredetileg évi 35 ezer forintban volt megállapítva, ez csak 2019-ben emelkedett a duplájára, miután a jurta elkezdett magánszállásként üzemelni.

Pásztor István a kérdésünkre nem tudta pontosan megmondani, hogy a bérelt területen folytatott üzleti tevékenység mekkora bevételt jelentett a falunak, de becslése szerint „a bérleti díjat meghaladó mértékű idegenforgalmi adó és iparűzési adó bevételt” produkáltak. A polgármester ebben a kérdésben azt közölte, hogy a bérleti szerződés megkötése óta összesen 315 ezer forint folyt be, közvetlenül az óvodának. (Ez az összeg úgy jön ki, ha összesen hat évet fizettek ki eddig, amelyek közül az utolsó három volt dupla áron elszámolva.) Emellett ő is hangsúlyozta a falut „gyarapító” adóbevételeket, de azt nem közölte, hogy ez mekkora összeget jelentett.

A jurtaszállást a Bárókerti Alkotóműhely Kft. üzemelteti, ami Pásztor Istvánnak és feleségének a tulajdonában van, és a cégnyilvántartás szerint 2020 óta veszteséges. A korábbi években 500 ezer és 3 millió forint közötti pozitív adózott eredménye volt, tavalyelőtt azonban 900 ezres, tavaly pedig 1,5 milliós mínusszal zárta az évet, de mivel a kft. nemcsak a jurtakiadással foglalkozik, ezért azt ennek alapján nehéz lenne megmondani, hogy mennyire éri meg az óvodától bérelt területen jurtaszállást üzemeltetni.

Ha abból indulunk ki, hogy a koronavírus-járvány épp ebben az időszakban küldte padlóra a turizmust, az sem lenne meglepő, ha egyelőre nem lett volna jó biznisz a jurta kiadása. Ehhez viszont azt is hozzá kell tenni, hogy a falu bérleti díjon túli bevételei (a sokat emlegetett adóbevételek) mértéke is függ a vállalkozás sikerességétől, vagyis ha kevésbé fut a szekér, a jurta kevesebb pénzt termel Felsőörsnek.