Miklósa Erika operaénekes és Rofusz Ferenc rajzfilmrendező kapta a Magyar Szent István-rendet

Miklósa Erika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas koloratúrszoprán operaénekes, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja és Rofusz Ferenc Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze címmel elismert rajzfilmrendező kapta az idén a Magyar Szent István-rendet a nemzeti ünnep alkalmából, a kitüntetéseket Novák Katalin köztársasági elnök adta át szombaton Budapesten, a Sándor-palotában.

A Magyar Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozat) díjban Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, antropológus, a Magyar Érdemrend nagykeresztje (katonai tagozat) elismerésben Benkő Tibor vezérezredes részesült.

A legmagasabb magyar állami kitüntetésnek számító Magyar Szent István-rend a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. A kitüntetést 2013-tól augusztus 20-án adományozza a köztársasági elnök.

Miklósa Erika 1970. június 9-én született Kiskunhalason. A gimnáziumi tanulmányaival párhuzamosan zene- és énekórákra járt, a zeneiskola hat osztályát két év alatt végezte el, majd a szegedi konzervatóriumban folytatta tanulmányait.

Tizenkilenc évesen egy apróhirdetés nyomán jelent meg énektanárával, Berdál Valériával az Operaházban egy próbaéneklésen. Mozart A varázsfuvolájából az Éj királynőjének áriáját, az operairodalom egyik legnehezebb koloratúrszoprán áriáját énekelte, s minden idők legfiatalabb magánénekesének szerződtették az intézményhez. 1991-ben A varázsfuvola Papagenájaként debütált.

1992-ben elindult nemzetközi pályafutása: Mannheimben mutatkozott be A varázsfuvola Éj királynőjének szerepében, amellyel csakhamar meghódította a világ összes jelentős színpadát Londontól Párizsig, Münchentől New Yorkig, és ő lett a legkeresettebb művész ebben a szerepben, amelyet mára több mint ötszázszor énekelt. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola konzervatóriuma után, 1996-ban külföldön képezte magát: előbb a philadelphiai Academy of Vocal Arts, majd a milánói Scala ösztöndíjasaként.

2020-ban beválasztották a Halhatatlanok Társulatának tagjai közé, 2021-ben Dohnányi Ernő-díjban részesült.

Rofusz Ferenc 1946. augusztus 19-én született Budapesten. A Mafilmnál szerzett díszletfestői és trükkfilmrajzolói tapasztalatokat, 1968-ban került a Pannónia Filmstúdióhoz, ahol fázisrajzolóként, kulcsrajzolóként, animátorként, majd társrendezőként dolgozott. Közreműködött a Gusztáv, a Mézga család, a Kérem a következőt! című népszerű sorozatok elkészítésében, s részt vett a János vitéz című egész estés rajzfilm munkálataiban. Rajzfilmrendezői diplomáját 1971-ben vette át, első önálló rajzfilmjét 1974-ben A kő címmel készítette Nepp József ötlete alapján.

Két év munka után 1980-ban született A légy című, négyperces animációs rövidfilmje, amely több fesztiválon is díjat nyert, 1981-ben pedig – első magyar alkotásként – Oscar-díjat kapott a legjobb animációs rövidfilm kategóriában. Az alkotás egy légy életének utolsó pár percét mutatja be, a világot az ő szemén keresztül látjuk egészen addig, míg agyon nem csapják.

1984-ben Németországba ment, ahol rajzfilmstúdióknak dolgozott, majd 1988-ban Kanadába költözött, Fly Films nevű torontói stúdiójában 1991-től reklámfilmeket, videoklipeket és játékfilmekhez speciális rajzfilmeffektusokat készített. 2002-től ismét Magyarországon él.

A Magyar Szent István-rendet 2013-ban Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszó és Lámfalussy Sándor (1929-2015) közgazdász, bankár, az „euró atyja”, 2014-ben Kertész Imre (1929-2016) Nobel-díjas író és Rubik Ernő Kossuth-díjas építészmérnök, feltaláló, 2015-ben Polgár Judit olimpiai bajnok nemzetközi sakknagymester és Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző-karmester, 2016-ban Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes és Makkai Ádám (1935-2020) Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas költő, nyelvész, 2017-ben Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, 2018-ban Demény Pál György demográfus, 2019-ben Roska Botond neurobiológus kutatóorvos, 2020-ban Szemerédi Endre Abel- és Széchenyi-díjas matematikus, 2021-ben Lovász László Abel-díjas, Széchenyi-nagydíjas matematikus, valamint Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas és Széchenyi-díjas orvos, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke vehette át.