Egy csúnya gyereket sem ölünk meg azért, mert nem szépségkirály

2022. augusztus 19. – 08:23

frissítve

Egy csúnya gyereket sem ölünk meg azért, mert nem szépségkirály
Márfi Gyula aranymiséjét tartja pappá szentelésének 50. évfordulóján a veszprémi Szent Mihály-bazilikában 2017-ben – Fotó: Bodnár Boglárka / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

„Nem kéne mindenben személyes támadást látni” – mondta Márfi Gyula, korábbi veszprémi érsek a Szemlélek.net riporterének, mikor az arról kérdezte, mi a véleménye a főegyházmegye új érseke és a hívek között kialakult konfliktusokról. Márfi új otthonában, Szombathelyen adott interjút, azért itt, mert utódja, az új érsek, Udvardy György a nyáron arra kérte, hagyja el Veszprémet.

„Udvardy érsek atya úgy látta jónak, hogyha állandó egészségügyi felügyelet alatt állok” – mondta Márfi, hozzátéve, hogy valóban szívbeteg, vérhígítót szed, és többször volt már olyan, hogy orrvérzését csak kórházban tudták elállítani. Azonban nem ez volt az új érsek kérésének egyetlen oka, Márfi szerint:

„Úgy gondolta az érsek úr, hogy az is jó nekem, ha az egyházmegye kormányzásától kellő távolságot tudok tartani.”

Márfi 22 évig vezette a veszprémi főegyházmegyét, majd évekig élt Veszprémben nyugdíjasként. Az új érsekkel azután romlott meg a viszonya, hogy Udvardy György összetűzésbe került a hívekkel, akik civil egyesületeket alapítottak, tiltakozva a veszprémi székesegyház felújítása ellen. Veszprém 2023-ban Európa kulturális fővárosa lesz, a városban emiatt jelentős fejlesztések folynak. Felállványozták a székesegyházat is, 39 milliárdot ad a kormány Veszprém óvárosának felújítására.

2022 tavaszán azonban olyan látványtervek kerültek nyilvánosságra, amik szerint a székesegyházból eltávolítják a neogótikus „Mindszenty-oltárt”, az oltár mögött lévő, színes üvegablakokat és lefestik a freskókat is. Lényegében tehát eltűnik a neoromán és neogótikus templombelső.

Az érsekség szerint erre azért van szükség, mert a freskókat 1970-ben nem megfelelően újították fel, Waltherr Gida 1907-es „eredeti” üvegablakai helyére pedig a II. világháború után Árkayné Sztehlo Lili művei kerültek, de azok állítólag nem illenek a felújítás terveihez. Vörös Tamás főépítész szerint pedig a székesegyház architektúrájához inkább a Waltherr-féle ablakok illenek, a Sztehlo-félék kevésbé. Azt viszont, hogy a Waltherr-féle ablakokat hogyan fogják helyreállítani, nem tudni, a művek eredeti tervei ugyanis nem kerültek elő. (A felújítást és átalakítást övező kérdésekről a Válasz Online írt részletes cikket.)

Ezen a videón a székesegyház jelenlegi állapota látható:

Márfi Gyula augusztus elején a Válasz Online-nak elismerte, hogy ő ezzel az átalakítással nem ért egyet.

A Szemléleknek azt mondta, a felújítással kapcsolatos vitába ő akkor keveredett bele, amikor a templombelső megőrzéséért harcoló Szent Mihály Védegylet és a Hét Domb Egyesület konferenciát rendezett az átalakításról, és erre őt is meghívták. Márfi visszautasította a részvételt, de a szervezők kérésére üzent a részvevőknek, azt, hogy köszöni a meghívást, de sajnos nem tud elmenni, és szeretettel köszönti a konferencia résztvevőit. Ezt nagy taps fogadta, és Márfi szerint talán emiatt gondolhatta úgy az érsek, hogy ő áll a tiltakozás mögött.

A konfliktust csak szította, hogy a Veszprémi Érsekség Facebook-oldalára júniusban felkerült egy fotó ezzel a szöveggel:

„Mi, a Veszprémi Főegyházmegye papsága, ezúton is kiállunk Dr. Udvardy György érsek úr mellett és minden támogatásunkról biztosítjuk főpásztorunkat. Köszönettel tartozunk Istennek, hogy nekünk adta őt és Ferenc pápának, hogy 2019. július 12-én egyházmegyénk vezetésére őt jelölte ki számunkra. Az őt ért nemtelen támadásokat, amelyek nemcsak személye, hanem az egyház egysége ellen is irányulnak, határozottan visszautasítjuk.”

Azt azonban már nem fejtette ki a közlemény, hogy milyen nemtelen támadásokról van szó. A Szemléleknek most Márfi elmondta, a fotó egy papszentelés után készült a keszthelyi karmelita templom előtt.

„Természetes dolog, hogy egy ilyen szentelés után van egy közös fényképezkedés.” A keszthelyi papszentelés előtt azonban Takáts István érseki helynök kihirdette, hogy ezzel a fotóval a szereplők demonstrálnak is Udvardy érsek mellett. Márfi szerint viszont, amikor a szertartás után kimentek, „senki sem mehetett el a képből”.

A veszprémi székesegyház belső tere 2017-ben – Fotó: Bodnár Boglárka / MTVI
A veszprémi székesegyház belső tere 2017-ben – Fotó: Bodnár Boglárka / MTVI

„Az is megjelent, hogy a papság aláírt egy nyilatkozatot az érsek atya mellett […] Én ezt a nyilatkozatot nem is láttam, nemhogy aláírtam volna” – számolt be Márfi. Azt nem tudta, a többi pap látta-e a nyilatkozatot, ő két kollégájával beszélt, akik azt mondták, ők sem látták a dokumentumot.

Magáról a felújításról úgy vélekedett, hogy ha már ennyi pénzt kapott a főegyházmegye, megpróbálhatnák inkább restaurálni a meglévő díszeket ahelyett, hogy eltüntetik azokat.

„Mindent, ami az utóbbi időben történt, azt mind rossznak találják” – mondta Márfi, aki szerint az új vezetés több olyan ingatlant is átalakított, amiket még Márfi érseksége idején felújítottak. A főegyházmegye új vezetése többnyire arra hivatkozott, hogy a korábbi átalakítások „rosszul lettek megcsinálva”.

De Márfi szerint ezeknek az ingatlanoknak a hívek szemében eszmei jelentőségük is van, még akkor is, ha esetleg tényleg rosszul csinálták meg őket, és ugyanez vonatkozik a székesegyház freskóinak '70-es évekbeli felújítására is.

„Semmit nem dobunk ki azért, mert nem műremek” – mondta a búcsújáróhelyek népi Szűzanya-szobrait hozva fel példaként.

„Egy csúnya gyereket sem ölünk meg azért, mert nem szépségkirály.”

Márfi szerint lényegi párbeszédet kellene folytatni a hívekkel az egyházmegye ingatlanjainak átalakításáról, ugyanis nem kizárólag a főpásztor joga annak meghatározása, hogy nézzenek ki ezek a köztulajdonban álló épületek.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!