Kövér László szerint Kelet és Nyugat harapdálva nevelte a magyarokat, mint a teve a fiát

2022. augusztus 13. – 15:56

Kövér László szerint Kelet és Nyugat harapdálva nevelte a magyarokat, mint a teve a fiát
Fotó: Molnár Réka / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

„A Kelet és a Nyugat úgy nevel minket, magyarokat, ahogy a kazah mondás tartja: mint teve a fiát. Tudják, hogy neveli a teve a fiát? Harapdálja.”

Kövér László beszéde nyitotta meg idén a magyar önrendelkezési vágy gigafórumát, a magyar testvériségi központot, a Kurultájt. A bugaci pusztában tartott rendezvénysorozat hivatalos első napján a magyar országgyűlés elnöke egyből a lovak – vagy a tevék – közé csapott: beszédében a fókusz a Keletre, a Nyugatra, a testvériségre és a magyarságra került. Mint kiderült, a magyarságot sújtotta Kelet és Nyugat is, de

„azért gyülekeztünk össze a mai Kurultájra, mert hiszünk abban, hogy a legerősebb fegyverünk az emlékezet. Sem Keletnek, sem Nyugatnak nem akarunk többé kiszolgáltatottak lenni.”

Baráti török hódoltság és nyugati keletiek

Négy évvel ezelőtt Kövér arról beszélt, hogy 2008 óta a Kurultáj minden rendezvénye egy jelképes üzenet, szimbolikusan arról szól, hogy a magyarok nemcsak a lélek szót hozták a honfoglalás előtti időkből és tájakról, de a magyar néplélek is Keletről származik. A magyarok pedig a legnyugatibb keleti népként soha nem feledkezhetnek meg keleti testvéreikről.

A Kurultáj egyik fő üzenetét, a „legnyugatibb keleti nép” mottóját Kövér idei beszédében is megtartotta: mint fogalmazott, az a nagy helyzet, hogy a keletiek mindig nyugatinak, a nyugatiak mindig keletinek tartották a magyart.

„Kelet és Nyugat egymással szemben hanyatlást, egymás mellett felemelkedést jelentett a magyaroknak”

- fogalmazott. Mint Kövér beszédéből kiderült, Magyarország valójában „kompország Kelet és Nyugat között, bár szeretne inkább híd lenni”. Kövér metaforikus költői eszközöket ragadva azt is kifejtette, hogy „Kelet az édesanyánk és Nyugat az édesapánk”. Hogy ebben a különös családi helyzetben mi, a Magyarország nevű gyermek miért és hogyan közvetítünk civakodó szüleink között, nem vált világossá, de Kövér szerint annyi biztos, hogy

„Mi magyarok, ahogy az ember a szüleit sem tagadja meg, úgy mi sem fogjuk sem a Keletet, sem a Nyugatot”

Fotó: Molnár Réka / Telex
Fotó: Molnár Réka / Telex

A nagy összetartás és megtagadás/mellőzés egyébként a későbbi beszédekben is előjött, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Törökország képviselője is erős közös kötelékekről, olykor közös történelemről is beszélt. Bár utóbbit néha különös síkokon értelmezve: Binali Yildirim, a Török Köztársaság volt miniszterelnöke szerint ugyanis jól mutatja sorsunk összefonódását, hogy

„a 16-17. században ezen a területen őseink együtt éltek”

Mondjuk mi, magyarok, ezt hívjuk a török hódoltság mérsékelten barátságos korszakának.

Amnézia plusz Amerika-konteó

Kövér László beszédében természetesen illő módon előkerült az aktuálpolitika is, a Nyugaton dúló „két nagy háború”. Kövér az első háborúnak a „híradásokban orosz-ukrán háborúnak nevezett” orosz-ukrán háborút tekinti. Bár Kövér szerint ennek

„a valódi oka az Egyesült Államok és Oroszország szembenállásában keresendő, a tétje pedig, hogy a nyugati és a keleti nagyhatalmi politika tud-e a 21. századra stabilitást hozó új geopolitikai alkut kötni”

vagy végül világháború lesz az eseményekből. Kövér kifejtette, a világban dúl azonban egy másik, egyelőre vértelen háború is, amely a „teljes nyugati emlékezetet hivatott kiirtani”. Utóbbi fontosságát jelzi az is, hogy a Kövér beszéde alatt végig csendben figyelő közönség az első éles, morgolódó, gúnyosan nevető reakciókat a „woke” és a „cancel culture” szavakra engedte ki magából, hiszen teljesen egyetértettek azzal, amit Kövér felvázolt. Egy másik háborút, az ő szavaival élve:

  • szellemi bérgyilkosságot,
  • társadalmi amnéziát,
  • példátlan háborút a lelkekért.

A politikus szerint ugyanis „rámondva egyenlőséget akarnak”, de valójában a woke-cancel culture akarói irányítani vágynak, hogy „szembefordítsák a feketét a fehérrel, az időseket a fiatalokkal, a muszlimot a kereszténnyel”.

Kövér beszéde végén kitért ehhez kapcsolódóan a kihagyhatatlan brüsszelezésre is. A politikus szerint ugyanis „ha a brüsszeli uniós vezetők eljönnének a Kurultájra, megtanulhatnák, hogy ha a lóra fel nem szállsz, ne lendítsd a lábad”. A válság, nehéz időszak ugyanis Kövér szerint abból fakad, hogy az EU-ban az Oroszországra vonatkozó szankcióival

„a brüsszeli politikusok úgy lendítették a lábukat, hogy nem volt alattuk ló”.

Mi az a Kurultáj?

A Kurultáj egy kétévente Bugacon tartott rendezvénysorozat, amely fő célja a hagyományőrzés, egyrészről a magyarság ünneplése, másrészről a török rokonságot hangsúlyozva a „rokon lelkű” népekkel való találkozás. A név jelentése „törzsi gyűlés”, mint a Kurultáj oldala írja, ez a szó a törzsi szövetségekben élő sztyeppei lovasnomád kultúrák szinte mindegyikében megtalálható vagy megtalálható volt.

Az eseményen több ország tagjai is részt vesznek, Yildirim török exminiszterelnök szerint idén 27 nemzet látogatott a Kurultájra. Az eseményen általában lovasbemutatókat, ősmagyar gyökerekhez nyúló zenei produkciókat láthat az ember, vásárolhat szittya tarisznyákat, de vannak persze pikánsabb dolgok is, mint a sztyeppei lovasharc, a nomád vívás, vagy a kicsit ellentmondásos lovas töröklefejező játék.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!