Orbán Balázs a rezsiemelésről: Jelen pillanatban ezt tudjuk tartani, kérjük az emberek megértését

„Jó dolog, hogy Magyarország környékén vannak olyan, demokratikusan fejlett államok, mint Románia, ahol például egy olyan demokráciaélmény meg tud képződni, hogy kitartó próbálkozások után, a mai napon már kettő, kormányzati pozíciót betöltő emberrel is tudtunk interjút készíteni” – kezdte első felszólalását Gulyás Márton a 31. Tusványos fesztivál egyetlen igazi vitáján, ahol a Partizán vezetője Orbán Balázzsal, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatójával vitázott.

„Az elmúlt napokban interjúk sorozata árasztotta el a kormánytól független nyilvánosságot, ahol Varga Mihály és további fontos, közhatalmat gyakorló politikusok elmondták azt, hogy mit akar a kormányzat. Végül is ehhez a tízperces interjúhoz csak 800 kilométert kellett utaznia a kormánytól független nyilvánosságnak. Magyarország területén a szuverenitási harcok közepette erre nem nagyon tud sor kerülni. Bármely nyugati, egyébként megvetett médiakonglomerátum képviselője előbb kap interjúlehetőséget, mint az egyébként magyar médiatermékek riporterei.”

Gulyás felvetése valószínűleg rengeteg magyar újságolvasót foglalkoztat: miért van az, hogy azok a kormányzati politikusok, akik Magyarországon soha nem állnak meg a Telexnek nyilatkozni, Tusnádfürdőn évente egyszer egészen készségesen válaszolnak a kérdéseinkre. Gulyás ezt a hozzáállást politikai paranoiának nevezte, hiszen „egy felelős kormánynak felelőssége az emberek tájékoztatása is”.

„De azért is jó, hogy itt találkozunk Romániában, mert a tavaly elfogadott úgynevezett gyermekvédelmi törvény részletszabályai a mai napig nem ismertek, és egy ilyen beszélgetés Balázst talán abba a veszélybe sodorná Magyarországon, hogy egy nyíltan homoszexuális ember mellé kiülve, esetleg a homoszexualitás népszerűsítésének vádjával illethetnék” – szúrt oda még egyet a politikai igazgatónak.

Orbán Balázs válaszából azonban nem derült ki, miért készségesebbek az újságírókkal Erdélyben a fideszesek, inkább felfújta Gulyás kijelentését, miszerint Románia demokratikusan fejlett ország lenne. „A demokrácia nem az, hogy a baloldali újságírók minden vágya teljesül” – mondta, és szerinte nincs ma olyan probléma Magyarországon, hogy az emberek ne juthatnának hozzá különböző politikai véleményekhez, a magyar politikai rendszer pedig jól működött az utóbbi 12 évben.

Orbán a magyar választási rendszert is védelmébe vette, még ha Gulyás azt nem is illette kritikával, azt mondta, a magyar nemzet lelkületéhez jól illeszkedik, hiszen a többségben lévő politikai erőnek erős felhatalmazást biztosít. Lehet, hogy Hollandiában, ahol rendszeresek a koalíciós kormányok, nem működne jól, de a holland rendszer sem működne jól itt.

Gulyás ezután igyekezett Orbán Balázst szembesíteni az aktuális politikai kérdésekkel, a mandineres Kacsoh Dániel többnyire sikertelenül próbálta visszaszerezni a kérdező és a moderátor szerepét. Gulyás azt mondta, a jelenlegi magyar politikai helyzet a 2006-oshoz hasonlít, amikor Lendvai Ildikó a választások előtt határozottan azt mondta, nem lesz gázáremelés, aztán a választások után mégis emeltek a gáz árán. Most április 3. előtt a fideszesek a rezsicsökkentés védelmével kampányoltak, és az adócsökkentés kormányának nevezték magukat, most viszont mégis emelkedik a rezsi, és a katarendszer átalakításával katások százezreinek várhatóan több adót kell majd fizetnie.

Orbán visszautasította az összehasonlítást, szerinte ők az MSZP-vel szemben nem hazudtak az embereknek, ők csak azt mondták, hogy a nehéz, háborús helyzet ellenére is megvédik a rezsicsökkentést, és szerinte

most éppen ez történik.

„Nem azt mondjuk, hogy nem változik semmi. Jelen pillanatban ezt tudjuk tartani, erre kérjük az emberek megértését.”

Gulyás és Orbán sokat vitatkoztak a magyar foglalkoztatáspolitikáról is, Gulyás szerint a kormány az utóbbi 12 évben komoly adókedvezményekkel igyekezett Magyarországra csábítani külföldi multikat ahelyett, hogy a magyar kis- és középvállalkozásokat támogatta volna, ráadásul az autógyárakban nem is feltétlenül a legnagyobb hozzáadott értékű munka folyik, emiatt ezek a munkahelyek könnyen áttelepíthetők.

Orbán vitatta ezt, szerinte a kormány foglalkoztatáspolitikáját az utóbbi 12 évben 2 szakaszra lehet bontani. Az első szakaszban a munkanélküliség leküzdése volt a fő cél, hiszen 10 százalék fölötti munkanélküliségi rátával vették át a kormányzást. Mikor viszont elérték a 75 százalékos foglalkoztatottságot, ami lényegében teljes foglalkoztatást jelent, stratégiát váltottak, és a magyar vállalkozások, a magyar tőke támogatására fektették a hangsúlyt. Ennek keretében mára jelentősen megnőtt az exportképes magyar vállalkozások száma.

„Nem lehet egyből Dániát vagy Svájcot csinálni”

– jelentette ki. Szerinte azt kell nézni, ki honnan indult, és hová tart többéves távlatban.

Nagy téma volt a magyar szuverenitás és az EU viszonya is, Gulyás azt mondta, ő nem igazán tapasztalta, hogy az EU olyan formában veszélyeztetné a magyar szuverenitást, ahogy az a fideszes narratívában szerepel. Szerinte amikor a magyar kormány magyar szuverenitásról beszél, akkor általában a kormány szuverenitását érti ez alatt.

„De mi lesz a gödiek szuverenitásával, amikor azt látják, hogy a településük konkrétan egy szennyező üzemmé kezd alakulni az ott akkumulátorokat gyártó gyár működése folyamán?”

Erre a kérdésre Gulyás nem kapott érdemi választ, Orbán inkább abba kötött bele, hogy Gulyás szerint az EU nem veszélyeztetni a magyar szuverenitást. Szerinte a magyar baloldal nagy problémája, hogy nem gondolkodik a nemzeti szuverenitásról, holott a magyar történelemben korábban ennek nem volt pártpolitikai dimenziója, Szent István vagy Andrássy sem azért harcolt a magyar szuverenitásért, mert jobb vagy baloldaliak lettek volna.

Orbán ezután eszmetörténeti előadásba kezdett arról, hogy az államok évtizedekkel ezelőtt ideológiailag semlegesek voltak, csak a liberálisok politizálták át őket. Azóta pedig

„a progresszív liberálisok felzabálták az összes nyugati államot, vannak olyan konzervatív körök, amik a túlélésért küzdenek”.

Orbán szerint a semleges állam az, amelyik nem bátorít bizonyos magatartásformákat másokkal szemben. Elismerte, hogy a magyar állam nem ilyen, szerinte viszont ez az átszervezés azért kellett, mert a liberálisok már korábban átpolitizálták az államot, a semleges állam pedig Magyarországon „nem működött”, mert annak „irányvesztettség” az eredménye. Azt mondta, a határ, ameddig egy állam elmehet, az, hogy rákényszerít-e embereket az általa kívánatosabbnak gondolt életforma megélésére, és a magyar kormány ilyet nem tesz. Igaz, jobban támogatja a gyereket vállalókat, mint a gyerekteleneket, és kiplakátolja az országot a saját véleményével, de miután látják a plakátokat, mindenki eldöntheti, hogy azoknak megfelelően akar-e élni.

A magyar ellenzék csak a beszélgetés végén merült fel, Gulyás azt mondta, az ilyen válsághelyzetek, amik a regnáló kormányt általában korábbi politikájának megváltoztatására kényszerítik, óriási ziccert jelentenek az ellenzéknek, de Magyarországon, úgy tűnik, ezzel az ellenzéki pártok nem tudnak élni.

„Ez akkora áldás a hatalomnak, amire jelzőt is alig lehet találni.”