Itt vannak a felvételi ponthatárok: az ELTE jogászképzésére 475 pont kellett

2022. július 21. – 20:00

frissítve

Itt vannak a felvételi ponthatárok: az ELTE jogászképzésére 475 pont kellett
A felvételi ponthatárokra váró diákok a Városligetben rendezett Pont Ott Partin – Fotó: Melegh Noémi Napsugár

Másolás

Vágólapra másolva
  • Csütörtökön este 8 órakor megjelentek az idei felvételi ponthatárok, amelyekkel be lehet jutni a szeptemberben induló egyetemi képzésekre.
  • A népszerű gazdasági, orvosi, jogi képzések többségén tavalyhoz képest emelkedtek a bejutási küszöbök.
  • A négy orvosi kar körül most is a Semmelweis Egyetemre kellett a legtöbb pont.
  • A jogászképzések közül az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a legmagasabbak a ponthatárok.

Megjelentek a felvételi ponthatárok a Felvi.hu oldalán. Ebben a táblázatban néhány fontos és népszerű szak idei és tavalyi ponthatárait gyűjtöttük össze. Itt csak az állami ösztöndíjas, nappali 3-4 éves alapképzések, valamint az 5-6 éves osztatlan képzések pontszámai szerepelnek.

Tavalyhoz képest sok szakon magasabb ponthatár született. Idén például mindegyik orvosi vagy jogászképzésen több pont kellett a bejutáshoz. A Corvinus pénzügy és számvitel alapszakán a 2021-es 448 pont után idén már 460 pont kellett. Magas a limit a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakán, amelyre a maximális 500-ból 478 pontot kellett elérni.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a legmagasabb ponthatár idén az állami ösztöndíjas jogász szakon volt (475), ezt követte a pszichológia alapszak (452) – közölte az egyetem. A pszichológia szakra összesen 1974-en jelentkeztek (első helyen 1089-en), és a felvételi tájékoztató szerint maximum 320 embert tudnak felvenni állami ösztöndíjasként és tandíjasként. A nagyon népszerű pszichológia szakra máshol sem volt könnyű bejutni: a Pécsi Tudományegyetemen 435 pontot, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 447 pontot kellett elérni.

11 ezer diák kerül az ELTE-re, 4700 a BME-re

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemre idén rekordszámú hallgató került be: 11 355-en kezdhetik itt meg tanulmányaikat szeptembertől. Alapszakra 7248-an, mesterszakra 2666-an kerültek be. Az egyetem gólyáinak közel 90 százaléka állami ösztöndíjas helyre került be. A legtöbb hallgatót a Bölcsészettudományi Karra vették fel, amelyet a Gazdálkodástudományi Kar követ, harmadik helyen a Pedagógiai és Pszichológiai Kar áll. Az ELTE legnagyobb létszámmal induló alap-, illetve osztatlan szakjai a jogász (778), a programtervező informatikus (659), a gyógypedagógia (602) és a pszichológia (411).

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME-re) 4776 új hallgatót vettek fel, ez egy százalékkal több, mint tavaly. Az egyetem szerint a kiválóságot jobban jelzi, hogy a felvett diákok milyen magas átlagpontszámmal érkeztek. Az alapképzésre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma idén 425 pont volt, de például a mechatronikai mérnöki szakra jelentkezők átlagpontszáma 463. Mesterképzésben mintegy 900-an kezdhetik meg a tanulmányaikat szeptembertől.

Fotó: Melegh Noémi Napsugár
Fotó: Melegh Noémi Napsugár

A Corvinus nappali alapszakjaira felvettek csaknem 70 százaléka nem fizet

A Budapesti Corvinus Egyetemre idén 2059 hallgatót vettek fel: alapképzésre 1530-an, mesterképzésre 452-en, osztatlan képzésre pedig 77-en kerültek be. A nappali alapszakra felvett hallgatók csaknem 70 százaléka, a nappali mesterképzésre felvett hallgatóknak pedig a 90 százaléka tanulhat térítésmentesen. Idén is magasak voltak a felvételi ponthatárok: az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapszakra 478 ponttal, a magyar nyelvű nemzetközi tanulmányok alapszakra 477 ponttal, az angol nyelvűre 474 ponttal lehetett bekerülni.

A Semmelweis Egyetemre idén 2358 hallgatót vettek fel, közülük 2247-en kezdhetik meg államilag támogatottan a tanulmányaikat szeptembertől. Az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) képzésére összesen 439 hallgató került be. Idén 441 ponttól lehetett ide bejutni, ez a tavalyihoz képest négypontos emelkedést jelent. Idén hat hallgató kezdi meg orvosi tanulmányait önköltséges képzésen, amelyen egy félév 1 350 000 forintba kerül. Az Egészségtudományi Karra (ETK-ra) összesen 1387 hallgatót vettek fel, ez több mint tavaly, akkor 1335-en jutottak be. A legnépszerűbb szakirányok a gyógytornász, a dietetikus, illetve az optometrista képzés voltak. A Fogorvostudományi Karon (FOK) idén először lehetett két szakra is jelentkezni: a fogorvosképzés mellett szeptembertől elindul a digitális fogászati tervezés szak, amelyre 19 hallgatót vettek fel.

500 pont a maximum

Idén 99 192 diák jelentkezett valamelyik szeptemberben induló egyetemi képzésre, 56 ezer férfi és 43 ezer nő. A felvételin maximum 500 pontot lehet elérni. Ebből 200 pont a középiskolai teljesítmény és az érettségi eredmények átlagára járhat, további 200 pont két olyan tantárgy érettségijére, amit az adott szakon meghatároztak. Végül összesen 100 többletpont járhat az emelt szintű érettségiért (felvételi tárgyanként maximum 50 pont), nyelvtudásért (maximum 40 pont), tanulmányi versenyeken elért eredményekért (20–100 pont), sporteredményért (10-50) vagy önkéntes tartalékos katonai szolgálatért, amellyel 16–32-64 pluszpont szerezhető. Az esélyegyenlőség érdekében 40 többletpont adható a hátrányos helyzetűeknek, a fogyatékossággal élőknek és a gyermeket nevelő hallgatóknak.

Minden jelentkező több egyetemi szakot is megjelölhet, ahova szeretne bejutni, de az elért pontszáma alapján mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt: az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt. A felvételizők sms-ben is értesítést kapnak arról, hogy melyik képzésre kerültek be a pontszámuk alapján.

Mi határozza meg a ponthatárt?

A magasabb vagy alacsonyabb bejutási ponthatárok nem feltétlenül jelentik azt, hogy az egyik szak jobb vagy rosszabb a másiknál. A felvételi ponthatárt az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma, az általuk megjelölt jelentkezési sorrend és az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám figyelembevételével állapítják meg. A ponthatárokat tehát most alapvetően az határozza meg, hogy egy szakon hány hely van, és oda hányan és milyen eredménnyel jelentkeztek. Magas lehet a ponthatár ott, ahova sok magas pontszámú jelentkező akar bejutni, de ott is, amelyre nagyon kevés (1–5) embert vesznek fel, és nagyon kevesen jelentkeznek rá magas pontszámmal. Több olyan szak van, amelyre csak kevés hallgató képzését finanszírozza az állam, ezért ott eleve magasan húzzák meg a ponthatárt. A nagyobb létszámú szakok összehasonlításánál ezért érdemesebb a felvettek átlagpontszámát nézni, tehát azt, hogy átlagosan milyen magas pontszámmal érkeznek az új hallgatók.

41 szakon előre meghatározták a limitet

Negyvenegy szakon most is előre meghatároztak egy ponthatárt azoknak, akik tandíjmentesen, tehát állami ösztöndíjjal akarnak bejutni ezekre a képzésekre. Az állam ezzel az eszközzel tudja meghatározni, hogy egyes szakokon csak korlátozott számú hallgató képzését finanszírozza, tehát az alacsonyabb pontszámmal érkezők csak fizetős formában tudnak tanulni ezeken a szakokon. A 41 szak között találjuk az orvosi, az állatorvosi, a jogász-, a népszerű gazdasági és turisztikai képzéseket, a pszichológiát, de a szabad bölcsészetet, a magyar szakot vagy az ókori nyelveket is. A legmagasabb előzetes ponthatárt (400) a gazdasági és turisztikai szakokon húzták meg. Ez csak az előzetes minimumponthatárt jelenti, a jelentkezők számának függvényében a limit lehet magasabb és ritkán alacsonyabb is ennél.

Sok szakon jóval magasabbak lettek a végleges bejutási ponthatárok az előre meghirdetetthez képest. A jogászképzésen az előzetes 350 ponthoz képest az ELTE-re 475 pontot kellett elérni, és mindegyik orvosi szakon 400 felett volt a határ. A Corvinus gazdálkodás és menedzsment szakára 400 helyett 455 ponttal lehetett bejutni. Kommunikáció- és médiatudományon is 400 volt az előzetes limit, de a Corvinuson 459 pont, a Debreceni Egyetemen 418 pont kellett, a Pécsi Tudományegyetemen 400 pont, írja az Eduline.

Van egy alsó limit is, ami az összes szakra vonatkozik: 3-4 éves alapképzésre, valamint az 5-6 éves osztatlan képzésre nem juthat be az, aki 280 pontnál kevesebbet ér el. A felsőfokú szakképzésekre nem vehető fel az, aki 240 pontnál kevesebbet teljesített.

A gazdálkodási és menedzsment szak a lista élén

Az igazi érdeklődést egy szak iránt az mutatja, hányan jelölik meg azt első helyen a felvételi jelentkezésnél. Az Eduline összesítése szerint idén ezekre a szakokra akartak a legtöbben bejutni:

Kövess minket Facebookon is!