„Az Állami Számvevőszék gondja nyilván az volt, hogy a DK nem a Fidesz”

„Lényeges törvénysértések a pártalapítványoknál” címmel adott ki közleményt kedden az Állami Számvevőszék (ÁSZ) arról, hogy három ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik és a Párbeszéd pártalapítványainak gazdálkodásában rendellenességeket talált a 2019-re és 2020-ra vonatkozó vizsgálatában. Az ÁSZ azt írta, „a pártalapítványok ellenőrzése alapján a Jobbik Magyarországért Alapítvány, a Megújuló Magyarországért Alapítvány, valamint az Új Köztársaságért Alapítvány gazdálkodásának törvényessége és átláthatósága alapjaiban nem volt biztosított”.

A teátrális megfogalmazás mögött azonban valójában csak kisebb könyvelési hibák állnak, ha egyáltalán valami.

Minden magyar állampolgár belátására

A Párbeszéd Megújuló Magyarországért Alapítványánál például négy megállapítást tett az ÁSZ, ezek az alábbiak:

1. Az alapítványnak 2020. október 29-ig nem volt megfelelő számlarendje. Büttl Ferenc kuratóriumi elnök szerint ez a megállapítás helytálló, a hibát már az előző, 2017-re és 2018-ra vonatkozó ÁSZ-vizsgálat is feltárta. Annak eredményét azonban csak 2019-ben kapták meg, és ezután gondoskodtak a kiküszöböléséről. De mivel a mostani vizsgálat 2019-re is vonatkozik, amikor még nem volt megfelelő számlarendjük – hiszen az előző vizsgálat megállapításainak kézhezvételéig nem is tudták, hogy kell – az ÁSZ az új vizsgálatban is hiányosságként nevezte meg a problémát, de elismerték azt is, hogy 2020 végére az alapítvány már ebből a szempontból is megfelelt a jogszabályi követelményeknek.
2. A második megállapítás lényege Büttl szerint az volt, hogy 2019-ben nem három, hanem csak két különböző ember írta alá a bizonylataikat. A kuratóriumi elnök azt mondta: nem is gondolták, hogy a banki átutalásokról szóló papírokat is három embernek (egy utalványozónak, egy végrehajtónak és ellenőrnek) kell aláírnia, de az ÁSZ megállapításai alapján már ezt is megoldották. Ezentúl nemhogy három, de négy különböző ember fogja aláírni a bizonylatokat.
3. A harmadik megállapítás lényegében ugyanarra vonatkozott, amire a második, mondván, nem volt jogszerű a kiadások elszámolása 2019-ben, mert nem írta alá elég ember a bizonylatokat.
4. A negyedik megállapítás pedig az előző ÁSZ-jelentésben részletezett feladatok végrehajtásáról szólt.

A négy megállapítás alapján az ÁSZ egyetlen egy javaslatot tett a Megújuló Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnökének: azt, hogy gondoskodjon a bizonylatok megfelelő számú (3) ember általi aláírásáról.

„Minden magyar állampolgár belátására bízom, hogy ezek mennyire súlyos dolgok”

– mondta Büttl a Telexnek. A kuratóriumi elnök szerint egyébként az ÁSZ ellenőreitől mindig pozitív hozzáállást és segítőkészséget tapasztalt, az eljárás alapvetően korrekt volt, „a szabályokat pedig nem az ÁSZ munkatársai hozzák”. Az ÁSZ javaslatát pedig természetesen teljesítik, hiszen „az ÁSZ-nak mindig igaza van”.

Az Állami Számvevőszék elvileg kétévente ellenőrzi a pártalapítványok gazdálkodását, azonban bírságolási lehetőségei viszonylag szűkek. Önállóan csak akkor bírságolhatja meg ezeket az alapítványokat, ha elmulasztanak bejelenteni bizonyos összeghatár fölötti támogatásokat, más esetekben azonban csak a NAV-ot értesítheti, ha valamilyen – tényleg súlyos – gazdálkodási szabálytalanságot talál. A most talált szabálytalanságok nyilvánvalóan nem ilyenek, még annak ellenére sem, hogy az ÁSZ sajtóközleménye „lényeges törvénysértéseknek” nevezi őket.

„Nem tudom, miért így fogalmaznak, Minden esetre kíváncsi lennék rá”

– mondta Büttl.

Jobbik: Nem igaz

A Jobbik Magyarországért Alapítvány esetében három megállapítást tett az ÁSZ. Ezek lényege, hogy igazából minden rendben volt, leszámítva, hogy az alapítvány „a 2019. és 2020. években nem rendelkezett a jogszabályi előírások szerinti éves számviteli beszámolókkal”. A Jobbik alapítványa számára is csak egyetlen javaslatot tett a Számvevőszék. Azt, hogy a kuratóriumi elnök a jövőben gondoskodjon arról, hogy mindig készítsenek a jogszabályoknak megfelelő beszámolót.

Megkérdeztük a Jobbikot is, mit gondolnak erről az egészről, és azt írták:

„Nem felel meg a valóságnak az az Állami Számvevőszék által megfogalmazott és ennek nyomán a médiában megjelent állítás, hogy a Jobbik Magyarországért Alapítvány a 2019-2020. években nem tett eleget beszámolási kötelezettségének. A Jobbik Magyarországért Alapítvány ezekben az években is maradéktalanul és határidőben eleget tett beszámolási kötelezettségének, a számviteli törvény és egyéb jogszabályok szerinti beszámolóit és azok mellékleteit a jogszabályi előírásoknak megfelelően letétbe helyezte, így tevékenysége és gazdálkodása minden szempontból ellenőrizhető és átlátható. A beszámolók letétbe helyezésével kapcsolatos kötelezettség teljesítése a nyilvánosan hozzáférhető közhiteles nyilvántartás (www.birosag.hu), valamint a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítője alapján is ellenőrizhető.

Természetesen a Jobbik Magyarországért Alapítvány ezeket a tényeket az Állami Számvevőszék felé is igazolta, írásban és dokumentumokkal alátámasztva a szerv tudomására hozta, így kirívóan jogsértő, hogy mégis ezzel ellentétes közlemények látnak napvilágot.

A Jobbik Magyarországért Alapítvány minden szempontból törvényesen és átláthatóan működő szervezet, amely szem előtt tartja és mindenkor maradéktalanul teljesíti jogszabályon alapuló kötelezettségeit. Minden ezzel ellentétes híresztelés és megállapítás alaptalan.”

Az ÁSZ beszámolója alapján úgy tűnik, hogy a számvevőszéknek a Jobbik alapítványa által leadott beszámoló aláírásával és keltezésével volt valami problémája, amit az alapítvány képviselője kifogásolt is, észrevételét azonban a Számvevőszék elutasította. A birosag.hu oldalon elérhető alapítványi beszámolón egyébként szerepel a kuratóriumi elnök aláírása és a megfelelő keltezés is, tehát nem nyilvánvaló, hogy pontosan mi volt az ÁSZ problémája a dokumentummal.

DK: Nem tartjuk jogosnak a pártállami számvevőszék újabb támadását

Az ÁSZ sajtóközleménye szerint a DK alapítványánál, az Új Köztársaságért Alapítványnál találták a legtöbb és legsúlyosabb szabálytalanságokat, hiszen ők a Számvevőszék szerint nem készítettek mindkét évben megfelelő beszámolót, és a bizonylataikkal is voltak gondok. Az alapítványról szóló részletes jelentésben pedig az ÁSZ azt is leírta, hogy nem tüntették fel a honlapjukon az egyik 500 ezer forintnál többet adományozó támogatójuk adatait.

„Nem tartjuk jogosnak a pártállami számvevőszék újabb támadását a Fidesznek nem tetsző politikai szereplők, így most a DK, illetve annak pártalapítványa ellen. Minden megállapításában kifogással is éltünk, amelyből természetesen egyet sem fogadott el az ÁSZ” – írta Sebián-Petrovszki László, a DK pártigazgatója a Telex kérdéseire.

A pártigazgató szerint az ÁSZ minden megállapítása cáfolható, és ezeket ők cáfolták is, de a Számvevőszéknek ez nem számított. Sebián-Petrovszki elküldte az alapítvány 2019-es beszámolóját is, amit az ÁSZ hiányolt. Arra kérdésre, hogy ha adtak le beszámolót, mégis mi volt a Számvevőszék gondja vele, ezt írta:

„Az ÁSZ gondja nyilván az volt, hogy a DK nem a Fidesz. Nincs más ötletünk, mi lehetett a bajuk.”

A Számvevőszék két kifogására részletesen is kitért a pártigazgató. Az ÁSZ egyik problémája az volt, hogy az alapítvány vezető tisztségviselőinek juttatásait miért nem igazolták le. „Amikor reagálásunkban elmondtuk nekik, hogy a vezető tisztségviselők (kuratóriumi elnök és tagok) egyike sem kap semmilyen juttatást, sem fizetést, sem béren kívüli egyéb juttatást sem, akkor az a válasz érkezett, hogy az ÁSZ-t ez nem érdekli, a 0 Ft-os juttatás is juttatás.”

„Azt kifogásolták, hogy a bizonylatokon nem szerepeltek a hivatkozások a kapcsolódó számlára, illetve nem írta alá azt a kuratórium elnöke. A valóság pedig az, hogy nem a bizonylatokra írtuk rá a számla számát, hanem minden számla mögé legyártottunk egy külön nyilatkozatot, amely tartalmazza a számla adatait, és ez a papír egyben a teljesítés igazolása és az utalványozásra szolgáló hivatalos nyilatkozat is, amit minden esetben az aláírási joggal rendelkező kuratóriumi elnök írt alá.”