Az ÁSZ szerint ez még nem a civilek ellenőrzése, csak tanácsadás
2022. május 31. – 16:10
„…(a) május közepén kiküldött levelek részletes leírásai is részei a tanácsadásnak, hiszen precízen felkészítenek mind a szükséges dokumentumok mibenlétére, mind a hitelesítés mikéntjére, mind pedig a rendelkezésre bocsátás lehetséges módozataira is.
Ez tehát még nem maga az ÁSZ ellenőrzés”
– írja friss közleményében az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A hivatal azért adott ki közleményt, mert az utóbbi napokban több hír is megjelent arról, hogy „a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek” ellenőrzésének jegyében megkereste őket az ÁSZ, és dokumentumokat kért be.
Az ÁSZ a választások után kezdett bele a munkába, amire az új civiltörvény ad neki lehetőséget. Ezt a törvényt azután alkotta a parlament, hogy az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a 2017-es magyar civiltörvény ellentétes az EU-s joggal. Az új törvény csak annyit ír elő, hogy a közélet befolyásolására alkalmas civil szervezeteket (akármit is jelentsen ez a kategória) az ÁSZ-nak kell ellenőriznie.
Miután több civilszervezet is leveleket kapott májusban az ÁSZ-tól, hogy töltsenek fel dokumentumokat a hivatal honlapjára, több szervezet is jelezte, hogy az ÁSZ informatikai rendszere sokszor nem bírt a terheléssel, és hogy több értelmetlen kérdés is szerepelt a vizsgálatban. A 444 cikke szerint például a Számvevőszék érdeklődött a szervezetek számlázási rendjéről is, ahová a lap forrása – jobb ötlete nem lévén – ezt írta be:
„belépek a szamlazz.hu-ra, megadom a jelszavamat, ráklikkelek az új számlát nyitok gombra, megírom a számlát és kiküldöm”.
Az ÁSZ érdeklődött a kontírozás módjáról is, mire a 444 tanácstalan forrása könyvelője javaslatára azt írta, hogy a kontírozást piros filccel végzi. A 444 cikkéből az is kiderül, hogy nem teljesen világos, kiket tekintenek a közélet befolyásolására alkalmas civil szervezetnek, a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Közalapítványt (CÖKA) például nem, egy sérült gyerekekkel foglalkozó szervezetet viszont igen.
A Telex is az ÁSZ-hoz fordult kérdéseivel, arra voltunk kíváncsiak, miért nem keresték meg a CÖKA-t, szerintük a CÖKA a közélet befolyásolására alkalmas civil szervezetnek-e, mi az oka annak, hogy akadozik az informatikai rendszerük az vizsgálat során bekért dokumentumok fogadásakor, és mi lesz azokkal a szervezeteknél, akiknél valamilyen hiányosságot találnak.
Az ÁSZ válasz helyett az új sajtóközleményének linkjét küldte el, ebben a CÖKA-ról sajnos nincs szó. Azt írják viszont, hogy ami jelenleg zajlik, az igazából nem az a vizsgálat, amire a civiltörvény lehetőséget ad nekik, hanem annak csak az előkészítése, egy tanácsadás, amivel támogatják az érintett szervezeteket.
„Jelenleg az ellenőrzés előkészítésének a fázisa zajlik, amely támogatja az ellenőrzött szervezet vezetőjét abban, hogy tekintse át azt, hogy az alap szabályozottsága rendben van-e. Ezen dokumentumok alapján az ÁSZ értékelést készít és visszajelzést ad az adatot szolgáltató szervezetek vezetőinek, egyfajta tükröt mutatva, hogy kinél milyen rend van, esetleg mi hiányzik.
Mindezen támogató előkészítést követően kerül sor a tényleges ellenőrzés indítására, a 2021. évi Beszámoló alapján. Az érintettek erről külön értesítést kapnak, és még az ellenőrzés folyamatában is lesz módjuk akár az azonnali, akár egy intézkedési tervben meghatározott javításra.
Összegezve az ÁSZ első lépésben támogatást adott az öntesztekkel, valamint képzés szervezésével, utána a felkészítő fázisban arra sarkallta a szervezetek vezetőit, hogy tekintsék át a meglévő alapvető gazdálkodásukat érintő dokumentumaikat. Ezután tájékoztató levelet kapnak az állapotukról és mindezek után következik az ellenőrzés.”
Az ÁSZ közleménye szerint az ellenőrzésre kijelölt szervezetek körét a civiltörvény jelöli ki, és ez a kör „a Magyar Államkincstár és a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa alapján konkretizálódik”.
Az esetleges szankciókról az ÁSZ azt írta, ők semmit nem tesznek azokkal, akik nem felelnek meg az ellenőrzésen, a hivatal megállapításai alapján azonban a hatóságok indíthatnak saját hatáskörben eljárást az adott szervezettel szemben. Az eddigi tapasztalataik egyébként kedvezőek a vizsgálattal kapcsolatban.
„Végül kérjük a sajtó képviselőit tartózkodjanak a pánikkeltéstől. E helyett kérjük támogassák a civil szervezetek vezetőit az eredményes felkészülésben a hiteles tájékoztatásukon keresztül” – zárul a közlemény.
