Az egészséglottótól a tesijegyek eltörléséig: így lehetnénk egészséges nemzet

Amikor egészségügyről beszélünk, jellemzően valójában nem is az egészségről, hanem betegségekről és azok orvoslásáról van szó. Magyarországon kevés esetben kerül elő a jövő kérdése és az, hogy mit is kellene tenni, hogy ne egy elhízott, dohányzó, alkoholizáló ország legyünk. Mert az ugyan fontos, hogy mi történik a betegekkel, amikor bekerülnek az egészségügyi ellátórendszerbe, de legalább ennyire fontos lenne azt is elérni, hogy minél kevesebben jussanak el egyáltalán a megbetegedésig.

Az ezt célzó jövővel és azzal, hogy hogyan lehetne végre egészségről, nem pedig betegségkezelésről beszélni, az Egyensúly Intézet részletes, szakértők bevonásával készült, több területet is érintő javaslatcsomagban foglalkozik. Ez alapvetően arra keresi a választ, hogy

hogyan legyünk egészséges nemzet.

Magyarország az egészségüggyel kapcsolatos, európai uniós listákban szinte minden mutatójával a sereghajtók közt szerepel, jellemzően hátulról vagyunk a negyedik, illetve a hatodik helyen.

• Az uniós átlagnál öt évvel rövidebb ideig élünk,
• a lakosság 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott,
• legalább 800 ezer alkoholista van az országban, és
• több mint kétmillióan dohányoznak.

Ráadásul az alkoholisták, az alkoholproblémákkal küzdők közé folyton érkezik az „utánpótlás”, számuk nem csökken, mivel a fiatalok körében sem megvetendő dolog az alkohol.

A dohányosok terén valamivel jobban állunk, hiszen – bár az uniós átlag szintjén – a dohányzók száma valamelyest csökken. Egyértelmű, hogy ezek a népegészségügyi értékek nem csupán az elrettentéshez kell hogy hozzájáruljanak, hanem az egészségpolitikának is valamiféle útmutatóként szolgálhatnak.

Javaslatcsomagjában az Egyensúly Intézet egy hosszabb távú tervet vázolt fel, amivel 2030-ig jelentősen lehetne javítani a népegészségügyben tapasztalható mostani problémákon. Rengeteget segítene a rendszeren például az, hogy a lehető legkevesebben jussanak el a megbetegedésig. Ezt a környezet átalakításával és a rossz viselkedési minták kiküszöbölésével lehet a leghatékonyabban elérni. Ezt jól mutatja, hogy

a népegészségügyi rendszerben ma hiányzó, megfelelő segítséggel és fejlesztéssel 2019-ben 23 ezer magyar halálát lehetett volna megelőzni.

Digitális egészségnaptár figyelmeztessen: ideje szűrésre menni

Ha javítani szeretnénk a magyarok egészségi állapotán, első lépésként az egészségünket meghatározó társadalmi-gazdasági tényezőkre és az emberek táplálkozási, mozgási, illetve egészségmegőrző szokásaira kell hatnunk, írja az Egyensúly Intézet. Az első és legégetőbb hiány a felvilágosítás és a megelőzés, különösképpen a szűrési programok területén. A problémát jól szemlélteti, hogy Magyarországon évente 400-500 nő hal meg méhnyakrákban a szűrés hiánya miatt, míg Finnországban ez a szám a mi adatunknak csupán 7-8 százaléka.

Csomagjában a kutatóintézet többek közt a már több országban alkalmazott digitális egészségnaptár létrehozását javasolja a szűrési aktivitás növelése érdekében. Mivel ma már mobiltelefonja még a hátrányos helyzetű régiókban élők többségének is van, rendkívül egyszerűen, egy applikáción keresztül, a szükséges adataink magadása után kaphatnánk értesítést a legfontosabb szűrésekről és oltásokról, pontosabban arról, hogy ideje ezekre ellátogatni. Az alkalmazás népszerűsítésére pedig egy szintén külföldön már elterjedt módszert,

az egészséglottót lehetne bevezetni, ami pénznyeremény kisorsolását jelentené az applikációt aktívan használók között.

Az Egyensúly Intézet a háziorvosi ellátás átalakítását is javasolja, ehhez pedig a néhány helyen már Magyarországon is működő praxisközösségeket vennék alapul. Ilyen közösségek ugyan sikerrel jöttek létre bizonyos területeken, de sok esetben csak arra használják, hogy a szakemberhiányt „a szőnyeg alá söpörjék” vele, vélik a szakértők.

Ugyanakkor az alapötlet, hogy legyenek olyan ellátási helyek – azaz praxiscsoportok –, ahol a páciens egyszerre találkozhat a háziorvos mellett gyógytornásszal, dietetikussal, pszichológussal vagy szociális munkásokkal, miközben az egészség megőrzése és védelme, javítása témájában tanácsokhoz is hozzájuthat, sok helyen érdemi eredményekkel kecsegtet. Ezt egészítenék ki a javaslatcsomag szerzői – az itthon a gyermekek körében jól működő – védőnői hálózattal, így létrejöhetnének az úgynevezett felnőtt védőnők. A csomag javasolja továbbá az eredmény- és minőségalapú bérkiegészítést a háziorvosoknak, továbbá a 35–64 év közötti magyaroknak ötévente általános egészségi állapotfelmérést is.

Ne lehessen a gyermekeket célzó egészségtelen élelmiszereket reklámozni

Súlyos probléma a már említett elhízás is. Hiába a szintén nagyon káros dohányzás és alkoholizmus van beállítva a legnagyobb mumusként, az elhízás sokkal több embernek okoz hosszú távú problémát. A magyar lakosságot, aminek 60 százaléka túlsúlyos, ennek a csoportnak pedig további 60 százaléka már elhízottnak is számít, részben ezért is érintette az európai országok többségénél sokkal súlyosabban a koronavírus-járvány.

Ennek mutatója a halálozások száma, miközben az ma már közismert tény, hogy a koronavírus súlyos szövődményeinek kockázati tényezői között gyakorlatilag minden tanulmányban az első helyen szerepel a túlsúly és az azzal járó krónikus megbetegedések. A járvány kezdete óta a világon Magyarországon a negyedik legmagasabb az egymillió főre jutó halálozások száma, ami vészjósló, ráadásul

a túlsúlyos emberek körében a daganatos betegségek kialakulásának esélye is 20 százalékkal magasabb.

A magyar lakosság körében a túlsúlyos és az elhízott emberek számát elsősorban a tudatosabb táplálkozással lehetne csökkenteni, áll a tanulmányban. Ezen a téren több javaslatot is megfogalmazott az intézet: az egyik egyszerű intézkedés az üzletekben és az éttermekben kötelező figyelmeztető jelzésekkel ellátni az egészségre káros összetevők ajánlott mértéken felüli arányát. Sokaknak elrettentő tényező lehetne például egy szép cukros fánk megvásárlásánál, ha könnyebben – nagyobb betűkkel és egyértelműbb jelzéssel – tisztában lehetnének azzal, hogy az hány kalóriát tartalmaz, de akár a sávos csipszadó bevezetését, azaz a jelenleg is létező adónem átalakítását is fontosnak tartanák a különböző határértékeket átlépő élelmiszerek esetében.

Fontos, hogy egy ilyen intézkedés nem elvenné az emberektől az adott ételt, hanem egyértelművé tenné a fogyasztó számára, hogy lehet, mégsem ez a legjobb választás. És ugyanezért, avagy ezen felül betiltanák a gyermekeket célzó egészségtelen élelmiszerek (például az üdítő- vagy energiaitalok) reklámozását is. Egy másik, az Egyesült Államokban egyes helyeken már alkalmazott módszer, hogy orvosok, dietetikusok és hozzáértők segíthetnék a bevásárlást, tőlük lehetne tanácsot kérni étkezés terén – akár sorban állás közben. Persze nagy kérdés, ez utóbbihoz rendelkezik-e egyáltalán megfelelő számú szakembergárdával az ország, és hogy ezeknek a szakembereknek tud-e vonzó ajánlatot, tisztességes megélhetést biztosítani a rendszer.

Szabadnap járjon annak, aki szűrővizsgálaton vesz részt

Az Egyensúly Intézet javaslatcsomagjában négy életteret és életszakaszt jelölt meg, ahol egyszerű eszközökkel nagyobb fejlődést lehetne elérni. Az egyik ilyen az egészséges iskola: egészen alsós kortól kezdve egészségfejlesztő programok mellett a testnevelésórákon való osztályzás eltörlését is tartalmazza a program, helyette élményalapú, a mozgáskultúrát fejlesztő órákat javasol. Mozgás terén fontos lenne továbbá a tömegsport fejlesztése és népszerűsítése, mert 17-18 évesen már rendkívül nehéz úgy sportolni, hogy az ne versenyszerű legyen, emiatt pedig sokan hagyják abba a sportot, előfordul, hogy örökre.

A következő pont az egészséges munkahely:

az egyik legnagyobb ösztönző a cégek számára az egészségügyi tao bevezetése lenne.

A komplex egészségmegőrző programot működtető, társasági adót fizető cégek az erre a célra költött összeget teljes egészében levonhatnák az adójukból (a jelenlegi taotámogatási rendszerben ez a befizetendő adó összegének 70 százalékáig vehető figyelembe). Ez olyan, mindkét fél számára kedvező helyzetet eredményezne, amelyben a kieső adóbevétel ellenére az állam ugyanúgy jól járna, mint a munkavállaló egészségébe fektető munkáltató – áll a javaslatcsomagban.

Ezen túl a munkahelyre szervezett szűrővizsgálatokkal is lehetne javítani a dolgozók egészségügyi helyzetén, ezzel megoldást nyújtva például arra a problémára, hogy a munkavállaló azért nem jut el sok-sok vizsgálatra, mert az nem fér bele a munkaideje mellett. A javaslatcsomag idevágó, másik megoldása azt a céget részesítené adóelőnyben, amely akár szabadnapot is biztosít a szűréseken való részvételért.

Egészséges időskor és lakókörnyezet címen a javaslatcsomag többek között 2025-re az országot lefedő telemonitoring rendszert javasol az idősek és a rehabilitációban részt vevők segítéséhez. Az idősebb korosztály számára az otthonukban elvégezhető „gyorsviziteket”, vizsgálatokat, valamint az állapotukat figyelő okos eszközöket és vészjelző karórákat biztosítanának országszerte, amelyek az eszméletvesztésről, elesésről is azonnal jelzést tudnak küldeni a megfelelő helyre. A telemonitoringgal nem csupán a digitális adatbázist, így az idősgondozást fejlesztenék, hanem 2030-ra ezen a módon javasolják kifejleszteni az alanyi jogon járó, államilag finanszírozott távápolást.

A lakókörnyezettel kapcsolatban pedig bevezetnék itthon is a „zöld sugárutakat” (green way), amelyek olyan szép és egészséges környezetet jelentenek, amiben sokan inkább a sétát választanák egy rövidebb szakaszon, például akár a metró helyett. Emellett a lakókörnyezet is befolyásoló lehet, amennyiben vannak a környéken egészségügyi szemléletű közösségi terek is.

Azaz ha nemcsak a kocsma jelenti egy településen a szórakozást, hanem egy kültéri edzőterem vagy a mozgás és az egészség köré szerveződő rendezvények is, az szemléletformáló hatással bír.

A javaslatcsomag azt is kiemeli, hogy az egészség társadalmilag is meghatározott, ezért a legfontosabb tényező a most lelombozó adatok javítása érdekében a szegénység csökkentése lenne. Megkerülhetetlen első lépésként írnak például a legalapvetőbb szükségleteket fedező anyagi erőforrások biztosításáról. Ezen túl pedig az „esélyteremtő közoktatás” is egy olyan megkerülhetetlen feltétel, amely a magyarok népegészségügyi állapotát javíthatná.

Egy általánosan elérhető, jó minőségű és az esélykülönbségeket ellensúlyozó közoktatás megteremtése elengedhetetlen

– írja az intézet, amely szerint ez lehet a szegénység felszámolását és így az egészségi állapotunk javítását szolgáló legjobb hosszú távú beruházás.