Európai Ügyészség jelentése: Magyarország nem csatlakozott, pedig a határokon átnyúló korrupciós ügyekből sok érinti az országot

Az Európai Ügyészség működésének első néhány hónapos tapasztalata megmutatta, hogy Magyarországon lenne keresnivalója az uniós nyomozó hatóságnak; más országokban indult vizsgálatok szálai ugyanis Magyarországra vezettek – írja a Szabad Európa. Elkészítette első éves jelentését a szervezet (ami valójában csak féléves, hiszen tavaly júniusban kezdte működését), ennek eredményéről számolt be a lap.

2017-ben döntötte el 16 tagállam, hogy az uniós csalások elleni küzdelem miatt létrehoznak egy Európai Ügyészséget, majd több tagállam is csatlakozott hozzá. A magyar belpolitikai vitákban is gyakran előkerülő szervezethez jelenleg öt tagállam nem csatlakozott: Magyarország, Lengyelország, Svédország, Írország és Dánia. A szervezet végül 2021. június 1-jén kezdte meg működését, hogy kivizsgálja az uniós költségvetést érintő korrupciós bűncselekményeket.

A testület első jelentése – amely a 2021. július és december közötti időszak adatait tartalmazza – azt mutatja, hogy a határon átnyúló ügyek közül 17 érinti Magyarországot is, ennél csak Lengyelországban van több, 23 eset, írja a Szabad Európa. Az együttműködésből kimaradó három további ország pedig összesen nyolc áfacsalásban érintett.

Az Európai Ügyészségből kimaradó öt ország közül messze Magyarországról érkezett a legtöbb bűncselekménygyanúval kapcsolatos bejelentés, egészen pontosan 28 darab, miközben Lengyelországból például csak kilenc. A lap megjegyzi, hogy Magyarország legalább kötött együttműködési megállapodást a szervezettel, míg Lengyelország erre sem volt hajlandó.

Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség vezetője elmondta, hogy összesen több mint 2800 bűncselekményről kaptak bejelentést, és összesen 515 vizsgálatot indítottak meg, amiből 30 volt határokon átnyúló ügy. A bűncselekmények elkövetési értéke pedig 5,5 milliárd euró volt. 61 ügyet zártak le véglegesen, 145 millió eurós vagyont foglaltak le vagy koboztak el.